Gazdám ne hibáztasd a vadászkutyát

Judit Lovas Sz.

Summary

Egészen rendhagyó Lovas Sz. Judit pályakezdése. És épp ilyen rendhagyó, sőt zavarba ejtő a verseiből áradó különös szépség és energia. Annyi más metafizikus költőhöz hasonlóan Lovas Sz. Judit is párkapcsolati dilemmákon keresztül beszél az ember egzisztenciális számkivetettségéről. Az én és a te mögött mindig felsejlik az ő – még ha ez az ő egy fehér folt, egy nem létező kapaszkodó is. A versekben a költői én helyzete egészen zavarba ejtő. Lovas Sz. Judit radikálisan szakít a hagyományos költői szerepmintákkal, az ő beszélője nem hősökkel vagy tragikus vesztesekkel azonosul, hanem a mindenkori becsapottakkal, megalázottakkal, hallgatásra ítélt szolgákkal. Nem azonosul, hanem azonos. Ő nem Romulus, hanem Remus. Nem hős, hanem imposztor. Nem gazda, hanem vadászkutya. „A póráz általában bosszantó, / mert csak beleakad az ember, / akkor is, ha megszökni nem akar.” A némaságra ítélt élet – „könyvespolcomon úgy hányódik a szájpecek, mint másén a mobiltöltő” – fényében roppant megrendítőek azok a vallomások, melyekben arról vall, amiről nem vallhat sosem.Lovas Sz. Judit elképesztő bölcseleti anyagot mozgat a verseiben. Az intertextuális utalásháló és a kötet minden sorát átjáró könyörtelenség kontrasztja zavarba is hozza a befogadót. Az „Apám háromszázezerért csinált ketrecet” szonettfolyam viszont másként iszonyatos. Itt a maga pőreségében jelenik meg a társadalmi kiszolgáltatottság, ámbár a gonosz apa figurája és a fiú szenvedése itt is túlmutat a konkrét élethelyzeten.Bánki Éva

Available since: 07/03/2024.

Print length: 116 pages.

Poetry & Theatre

Other books that might interest you

Scarf

Ellyne

"Csak úgy" gondolatok az érzelmek viharában... Az "Egy szív darabjai" és a "Fájdalomról" naplók szerzőjétől.

Show book

A feleség ígérete

Kate Hewitt

A múlt és a jelen egybeforr

Alice a peronon egyedül ácsorgó fiatal lányt nézte, és pont olyan sebezhetőnek érezte magát, mint azon a bizonyos napon, amikor betette a lábát a faluba, ami most már az otthona. Kézen fogta a kislányt, és miközben szorosan markolta a tenyerét, Alice megfogadta, hogy a szárnyai alá veszi, s gondját viseli.

Anglia, 1939

Közvetlenül a háború kitörése előtt Alice feleségül megy a lágyszívű lelkészhez, Davidhez, és régi életét hátrahagyva beköltözik egy huzatos paplakba a festői kis faluban, Goswellben. Gyötri a honvágy, de kitart az elhatározása mellett, hogy az új helyen otthont teremt magának és férjének.

A háború azonban közbeszól. Minden megváltozik, és Alice-t szinte felemészti a férje miatti aggódás, aki a fronton szolgál. Egyetlen dolog képes elterelni a figyelmét; egy Liverpoolból evakuált csendes, ám zavartnak tűnő gyermek, Vera, akit befogad az otthonukba.

A jelenben

Jane a családjával New Yorkból a férje szülőfalujába, Goswellbe költözik, és attól tart, hogy ezzel nagy hibát követett el. Új otthonuk – a régi paplak – és a falusi élet fényévekre van a Nagy Almában megszokott pörgéstől. A nő nem találja a helyét, s üresnek és céltalannak érzi a napokat.

Egy semmiségnek tűnő kis apróság változtat meg mindent; a ház felújítása közben talál ugyanis egy cetlit a kamrapolc mögé becsúszva, amelyre egy Alice nevű nő írt jegyzetet még a második világháború alatt. Jane nyomozásba kezd, és egyre többet megtud az egykori fiatal feleségről, akinek a bátorsága és áldozatkészsége az, amiből erőt meríthet.

Két feleség élete fonódik össze ebben a történetben, noha sosem látták egymást, s bár ugyanazon a helyen élnek, ám hetven év különbséggel…

A USA Today bestsellerszerző Kate Hewitt története a bátorságról és az otthonkeresésről szól, s arról, hogy egy-egy emberi kapcsolat hogyan változtatja meg örökre az életet.

„Felkavart. Szívszorító és lebilincselő. A szeretetről, a reményről és egy második esélyről szóló történet, amely örökre velem marad.” – Page Turners

„Érzelmes történet. Magával ragad, és nem tudod letenni!” – Vegan Book Blogger

„A legelső percben beszippantott. Sosem feledem a szereplőket! Minden percét élveztem.” – I Wished I Lived in a Library

Show book

A fiókban lapultak

Edit Árokszállási

Bevallom, megfeledkeztem róluk. A fiók mélyén lapultak évekig: Irományok - rímesek, rímtelenek, pimaszok, huncutok, szemtelenek. Eleinte csak suttogtak, aztán morogtak, berzenkedtek, egyre hangosabbak lettek, hogy így meg úgy, velük nem törődik senki és most azonnal panaszt akarnak tenni. Ha nem történik továbbra se semmi, az ihletnél lesznek kénytelenek feljelentés tenni.

Show book

Denevér-szárnyú lélek - Versek

Tasev Norbert

Az új versek minden sora ars poétikával mélyen átitatott társadalmi bírálat is, melyben az író számon kér, vallatt, kérdéseket fogalmaz meg. Ahogy fogalmaz: ,,radikális kérdőjeleket" kellene hasítani az önmagát manipuláló, kétszínű, és velejéig groteszk világba. Ugyanakkor nem fukarkodik akkor, amikor szinte zsigerileg lebontja a lehető legapróbb részletekig saját benső lírai énjét kezdve az emlékezés láncolatától egészen a felnőtti életforma összetett, ügyes-bajos dolgáig. A burok, tartós magány-tudat, és makacskodni vágyó hiány, akár valami benső kényszer, vagy felelősségérzet átlüktet sorain. Elemi, önmarcangoló indulatok, cinikus öniróniával fűszerezett hallatszanak a versek mélyeiről. E mostani kötet közel három év anyagát igyekszik méltó módon összefogni. továbbra is gazdagítva a lírai termésanyagot.

Show book

Munkásfeleség - Ötfelvonásos...

Minna Canth

A Munkásfeleség egy színdarab formájában megírt könyv, amelynek főhőse, Johanna nemrég ment férjhez Ristóhoz. Risto nem bizonyul jó férjnek, elissza Johanna megtakarításait, és nyomorba dönti a családját, Risto ráadásul elcsábítja egykori szeretőjét, a cigánylány Homsantuut, aki Risto valódi természetét felismerve bosszút akar állni.
 
A Munkásfeleség Minna Canth 1885-ben írt színdarabja. Ez Canth egyik legismertebb és társadalmilag legradikálisabb műve. A darab az alkoholista férj és a férfi házasságban elfoglalt dominanciájának kritikája.
 
„YRJÖ. Nem szabad olyan ijedtnek és félénknek tűnnie. Legyen bátor, hiszen nem tett maga semmi rosszat. Ebben a világban ki kell állni a saját érdekünkben, különben nem lehet boldogulni.
 
JOHANNA. Könnyű magának ezt mondania, mivel maga férfi. A feleségek esetében ez másképp van. Ugyan mit tehetünk.
 
YRJÖ. Próbálja meg, próbálja meg mindenképp. Maga is ember, ezt ne felejtse el.”

Show book

Az anya aki lehettem volna

Kerry Fisher

„Teljesen bekebelezett.” – By The Letterbook Reviews
 
 
 
„Nagyon ajánlott olvasmány.” – The Book Magnet
 
 
 
Miért hagynád el azt, aki nélkül nem tudsz élni?
 
 
 
Vicky Hallnak gyerekként nem adatott meg az a család, amire vágyott. Úgy érezte, mindig ő az utolsó a sorban. Az anyja sohasem figyelt rá igazán, csak a két fiatalabb mostohatestvére.
 
 
 
Huszonegy évesen egyedül ülve az érettségi ünnepségén megfogadja, hogy saját családot alapít és saját életet teremt, tele azzal a szeretettel és figyelemmel, amire mindig is vágyott.
 
 
 
Még azon a nyáron Görögországba utazik, ahol találkozik Williammel. Az egynyári kalandból több lesz, mint gondolták, ugyanis a lány teherbe esik. Hiszik, hogy megbirkóznak ezzel a helyzettel. Úgy gondolják, elég lesz, ha elárasztják gyermeküket szeretettel.
 
 
 
Ám amikor a kisfiú kétéves lesz, Vicky az egyik nap az anyósára bízza a gyermeket, kisétál az ajtón, és soha többé nem tér vissza.
 
 
 
Milyen anya tesz ilyet?
 
 
 
Az, aki olyan titkokat rejteget, amiket el sem tudnánk képzelni...
 
 
 
A USA Today bestsellerszerző Kerry Fisher regénye a második esélyről és a lehetetlen döntésekről szól. Vajon van olyan indok, amiért egy anya elhagyhatja gyermekét?
 
 
 
„A karakterek nagyon élethűek és hitelesek.” – Emma B Books
 
 
 
„Szívszorító történet.” – Roving Bookworm G

Show book