Festék és Púder - Válogatás Zelda Fitzgerald cikkeiből

Zelda Fitzgerald

Summary

Zelda Fitzgerald cikkei: Azokat a cikkeket értékelni, melyeket Zelda Fitzgerald írt a múlt század húszas éveiben, nem egy könnyű feladat. Már csak azért sem, mert a legtöbbre népszerű folyóiratok kérték fel őt, mint „celebet” (híres író felesége mond véleményt érdeklődésre számot tartó kérdésekről) – és valóban, kettő közülük csak kiegészítés F. Scott Fitzgerald cikkeihez. Ám ezek a személyes tanulmányok mégsem tűnnek annyira személyeseknek, mint Zelda elbeszélései. Ezen észrevétel alól kivételt képez a „Kísérje F. urat és feleségét a…számú szobába” és a „Végkiárusítás,” mely kimondottan személyes dolgokat feszeget. A többi olyan anyagtól eltérően, melyek alatt mindkettőjük, Scott és Zelda neve is szerepelt, ez a kettő csakugyan kollaboráció eredménye, ám nehéz lenne megmondani, melyik részt írta Zelda, és melyiket F. Scott Fitzgerald.

Available since: 04/23/2019.

Other books that might interest you

Szerelmes asszonyok I rész

D. H. Lawrence

A Szerelmes asszonyok Lawrence magyarul megjelent regényének, a Szivárványnak a folytatása. 1916-ban íródott, de csak 1920-ban jelent meg. A két szorosan összefüggő, de önmagában is befejezett mű képviseli legmagasabb szinten az írónak azt az átmeneti korszakát, melynek során a tizenkilencedik századi epikus hagyományok követőjéből a huszadik századi regény egyéni módszerű és mondanivalójú úttörőiévé lett.
A Szerelmes asszonyok kamaramű a három nemzedék sorsát végigkövető Szivárványhoz képest, igazából négy főszereplője van csak, és a cselekmény ideje is jóval rövidebb. Az ábrázolás a szereplők belső világára összpontosul; Lawrence romantikus antikapitalista társadalomképe itt sem szűkül jelzésekké, de a környezet közvetettebben hatol be a főszereplő-kvartett világába.
A regény hősnői a Brangwen lányok: a Szivárványban is szereplő Ursula és a húga, Gudrun. A regény jórészt kettejük kapcsolatkeresésének története. A két szerelem – két pólus. Ursula a magáéban megtalálja a teljességet; minden régi kötöttségéből kiszakadva új és boldog életet kezd férjével, Birkinnel. Birkin: maga Lawrence vagy legalábbis nagyon közel áll hozzá. Ő képviseli leginkább az író világnézetét. Lázas próféta, önmagától éppannyit követel, mint szerelmesétől. Küzdelmesen kibontakozó szerelmük azonban végül sem elégíti ki teljesen, mellette igazi, életre szóló férfibarátsága is vágyik, hogy az emberi természet e másik lehetőségét kiaknázva mélyebben, teljesebben élje át a világot. Ez a – végeredményben sikertelen – barátságvágya Geraldra, Gudrun szerelmesére összpontosul. Gerald Crich gazdag bányatulajdonos; nagy becsvággyal veti bele magát az ipari civilizáció tökéletesítésébe, de rájön, hogy amit alkotott, megvalósulván fölöslegessé teszi alkotóját. A szerelemben keres menedéket, de nem sikerül Ursula és Birkin példáját követnie: a lawrence-i szerelem nem lehet kompenzáció – a misztikus hit, kitartás és erő teremtheti meg csupán.

Show book

Lysias

Renée Erdős

„Lysias csüggedten nézett rá. A leány hűvös tartózkodása kezdte 
ingerelni. Mintha észre sem venné, hogy szépsége milyen hatással van 
reá, makacsul kitér minden közeledés elől, nem gőggel, szerényen, de nem
 igyekszik elrejteni közönyét, melyet vele szemben érez. Hirtelen olyan 
gondolata támadt, mely agyába kergette a vért. 
Hátha jegyese, vagy éppen férje van otthon, akit szeret. És ezek, 
úgy hallotta, lenézik az idegent, pogányoknak vagy barbároknak nevezik 
őket. Ez a gondolat most fölkeltette gőgjét és nyugalmat erőltetve 
magára, megkockáztatta a kérdést.”

Show book

Az arckép

Gogol

A lehangoló vidéki élet mozdulatlan állóvizéből, korlátolt földesurak és „holt lelkek” világából csöppen Gogol Pétervár nyüzsgő forgatagába. Lenyűgöző látványt nyújt a mozgalmas északi főváros, az elegáns Nyevszkij Proszpekt, a korzózó ficsurak és dámák, művészek, mesteremberek, könnyűvérű lányok tarka serege, a zajos, vidám, boldog élet. A Nyevszkij Proszpekt világa azonban látszatvilág, melyben kiszámíthatatlan tényezők játékszere, vásári portéka az ember, s a dolgok, értékek fokmérője a pénz. A pénz, mely még a rég meghalt uzsorás portréjáról is démoni erővel sugárzik le, hogy romlásba döntsön, tébolyba kergessen; lealjasítja a jobb sorsra érdemes művészetet, de megrontja a közízlést is. Diadalát üli a szemfényvesztés, hiúság, látszat: sápkóros úrilánykák pszükhék akarnak lenni, kisstílű hivatalnokok napóleoni pózban tetszelegnek, a műkereskedésekben giccses naplementék és álnépies mázolmányok keresnek és lelnek gazdára… A művészi elhivatottság és a művészet lényegét boncolgató lélektani kisregényben zseniálisan ötvöződik egybe a gogoli fantasztikum és realitás; méltán sorakozik a „pétervári ciklus” többi remeke – A köpönyeg, Az orr és Az őrült naplója – mellé.

Show book

Egy fedél alatt

Zsuzsa Thury

Az Egy fedél alatt a
felszabadulás évében játszódik. Hősnője, a faluról felkerült félénk és buzgó
kis munkás-feleség, Pálfi Vincéné, aki a regény végére öntudatos
munkásasszonnyá válik.  

Thury Zsuzsa mélyre hatol a valóság ábrázolásában. Az ellentétek
nem csupán a magánélet pólusai, hanem a társadalom rohamosan meginduló
átalakulásának sarokpontjai között feszülnek.

Show book

Édes Rosamunda

Renée Erdős

Erdős Renée regénye egy huszadik században lejátszódó, romantikus szerelmi történet. Főhőse Jimmy nem mindennapi előzmények után, s nem mindennapi körülmények között találkozik régen látott gyermekkori pajtásával, Rosamundával. A nászéjszakán megözvegyült fiatalasszony a világtól elvonulva, maga alakította különös és szokatlan szokások között éli képzelt várúrnői életét. Jimmy, aki szerelmes lesz Rosamundába, fantasztikus tervet eszel ki arra, hogy Rosamundát megszabadítsa saját maga alakította börtönéből, és egyre erősödő szerelme viszonzásra találjon.

Show book

Téli rege

William Shakeapeare

Az álomszerűen meseszép hangulat hirtelen féltékenységi dührohammá változik, rémálommá: a szicíliai király barátját, Polixenést és feleségét (Hermione) házasságtöréssel vádolva küldi a halálba, előbbi csupán Camillo hűségének köszönhetően menekülhet el. Apollo jóslata sem tudja meggyőzni Leontest képzetei hamisságáról, csupán a szörnyű látvány – szerettei holtteste – ébreszti fel zavaros állapotából. Már késő, egyetlen utódját, a fattyúnak vélt csecsemőt távoli partokon hagyta sorsára.
A történetbe sok év múltán kapcsolódunk bele újra, Perdita – a csecsemő, akit megtalált fiával együtt (Mufurc) nevelt egy pásztor – felcseperedett, és mindenkit elámít vélt származását meghazudtoló szépsége, nemessége. Florizel királyfi beleszeret, és elhagyja érte apja, Polixenes királyi udvarát. A király, a hű Camillóval együtt, álruhában meglesi a pásztorok ünnepét, és haraggal veszi tudomásul fia vonzódását egy egyszerű pásztorlány iránt. Camillo, aki rájön Perdita kilétére, a fiatalokat Szicíliába küldi, ahol Leontes tárt karokkal fogadja elveszettnek hitt lányát, és Hermione szobra életre kel. A megbocsájtás, a feloldás pillanata lehetne ez, ha a történetet mindvégig mozgató figura nem gördítené a nézőtér és a színpad közé az áttetszőség, a látomás, az álomszerűség tüllfüggönyét. És számunkra nem marad más, csupán a feloldatlanság feszültsége.

Show book