Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Tegnapi újművészek - cover

Tegnapi újművészek

Zsófia Dénes

Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

Dénes Zsófiát nem véletlenül nevezte kiváló kortársa, Hatvany Lajos a riport poétájának. A kilencvenedik évében járó írónő emlékeit is a friss élmény megragadó elevenségével tudja felidézni, olyan érzékletesen és izgalmasan, hogy kevés fiatal szállhatna versenybe vele.
Könyve a század elejei Párizsba és Budapestre viszi el az olvasót, az avantgarde-művészet születésének idejébe, mikor a képzőművészet, a zene, az irodalom alkotói a forradalmi újítás lázában égtek. Amikor Picasso, Apollinaire, Ady, Bartók, Sztravinszkij, Kodály és a többiek az ifjú emberek vakmerőségével indultak harcba azért, hogy a XX. század jusson kifejezésre műveikben. Dénes Zsófia személyes közelségbe hozza őket és egész korszakukat.
Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

  • Szülők és szeretők II kötet - cover

    Szülők és szeretők II kötet

    D. H. Lawrence

    • 0
    • 0
    • 0
    A történet egy anya-fiú kapcsolatról szól. A főhős Paul Morel közvetve próbál megszabadulni anyja nyomasztó hatásától, azáltal, hogy kedvesét, Miriamot, Mrs. Morel hasonmását taszítja el magától. Valójában mély szereteten alapul a tragikus történet; az anya birtoklásvágya meggátolja Pault abban, hogy teljes kapcsolatot teremtsen fiatal nőkkel. Felszabadulása csak anyja halálával következhet be. Lawrence ebben a művében még a nagy példáihoz igazodva mutatja be a bányászcsalád életét, belső feszültségeit. Az író sok korábbi gondolatát előlegező, de szélsőséges túlzásokba még nem eső regény klasszikus műnek tekinthető.
    Show book
  • A Newcome család II rész - cover

    A Newcome család II rész

    Thackeray W. M.

    • 0
    • 0
    • 0
    William Makepeace Thackeray (1811–1863) A világirodalom egyik 
    legjelentősebb írója. Dickens mellett az angol társadalmi regénynek a 
    legnagyobb klasszikus művelője. A maga korában roppant népszerű művei a 
    kapitalizmus életformájának, erkölcseinek kegyetlen szatírái.
    „Lelenc volt-e Thomas Newcome, ama falu menhelyén nevelt gyermek, mely 
    nagy ipari várossá fejlődött, és jelenleg az ő nevét viseli? Ezt 
    híresztelték róla a legutóbbi választás alkalmával, mikor Sir Brian a 
    konzervatív oldalon indult harcba a kerületért; Mr. Yapp, az ízig-vérig 
    liberális jelölt, városszerte plakátokat ragasztatott ki, melyeken a 
    menhely képe szerepelt, s azt hirdette a Newcome család pályafutásának 
    kiindulási pontjaként, továbbá ironikusan arra szólította fel a szabad 
    polgárokat, szavazzanak Newcome-ra a céh.továbbá szavazzanak Newcome-ra 
    az egyházkerület érdekében etcetera. De ugyan ki törődik az efféle helyi
     botrányokkal? Nagyon keveset számít ama szerencsések szemében, akik a 
    meghívottak listáján szerepelnek Lady Ann Newcome estélyei alkalmával, 
    hogy szépséges leányai csak nagyapjukig tudják-e visszavezetni a 
    családfájukat, vagy legendás ősük, a borbélysebész révén hitvalló Edward
     király állához kapcsolódnak…”
    Show book
  • Hamlet dán királyfi - cover

    Hamlet dán királyfi

    William Shakeapeare

    • 0
    • 0
    • 0
    A Hamlet (1601), talán legismertebb, legtöbbet játszott műve Shakespeare-nek. Középpontjában az élet kínálta, s mindenkiben fölmerülő kérdés áll: "Lenni vagy - nem lenni?", és ha lenni - hogyan? Mi az emberi cselekvés végső határa a vélt vagy valós hiba, netán bűn helyrehozatalához? Egyáltalán van-e igazi létezés, s ha van, az mennyire lehet veszélyes a létezőre? Vívódó, töprengő alkotás a dráma, miként a főszereplő maga. Hamlet késleltetett bosszúját hosszas önmarcangoló kérdéselvetések, bizonyságkéresésék előzik meg. Végül igazságot szolgáltat, de ő is belepusztul. Tűrni vagy ellenszegülni? A reneszánsz ember dilemmája örökérvényű! Mert a cselekvés erkölcsileg legvitathatóbb pontja az emberi élet kioltása. Van-e joga valakinek - ha oka van is - ölni? Következmények nélkül semmi sem vállalható, különösen nem a pusztítás. De van-e joga az embernek vélt vagy valós igaza tudatában nem cselekedni, nem vállalni a tett kockázatát? Mennyire tartozunk felelősséggel a külvilág és saját lelkiismeretünk előtt? Hamlet tettével válaszol a kérdésekre, ám az egész dráma nem ad egyértelmű feleletet. Nem is adhat. Remekművek; géniuszok és a természet sajátossága a talányosság... Nem beszélve arról, hogy a mindennapok kisebb-nagyobb döntéseit mindenkinek magának kell meghoznia.
    Show book
  • Tű a lemezen - cover

    Tű a lemezen

    Zsuzsa Thury

    • 0
    • 0
    • 0
    Akik megszerették Boér Zsófit, a Körülményes ifjúság vonzó lányalakját, minden bizonnyal nagy érdeklődéssel veszik majd kezükbe ezt az új regényt, amely párizsi tanulmányútján követi nyomon hősünket. Várakozásukban nem is csalódnak, hiszen a mű, miközben Párizs sokszínű, eleven képét, megannyi jellegzetesen izgalmas típusát eleveníti meg, egy fordulatokban gazdag szerelem történetét bontja ki. Zsófi és Mihály szerelme kezdettől fogva halálra ítélt szerelem, pedig mindkettő talpig ember, mindkettő igazi társat keres a másikban, de jellemük végletesen különbözik, s ezt a különbözőséget legfeljebb a pillanatok fedhetik el. Ugyanakkor törvényszerű is összetalálkozásuk: Zsófi ezen a kapcsolaton méri le önmagát, erőpróbája ez a kapcsolat, amelyből már céltudatos, magamagát és hivatását vállalni tudó ember-asszonyként kerül ki győztesen.
     Thury Zsuzsa az emberi lélek kitűnő ismerője, az emberi kapcsolatok sokszínű ábrázolója a gazdag eseménysor bemutatásával egyszersmind a tágasabb világ, a kor atmoszféráját is érzékeltetni tudja, anélkül hogy a cselekmény szerkezetén lazítana, s ezáltal válik regénye izgalmasan összetetté, tanulságaiban jelenünkre is átsugárzóvá.
    Show book
  • Hölgyek és csajok - cover

    Hölgyek és csajok

    F. Scott Fitzgerald

    • 0
    • 0
    • 0
    Francis Scott Fitzgerald első elbeszélés–kötetét tartja a kezében, vagy látja tábláján az olvasó, melynek eredeti címe a Flappers and Philosophers volt. Hogy ki és mi az a „flapper,” most ne elemezzük. Van róla bőven irodalom és kritika. De röviden, olyan valaki, mint most a 21. században egy modern amerikai vagy európai nő. Ezért is adtam neki Nádasi Krisz kolléganő sugallatára magyarul a Hölgyek és csajok címet. Krisz ugyanis úgy tartja, hogy a régi irodalmi műveknek is mai nyelven kell szólniuk. Osztom ezt a véleményét.
     
    A mai Fitzgerald kritika és irodalom már sokat tud mondani nemcsak a nagy amerikai író méltán híres regényeiről, az olyanokról, mint a Nagy Gatsby vagy Az éj szelíd trónján és a többi, hanem mindegyik kisebb nagyobb írásművéről is, melynek mindegyike, közel kétszáz, bevonult már nemcsak az amerikai, hanem az egész világirodalom kincsestárába. Ezért itt és most csak kettőt említenék. A Kalóz a szigeten (The Offshore Pirate) és A jégpalota(The Ice Palace) címűt. Mindkettő az én fordításomban jelent meg magyarul először.
     
    ***
     
    A Kalóz a szigeten eseményei egy romantikusan szép környezetben játszódnak, mely „olyan kék, mint a gyerek szemének írisze.”  Az elbeszélés már a legelején egészen naiv ás ártatlan módon indul, melybe az ifjúság türelmetlensége vegyül. A főszereplő Ardita egy igencsak kemény és konok faital nő, egy tipikus flapper, azaz egy modern csaj, akinek már a szája is „csábos, de romlott.” A lábán kék szatén szandál fityeg, ami inkább csak „cicoma,” és nem lábbeli. Ez is a lány szoborszerű szépségét hangsúlyozza. Ardita Anatole France Az angyalok lázadása című könyvét olvassa, amit a katolikus egyház indexre tett. Ez is a lány lázadó természetét hangsúlyozza. Citromot szopogat, ami szintén metafora: a lány kedve is savanyú, akárcsak a citrom. Aztán a könyvvel és a citrommal is megdobja a bácsikáját, amikor az ellent mer neki mondani.
     
    Aztán történik egy s más. A hajót elfoglalják a „kalózok.” Az az apróság, hogy hajó neve a görög mitológiában az önszeretetet jelképező Narcisszuszból Hula Hula (sodródás) lett, az Ardita viselkedésében beálló változást jelképezi. Kezdi élvezni a körülötte zajló izgalmas kalandot, és már esze ágában sincs bánkódni. Annyira álomvilágban él, hogy még a végén is nehezen jön rá az igazságra. Például akkor bátor, amikor erre már semmi szükség. Egészen természetes, sőt törvényszerű, hogy a végén Ardita ilyesmit mond a „kalóznak”: „… egész életedben olyan édes hazugságokat mondj nekem, amilyeneket csak tudsz.”
     
    Mert mit is hazudott a „kalóz,” akinek Carlyle volt a becsületes neve? Egy romantikusan drámai történetet adott elő a lánynak egy nagyon tehetséges, ám betörővé vált zenészről, mert gazdag akart lenni. De amikor Carlyle igazi célja kiderül, már jól látjuk hazugsága mögött a szerzői iróniát is. Ám az összbenyomás mégis kedves, megnyugtató, és az olvasó boldogan, nagyot sóhajtva csukja be a könyvet, vagy kapcsolja ki a betűt.
     
    ***
    Show book
  • A befejezetlen mondat II rész - cover

    A befejezetlen mondat II rész

    Tibor Déry

    • 0
    • 0
    • 0
    „A befejezetlen mondat-ot – emlékezik Déry Tibor – 1933. karácsony estéjén kezdtem el, Bécsben a Café de France-ban, az egyetlen kávéházban, amely aznap nyitva volt. Folytatásán Mallorca szigetén dolgoztam, 1934-ben, aránylag nyugodt körülmények között, egy kamranagyságú kis szobában és a hozzá tartozó tetőteraszon, szigorú vegetáriánus koszton, azaz narancson és feketekávén. Utolsó fejezeteit már polgári viszonyok között írtam, újra idehaza, Pesten.”  
     Déry Tibor regényóriása nem jelent meg a 30-as években: egyetlen magyar kiadó sem vállalkozott publikálására. Barátai olvashatták csak, köztük Illyés Gyula, aki nyomban lelkesen számolt be róla a Nyugat-ban: „A regény nemcsak a legidőszerűbb társadalmi és lélektani kérdésekről nyújt hatalmas kompozíciót, tükre egyúttal egy sereg stílusproblémának is, a regényírás új útjainak… Úgy tudom, három gépelt példány van belőle. Ismerünk műveket, amelyekből évszázadokig csak egy volt.” A befejezetlen mondat csak 1947-ben jelent meg; azóta több kiadásban látott napvilágot, franciára, németre is lefordították, a kritika Déry Tibor egyik fő művének, a modern európai irodalom remekének tekinti. „Déry regényét – írja Lukács György – az emeli világirodalmi színvonalra, hogy rendkívüli ember-, probléma- és helyzetérzékenysége ugyancsak rendkívüli evokatív erővel párosul.”
    Show book