Csongor és Tünde

Vörösmarty Mihály

Summary

Rejtély, amelyet másfél száz éve próbálnak írók, irodalomtörténészek, színházi szakemberek, esztéták, filozófusok megfejteni.
Mese? Árgirus királyfi és Tündér Ilona csodásan valószerűtlen története számtalan változatban létezik a magyar népmesekincsben, s olasz közvetítő forrásokon át görög, sőt egyiptomi gyökerekig nyúlik vissza az aranyalmát termő fa s a két szerelmes története.
Szerelmi románc? Nem fontos a kor, a táj, a történelmi háttér, csak az érzelmeiben egymásba gabalyodott két ember – itt és most: Csongor és Tünde – lángolása, viharzása, minden eléjük tornyosuló akadályt leromboló akarása, szerelmi szárnyalása.
Színdarab? Karakteres, jó szerepek – ördögök, boszorkányok, bölcsek, ledérek – forgataga zegzugos cselekmény, váratlan fordulatok, lehetőség mindenféle színpadi csoda semmi nem korlátozva megvalósítására: sok alakra bomló, egy személybe olvadó boszorkány, levegőben röpködő, láthatatlanná váló ördögfiak, föld mélyéről szemünk láttára kiemelkedő, fényárban úszó tündérpalota. Minden pillanatban tátva maradhat a szánk.
Filozófiai traktátus? Életutak: Kalmáré a kincs, Fejedelemé a hatalom, Tudósé a bölcsesség; Csongoré a szerelem. A kincs elpereg, a hatalom elkopik, a tudás semmivé porlad. A szerelem örök.
Drámai költemény? Éjféltől éjfélig élünk: hajnalodik, felragyog az ég, dél van, alkonyodik, beesteledik, már fölénk borul az éjszaka. Reményekkel telten, harcra készen kezdjük hajnalban, küszködünk reggel, boldogok vagyunk délben, szorongunk alkonyatkor, sötétedéskor belenyugszunk az elmúlásba.
De másnap újra fölkel a nap.
Vörösmarty Mihály 1830-ban fejezte be művét, a cím alá azt írta: színjáték öt felvonásban.
Már csak boldogan sajgó, rejtve rejtett szomorú emlék szívében reménytelen szerelme, Perczel Etelka. Mindennapi életében legfőképpen arra büszke, hogy sok kínnal keletkezett nagy művét, a Zalán futását a várva várt nemzeti eposzként ünneplik. Tagja az éppen születő Magyar Tudományos Akadémiának, a legismertebb, legfontosabb szépirodalmi és művészeti lapok „dolgozótársa”, szívét melengető jóérzés: Széchenyi István a barátja. Igaz, a pénztárcája többnyire lapos, gyakran kínosan lapos, de ismert és népszerű ember. Harminc éves. Férfi.
Kincse nincs, hatalomra nem vágyik, a tudásról azt gondolja: valójában senki nem tudja, mennyit ér s mire jó.
De Csongor boldog, amikor megpillantja Tündét, boldog, amikor átöleli, boldog, amikor elveszíti, mert hiszi, tudja: nem örökre veszítette el. Küzd, harcol, verekszik: keresi a boldogságot. S boldog, amikor embert próbáló kalandok után végre megtalálja Tündét, s földi létükben örökre összeforrnak.
Csongor és Tünde számára a szerelem a kincs, a hatalom, a tudás. El nem veszíthető kincs, örökre erőt adó hatalom, bölcsességgé párlódott tudás.
Így lesznek halandók halhatatlanok.
És másnap újra fölkel a nap.

Available since: 09/29/2014.

Poetry & Theatre

Other books that might interest you

János vitéz

Sándor Petofi

A János vitéz mára már klasszikussá vált Magyarország-szerte. Kukorica Jancsi történetével már általános iskolában megismerkednek a magyar diákok, de bármelyik korosztály számára élvezetes végigkövetni, ahogy az árva juhászból Tündérország királya lesz.(Az ismertetot írta: Majlinger Diána)János Vitéz (Sir John) is a poem written in Hungarian by Sándor Petofi. It has gained immense popularity in Hungary, and is today considered a classic of Hungarian literature.(Summary by Wikipedia)

Show book

Lelkem szavai - - The words of...

Ilona Lakatos

Kedves Olvasó!
 
Az emberi lélek lehet nagyon sivár, de sokszínű és gazdag is.
 
A lelkünk meghatározza a cselekedeteinket is, hiszen azt tudjuk megosztani, abból tudunk adni, ami a szívünkben, lelkünkben van.
 
Ha észrevesszük a kicsit, egyszerűt is akkor nemcsak a felszínt látjuk a világból, mert így felismerjük a körülöttünk lévő szépséget, örömet, de a fájdalmat és szomorúságot is.
 
Sokszor elég egy szép pillanat, egy régi emlék, a fák lombjain át lopózó fény és lelkünkből kiszakadnak a szavak.
 
Kötetemben versek, novellák olvashatók melyek vigasztalást, erősítést, útmutatást adhatnak.
 
De mosolyt, derűt is miközben kicsordulhat egy könnycsepp a szemünkből.
 
A könyvet festményeimmel, képekkel illusztráltam.
 
Fogadják olyan szeretettel, mint ahogy írtam.
 
Lakatos Ilona

Show book

Hősök emlékezete - Versek 1981-1984

Géza Hegedüs

Az 1981–1984 között keletkezett versek emléket állít a kultúra hőseiről, az európai irodalom legnagyobb alkotóiról. Az ő munkásságukat, művész sorsfordulókat jelentő újításaikat eleveníti fel – vagy úgy, hogy verset szentel nekik, vagy úgy, hogy – akár nevük említése nélkül is – felidézi az általuk feltalált vagy legművészibb tökélyre vitt versformákat. Hősök idézésében és versformák felhasználásában igen nagy utat tesz meg a költő: Vergiliustól Petrarcán, Shakespeare-en keresztül Heltay Jenőig járja be az európai és magyar műveltség századait. Ami új benne: az a gyász hangja, egy humanista módján megélni próbált megrendülés formába és versformába fegyelmezés; az öregedés lélekárnyalatainak racionalizálása.

Show book

A legbátrabb nő

Ellie Midwood

"„Gyönyörű regény, amely magával ragadja az olvasót.” – Tropical Girl Reads

Életet zerelemért…

Berlin, 1943

A náci Németországban Margot nem hajlandó behódolni Hitler hatalmának. Kirúgják varrónői állásából, mert egy zsidó férfihez ment feleségül. Barátai elkerülik, és a saját anyja is kitagadja, azonban ő férje mellett marad. A Gestapo kifosztja otthonukat, de Margot-nak a szeme sem rebben. Utcára kerülnek, és hajléktalanokká válnak, ő akkor is hűséges marad szerelméhez. Amikor légiriadó alatt hitvesét nem engedik le az óvóhelyre, ő akkor sem tágít mellőle. Mikor az a hír járja, hogy lágerekbe deportálnak embereket, akkor sem hajlandó lemondani házastársáról. Végül a nácik letartóztatják a férjét, tucatnyi másik férfival együtt. Margot ekkor dönt úgy, hogy harcolnia kell.

A kizárólag szeretettel felvértezett Margot életét kockáztatva tiltakozik a Gestapo központja előtt. A példáján felbátorodva hamarosan több százan gyűlnek össze a téren. Vajon Margot elérheti a lehetetlent, és megmentheti férjét? Vagy amikor szembetalálja magát a halálos SS-tisztekkel, feláldozza az életét egy nemesebb célért?

A USA Today bestsellerszerző Ellie Midwood igaz történeten alapuló regénye megmutatja, hogy amikor a gonosszal nézünk farkasszemet, akkor a szeretet hatalom, a bátorság pedig fertőző. A tömegek hangját nem lehet elhallgattatni.

„Igazán lenyűgöző, inspiráló olvasmány.” – Nicki’s Book

„Szívmelengető és megindító történet."" – Lioness of Literacy"

Show book

Habakukk haikuk

Miklós Miriszlai

Százhuszonnyolc magyaros haiku, mélykútból merítve.

Show book

Beszélgetés az Istennel

Sz. Lukács Imre

Sz. Lukács Imre – Isten akaratából – megalkotta e könyvet, s így megállapíthatjuk, hogy nem csak jó újságíró, író, hanem megállja a helyét a versírásban, költészetben is. Erről tanúskodnak az ez év elején és az 1958-ban külföldön írt versei is.

Költészetét titok övezte, soha nem beszélt róla. Először tavasszal jelentkezett versekkel. Öt éve tartó betegsége hatására szívet-lelket szorongató búcsúzó verseket írt, amiket átadott nekem megőrzés végett. Ezeket családja sem láthatta. Akkor még egyikünk sem tudta, hogy a kabátom belső zsebében titkon őrzött versekből színvonalas, tanulságos verseskönyv lesz. Istenünk ebben is segített – legtökéletesebb rendezőként -, hiszen az új versekkel egyidejűleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából előkerültek, megérkeztek a szerző 50 évvel korábban – 1958-ban – nyugaton írt versei, amiket az akkori hatalom begyűjtött. Az előkerült verseket a szerző és kedves családja sírva olvasták el. Megható pillanatokat éltem át én is, mint a család jóban-rosszban kitartó barátja.

Így már nem volt nehéz az előkerült versekből egy csokorra valót kiválogatni és könyvformába rendezni.

A könyv színvonalát növelik Kovács Krisztián csodálatos grafikái, amelyek harmonikusan kapcsolódnak a versekhez.

Kortársamnak, barátomnak, Sz. Lukács Imrének köszönettel adózom, hogy bábáskodhattam e könyv összeállításánál, és hogy megismerhettük az ifjú- és időskori költészetét.

Isten és a szerző között – a betegség kapcsán – pozitív kapcsolat jött létre és ez érződik verseinek megírásánál is. Csodálatos önvallomást ír le a „Zárszó” alatt a borító hátsó oldalán. Kevés embernek adatik meg Isten ezen ajándéka, mellyel a szenvedésünket csökkenti és erőt ad hitünk megvallásához.

Tisztelt Olvasó! Jó egészséget kívánok Önnek! Örülök, hogy kézbe vette a könyvet, melynek elolvasása után –valószínű – Ön is keresni fogja Istenünkkel a kapcsolatot. Úgy legyen!

Szeged, 2007. augusztus 4.

v. Szilágyi Árpád József

a Magyar Kultúra Lovagja

Show book