Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Bonnard Szilveszter vétke - cover

Bonnard Szilveszter vétke

Anatole France

Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

Anatole France (1844–1924), aki korának egyik legkiemelkedőbb humanistájának számított, akinek munkásságát 1921-ben irodalmi Nobel-díjjal ismerték el, ebben a regényében (1881) szintén a humanizmus kérdését járja körbe. Mi a vétke Bonnard Szilveszternek, az esetlen és ügyetlen, ám aranyszívu filológusnak? Vétek-e vajon a humanizmus, az önzetlen segítőkészség, a bátor szembenállás a képmutatással, álszent rosszindulattal? A félszeg szobatudós valóságos hősként küzd gyámleánya, a szegény kis Jeanne boldogságáért: tündéri jóságával szemben France remek figurákat vonultat fel: az emberi gonoszságokat megszemélyesítő mohó vénkisasszonyt, a becstelen Mouche urat... De minden fondorlaton győzedelmeskedik a szeretet: ezzel az erővel győzi le Bonnard Szilveszter a sorsot és az ellenfeleket.
Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

  • Szabadság - cover

    Szabadság

    Jonathan Franzen

    • 0
    • 0
    • 0
    „Mestermű” – New York Times Book Review„A nagybetűs Amerikai Regény” – Esquire#1 BestsellerJohn Gardner prózadíj (2011)Nemzeti könyvkritikusok díja – jelölés (2010)Los Angeles Times könyvdíj – jelölés (2010)Oprah könyvklubEposzi léptékű mű a modern világról, szerelemről és házasságról.A Szabadság lapjain tragédia és komédia keveredik – Franzen könnyeden és bölcsen mutatja meg, milyen kísértésekkel és milyen terhekkel jár a szabadság.Walter és Patty Berglund egy tanulási folyamat megszemélyesítői: Hogyan éljünk az egyre bonyolultabb világban, miközben hibákat követünk el és igyekszünk minden lehetséges örömöt besöpörni?Franzen panorámaképe örökre velünk marad.Jonathan Franzen az egyik legnagyobb élő amerikai regényíró. 1959-ben született az illinois-i Western Springsben. Öt regénye jelent meg, melyekkel számtalan díjat nyert el. Jelenleg Kaliforniában él.
    Show book
  • Holdbéli utazás - cover

    Holdbéli utazás

    Bergerac Cyrano de

    • 0
    • 0
    • 0
    Cyrano de Bergerac regényes alakját a magyar olvasó elsősorban Rostand népszerű tragikomédiájából ismeri: a kötekedő, nagyszájú s sziporkázón szellemes párbajhőst és költőt, akinek harciassága gyengéd és érzelmes szívet, és önfeláldozó jóságot leplez. Valóban ilyen volt a történelmi Cyrano is, de még sokkal gazdagabb egyéniség: nemcsak félelmes kardforgató, hanem ismeretekre szomjazó szellem, a hagyományok ellen lázadó materialista gondolkodó, a 17. század első felének egyik legtehetségesebb írója.
     Igazi halhatatlanságát Cyrano regényeinek, elsősorban a Holdbéli utazásnak köszönheti. Ez a mű nemcsak úti-, hanem filozófiai regény is, amelynek minden lapján játék és találékonyság, bizarr furcsaság és felvilágosult gondolkodás találkozik. A mindvégig szórakoztató és izgalmas regény engesztelhetetlenül állást foglal az egyházi hatalommal és a skolasztikus világfelfogással szemben. A mű a felvilágosodás egyik igen jelentős előkészítője – így kapcsolódik az emberi haladás állandó áramlatába –, ez adja meg időszerűségét a mai olvasó számára is.
    Show book
  • A szegénység útja - Egy ember aki mindent tud - cover

    A szegénység útja - Egy ember...

    Mór Jókai

    • 0
    • 0
    • 0
    „A fejezet címéről mindenki kitalálja, hogy egy nagy alkotmányos hadjáratot fogunk végignézni. Bakonyberek megyében a fehér toll és vörös toll pártja készül. Ne fuss el tőle, kedves olvasó! Egy csepp politika sem lesz benne. Tudom, hogy megelégelt
    Show book
  • Ahogy tetszik - cover

    Ahogy tetszik

    William Shakeapeare

    • 0
    • 0
    • 0
    Történik Olivér házában, Frigyes herceg udvarában, valamint az Ardeni-erdőben – vélhetőleg Franciaországban. Egy nagy erejű vitéz, miként nálunk majd Toldi, legyőz egy bajnokot. Bár testvére ármánya miatt meg kellett volna halnia a párviadalban, mégis az ő homlokára kerül a győztesnek kijáró koszorú. És ezzel kezdetét veszi vesszőfutása. Előbb csak bátyja, majd uralkodója haragja elől, utóbb egyenest a száműzetésbe. Vigaszul csupán egy mosoly, egy fehér lánykézből kapott amulett és öreg szolgája sírig hű ragaszkodása szolgál. Ám az ardeni erdő mélyén további barátokra, igaz szerelemre, és elűzött hercegének birodalmára talál.
    Show book
  • Mauprat - cover

    Mauprat

    George Sand

    • 0
    • 0
    • 0
    A francia romantikus irodalom tán legszebb szerelmes regényének hőse, Bernard de Mauprat maga mondja el nyolcvanadik évén túl élete és szerelme történetét. A vad rablólovagok nevelte fiú egyik cselvetésük során ismerkedik meg egy álomszép lánnyal, akinek a becsületét és az életét is megmenti banditatársaitól. Edmée és Bernard bontakozó szerelmét egyre több motívum színezi, számos kalandos fordulat hátráltatja vagy segíti. A lovagvár bukása után a fiúnak meg kell küzdenie új nevelőapja úri környezetével, a lány előkelő udvarlójával, züllött papok alattomos mesterkedésével, párizsi szalonok talpnyalóival, és még Amerikába is elvetődik, ahol részt vesz a függetlenségért folytatott csatákban.A regény fordulópontján Bernard ártatlanul börtönbe és törvényszék elé kerül. Nemcsak boldogsága, de élete is múlik azon, barátai és szerelme összefognak-e, ki tudnak-e állni érte és képesek-e kideríteni az igazságot. Sand regényében minden megvan, ami a kötetet a romantikus művek kedvelői számára ellenállhatatlanná teszi: áradó meseszövés, az alakok, a fordulatok változatos bősége, szép tájak, nemes érzelmek és szerelmes szívek.
    Show book
  • Lysias - cover

    Lysias

    Renée Erdős

    • 0
    • 0
    • 0
    „Lysias csüggedten nézett rá. A leány hűvös tartózkodása kezdte 
    ingerelni. Mintha észre sem venné, hogy szépsége milyen hatással van 
    reá, makacsul kitér minden közeledés elől, nem gőggel, szerényen, de nem
     igyekszik elrejteni közönyét, melyet vele szemben érez. Hirtelen olyan 
    gondolata támadt, mely agyába kergette a vért. 
    Hátha jegyese, vagy éppen férje van otthon, akit szeret. És ezek, 
    úgy hallotta, lenézik az idegent, pogányoknak vagy barbároknak nevezik 
    őket. Ez a gondolat most fölkeltette gőgjét és nyugalmat erőltetve 
    magára, megkockáztatta a kérdést.”
    Show book