Other books that might interest you

• 

  Egy halott naplója

  DrMáriás

  • 0
  • 0
  • 0

  DrMáriás (sz. Máriás Béla) író, zenész, festő, performer. 1966-ban született Újvidéken. Belgrádban folytatta művészeti tanulmányait. 1991-től Magyarországon él. Az Egy halott naplója c. könyvében drMáriás nézetét egy olyan szürreális pokoljárás naplójának a formájában írta meg, melyben - egy hétköznapinak tűnő, ám egyáltalán nem hétköznapi - halál utáni állapotban végigbolyongja mai valónk szellemi értékrendjét és szféráit, amelyek egy „mennybéli” multinacionális cég formájában jelennek meg. A abszurd humorral felépített alkotás, mely egyedülállóan izgalmas és aktuális, sarkított és mégis a valós világba visz bennünket.

  Show book

• 

  A herceg

  Renée Erdős

  • 0
  • 0
  • 0

  „Ki ismerheti meg sajátmagát? Ki az, aki őszinte sajátmagához? Ahogy én 
  most itt beszélek magához, józanul és kissé kenetesen, mit tudom én, azt
   mondom-e, amit mondani szeretnék? Őszinte vagyok-e? Most, amikor 
  komolyan beszélek, az igazi érzéseimet és szempontjaimat fejezem-e ki? 
  Nem az imént voltam-e őszinte és igaz, mikor tréfából azt kérdeztem 
  magától: ne öljem-e meg az urát? Ki tudja, mi van bennünk, mi rejtőzik, 
  mi lappang, mi kér utat kifelé? Azért mondom csak: meglepetések érhetik 
  még magát is! Azért ne vegye dogmáknak, amiket az imént mondott, noha 
  tudom, hogy minden szava igaz és aszerint él is!”

  Show book

• 

  A zsidó háború

  Flavius Josephus

  • 0
  • 0
  • 0

  Josephus Flavius, az ókori világ egyik legnagyobb történetírója szemtanúja volt a 66-70 közötti zsidó háborúnak, melynek végén a Titus vezette római csapatok bevették Jeruzsálemet, felégették a Templomot, és ezzel beteljesült Dániel próféta jövendölése a város és a szent hely elpusztításáról. Miért következett be és miért éppen ilyen módon Jeruzsálem megsemmisítése? Miért vonultak vissza a város falai alól először Cestius, majd Vespasianus katonái is? S miért volt ennyire fékezhetetlen Titus népe, mely hadvezére akarata ellenére gyújtotta fel a csodálatos templomot? Elkerülhetetlen volt-e a nemzeti katasztrófa, vagy más mozgatórugókat fedezhetünk fel a történelemben? Josephus Flavius műve első sorától az utolsóig érdekfeszítő olvasmány. Azzá teszi tárgyszerű előadásmódja és szerzőjének megrendült számvetése.

  Show book

• 

  Nyúlszív

  John Updike

  • 0
  • 0
  • 0

  Nyúl-sorozat 4.John Updike Harry „Nyúl” Angstromről szóló negyedik regénye 1989-ben játszódik. Angstrom szerzett egy lakást Floridában, megszületett második unokája, agyondolgozta magát, szíve rendetlenkedik. Fia, Nelson is szeszélyesen viselkedik, mert Harry menye, Pru teljesen összezavarja. „Nyúl” felesége, Janice pedig - kora ellenére - úgy dönt, visszatér a munka világába.Az 1989-es év jelzi az átmenetet: Reagan eladósodott, AIDS-járványos Amerikájából idősebb George Bush elnökletéhez. „Nyúl” pedig ezzel egyidőben sivár életszakaszba ér. Miközben óhatatlanul öregszik, megpróbál indokot találni arra, hogy miért éljen és igyekszik békét kötni a múlt megállíthatatlanul sokasodó emlékeivel.A Nyúlszív John Updike híres regényfolyama, a Nyúl-sorozat negyedik kötete. Magyarul 1992-ben jelent meg először, Gy. Horváth László fordításában. A 21. Század Kiadó most javított kiadásban adja közre a huszadik századi amerikai irodalom feledhetetlen klasszikusát.

  Show book

• 

  A per

  Sigmund Freud

  • 0
  • 0
  • 0

  Franz Kafka egyik legjelentősebb, mindmáig legnagyobb hatású műve a per. „Valaki megrágalmazta Josef K.-t.” – ezzel a már-már szállóigévé vált mondattal kezdődik A per, amelynek története az állítólagos rágalmazást követő letartóztatás és az ítélet végrehajtása között játszódik le. Mindvégig nem derül ki, hogy milyen bűnt követett el az áldozat, és miért kell végül meghalnia. Nem is derülhet ki, mert a polgári jogrend ellen valóban nem vétett Josef K., bűne mitikus bűn, bűnhődését nem valami felszíni igazságosság, hanem a mélyben érvényesülő szükségszerűség rendeli el. A per – ilyen értelemben modell – az Osztrák–Magyar Monarchiának és az ott élő polgár magatartásának modellje. Josef K. fejet hajt a monarchia államrendje előtt, tehetetlenül elfogadja a „világrenddé avatott hazugság” normáját – mert képtelen mást tenni, s nem is tehet mást az irracionális hatalom szorításában.

  Show book

• 

  Nagy árat fizettem érte - F...

  Peter Ortutay

  • 0
  • 0
  • 0

   
   
  Amikor elhatároztam, hogy lefordítom azt a Fitzgerald elbeszéléseket tartalmazó kötetet, melynek eredeti angol nyelvű címe THE PRICE WAS HIGH. THE LAST UNCOLLECTED STORIES OF F. SCOTT FITZGERALD, nagy fába vágtam a fejszémet. Nemcsak azért mivel az ott található elbeszélések oldalainak száma több mint 780, hanem sok minden másért is. Ez a figyelemre méltó nagy munka azokat a Fitzgerald elbeszéléseket foglalja magába, melyek a szerző életében nem kerültek kötet formájában az olvasóközönség elé. Matthew J. Bruccoli professzor, a jeles Fitzgerald életrajzíró és kutató gyűjtötte össze ezeket a történeteket különböző régi folyóiratok megsárgult lapjairól, és adta közre a fenti címmel 1979-ben. Azért, hogy ne sértsek szerzői jogot, az ebben a kötetben szereplő valamennyi Fitzgerald elbeszélést az interneten közkincsként (public domain) elérhető és az általam is jelzett weboldalakról gyűjtöttem össze és fordítottam le. Ugyanezen okból nem közlöm viszont Bruccoli professzor szerzői előszavát, mely egyelőre még nem tekinthető közkincsnek. Kommentárjait azonban – az eredeti szöveg tartalmának egyszerűsítésével – a magyar olvasó elé tárom.
   
  Bruccoli professzor F. Scott Fitzgerald szavait idézve adta ennek a kötetnek a THE PRICE WAS HIGH címet. Persze így az a kérdés is felmerül, hogy milyen elgondolás vezette Bruccolit, mi is az a magas ár, amiről itt szó van, és ki kinek fizette meg, tartozott vele. A kötet kiadója, vagyis Bruccoli, ezt úgy magyarázza, hogy a lapszerkesztők és kiadók nagy árat fizettek az állandó pénzzavarral küszködő szerzőnek a kapott novellákért, és meg is írja kommentjeiben tudós pontossággal, hogy mennyit, ugyanakkor ezért a pénzért a szerző Fitzgerald is szó szerint a vérével és verejtékével fizetett. Szüntelenül dolgozott és ontotta elbeszéléseit akkor is, amikor már valóban úgy érezte, hogy vége, nincs tovább, nincs több erő benne, inkább feladja. De mégsem adta fel, mert kellett a pénz. Hogy mire, azt azok, akik ismerik egy kicsit is az író életét, jól tudják: a már megszokott, mondjuk azt, hogy luxuséletforma fenntartására, a feleség, Zelda drága klinikákon való gyógykezelésére, lányának, Scottie-nak előkelő elit iskolákban való neveltetésére. Az, hogy ez a kettő, mármint a feleség gyógykezelése és lányának iskoláztatása állami intézményekben történjen, Fitzgeraldnál fel sem merült. Ha nem volt pénze, előleget kért Harold Obertől vagy Maxwell Perkinstől, a kiadójától, ill. szerkesztőjétől. És aztán törlesztett. Sokszor vérrel, verejtékkel megírt műveivel, melyek közül lehet, hogy nem mindegyik Nobel-díjra érdemes remekmű, de mindenképpen figyelemre méltó valamennyi. Akkor is, ha nem éri el mindig a Fitzgeraldtól megszokott magas szintet.

  Show book