Rossz emberek jó emberek

Zsuzsa Thury

Summary

Thury Zsuzsa új elbeszéléskötete teljes életművéből ad kisprózai válogatást, a harmincas évek elejétől egészen a nyolcvanas évek közepéig. A népszerű írónő kötetben még nem közölt novelláinak alaphangja az emlékezés, számos önéletrajzi jellegű vagy éppen naplószerű írás teszi a válogatást személyessé. Thury Zsuzsa elbeszéléseire általában jellemző az érzékenység, az igazságérzet és az emberszerető humor és szelíd önirónia; korai novellái realista ihletésűek, állandó nyitottságról és társadalmi érzékenységről tanúskodnak. Több helyen is megemlékezik édesapjáról, a korán elhunyt Thury Zoltánról, a „magyar Csehovról”, bölcs iróniával villantja fel a második világháború éveinek rossz és jó embereit, és megható életszeretettel, derűvel szól az öregkor kisebb-nagyobb megpróbáltatásairól, életforma-váltásáról, kalandjairól. Egy sokat tapasztalt, örökifjú író summázza itt történeteiben világ- és emberképét, olyan szórakoztató és önfeledt módon, hogy bizonyára tovább gyarapítja népes olvasótáborát új könyvével is.

Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

Brüsszeli csipke

Renée Erdős

A „boldog” békeidők Pestjén, az 1920-as években éli Adrienne, a gyönyörű fiatalasszony az érinthetetlen erkölcsű feleségek és gyermeküket mindenek fölött imádó anyák szolid, tiszta életét. Egy csaknem végzetes baleset azonban szétrobbantja a polgári idillt, s megmentője, az eddig nem ismert szenvedélyt, a testi és lelki szerelem őrületét lobbantja fel az asszonyban. Napjai ettől kezdve boldogságban és kínban, a megtagadhatatlan vágy és a családjával szemben érzett felelősség érzete közötti vergődésben telnek, egészen addig, míg rá nem döbben, hogy szerelmét saját lányának kell átengednie. És ekkor a sors könnyű választás elé állítja…  
 A szerzőnő annak idején nagy sikert aratott, több szálon futó regénye nő és férfi kapcsolatáról, a női lét boldogsággal és tragédiákkal sújtott teljességéről szól, arról, hogy a teljes kifosztottságban felvillanhat-e az értelmes élet reménye.

Show book

Tegnapi újművészek

Zsófia Dénes

Dénes Zsófiát nem véletlenül nevezte kiváló kortársa, Hatvany Lajos a riport poétájának. A kilencvenedik évében járó írónő emlékeit is a friss élmény megragadó elevenségével tudja felidézni, olyan érzékletesen és izgalmasan, hogy kevés fiatal szállhatna versenybe vele.
Könyve a század elejei Párizsba és Budapestre viszi el az olvasót, az avantgarde-művészet születésének idejébe, mikor a képzőművészet, a zene, az irodalom alkotói a forradalmi újítás lázában égtek. Amikor Picasso, Apollinaire, Ady, Bartók, Sztravinszkij, Kodály és a többiek az ifjú emberek vakmerőségével indultak harcba azért, hogy a XX. század jusson kifejezésre műveikben. Dénes Zsófia személyes közelségbe hozza őket és egész korszakukat.

Show book

Trimalchio lakomája

Petronius

Petronius Arbiter, a római nagyúr. Nero császár (54-68) főudvarmestere, a finom ízlés igazi művésze, – elegantiarum arbiter, amint korában szellemes szójátékkal nevezték, – hatalmas és változatos korképben örökítette meg kora társadalmának félszegségeit. Ez a műve, a Satiricon, csak töredékesen maradt ránk, de szerencsére, egy nagyobb összefüggő töredék, a Trimalchio lakomája, fogalmat ad az egész egykori elevenségéről és tarkaságáról. Trimalchio a megtollasodott kereskedő műveletlen típusa, kissé a nagyzoló Nero torzképe is, – vendégei a kisváros jellegzetes alakjai, beszélgetéseik, babonáik, durvaságaik. kedélyes tréfáik örök emberi ízeket idéznek. A lakoma ételsora az ókori szakácsművészet káprázatos fogásait és finomságait tornyozza a mai olvasó elé, aki bizonyára visszafojtott lélegzettel mohó izgalommal szürcsöli majd az ókori írói művészetnek ezeket az őseredeti ízeit és múlhatatlan zamatait.  
 Révay József fordítása.

Show book

Vándorünnep

Ernest Hemingway

Ernest Hemingway klasszikussá vált műve arról az időszakról, amelyet az 1920-as években Párizsban töltött. A szerző egyik leginkább időtálló munkája, amely először 1964-ben, már Hemingway halála után jelent meg. Első pillantásra szilánkos pillanatképek sorának tűnik, de a látszat csal: a mű világa olyannyira egységes, hogy nem tudjuk nem regényként olvasni. A Vándorünnep mindenekelőtt lírai szerelmi vallomás az író első feleségéhez.A korszak számos kulcsfiguráját megörökíti ez a kötet: többek között F. Scott és Zelda Fitzgeraldot, James Joyce-t, Gertrude Steint, John Dos Passost vagy Aleister Crowley-t. A Vándorünnepben említett helyek, párizsi bárok és vendéglők jónéhány ma is üzemel, felkereshető.A szöveg alapjául szolgáló jegyzetfüzeteket egyéb iratok társaságában 1928 márciusában raktározták el a párizsi Ritz szálló alagsorában, és a két egyedi, Louis Vuitton által készített láda, valamint tartalmuk 1956-ban került vissza Hemigwayhez.

Show book

Láthatatlan

Paul Auster

Paul Auster életműsorozat„A legjobb regény, amit Auster valaha írt.” - New York Times1967, New York City. Adam Walker húszéves, költő szeretne lenni, és a Columbia Egyetemre jár. Találkozik egy titokzatos franciával, Rudolf Bornnal, és Born csábos, hallgatag barátnőjével. Walker csakhamar egy perverz háromszögben találja magát. Amikor váratlanul történik valami erőszakos, Walker élete megváltozik.A Láthatatlan az amerikai irodalom élő klasszikusának tizenötödik regénye, amely négy összekapcsolódó egységből áll. 1967 és 2007 között mozgunk az időben, a szerzőség, önazonosság és emlékezet árnyékos határvidékére vezető történet három elbeszélő szavaiból bontakozik ki. Egy távoli sziget a Karib-tengeren, Párizs, Brooklyn – a Láthatatlan tereit fiatalság, düh és túlfűtött szexualitás tölti be. Az olvasó sokadjára meggyőződhet róla, hogy Paul Auster korunk egyik leglátványosabb képzelőerővel megáldott tehetsége.„Amint kiolvastad, egyből újra akarod kezdeni. A legjobb regény, amit Auster valaha írt.” - New York Times„Auster még nem írt ennél jobbat.” - Seattle Times„Megrázó... Elsőrangú stílus, pszichológiai mélység, lebilincselő történet, amely már-már példázattá válik: mesteri.” - Sunday Times„Van az a regény, amelyet olvasván az ember még levegőt is elfelejt venni. A Láthatatlan ilyen regény.” - The Boston Globe„Káprázatos. Bámulatos teljesítmény.” - Houston Chronicle

Show book

Veszélyes örökség

Honoré De Balzac

„Ursule jobb kezében az imakönyvet, a másikban meg napernyőjét tartva, keresztapjába karolt azzal a természetes bájjal, amellyel a szép nők szép női mesterségük legnehezebb feladatait is megoldják. Ha igaz, hogy a gondolkodás mindenben visszatükröződik, joggal mondhatjuk, hogy ez a magatartás isteni egyszerűséget fejezett ki. Ursule hálóköntös módjára szabott, s kék szalagokkal díszített fehér muszlinruhát hordott. Gallérját, amelyet a ruháéhoz hasonló szalagcsokrok kapcsoltak egybe, ugyancsak kék színű széles szalag szegélyezte véges-végig, s alatta észrevehető volt felsőtestének szépsége. A sok kék, a szőkék szépítőszere, varázslatosan kiemelte nyakának tompa-fehér színét. Hosszú, lebegő végű kék öve karcsú, de hajlékonynak tűnő alakra engedett következtetni, ami tudjuk, a női nem egyik legcsábítóbb varázsa. Szalmakalapját ugyancsak kék szalagcsokrok díszítették, de nagyon takarékosan, s szalag erősítette állához, ami egyrészt kiemelte a kalap vakító fehérségét, másrészt cseppet sem homályosította el a szőke szépség arcbőrének makulátlan tisztaságát…”

Show book