Other books that might interest you

• 

  János vitéz

  Sándor Petofi

  • 0
  • 0
  • 0

  A János vitéz mára már klasszikussá vált Magyarország-szerte. Kukorica Jancsi történetével már általános iskolában megismerkednek a magyar diákok, de bármelyik korosztály számára élvezetes végigkövetni, ahogy az árva juhászból Tündérország királya lesz.(Az ismertetot írta: Majlinger Diána)János Vitéz (Sir John) is a poem written in Hungarian by Sándor Petofi. It has gained immense popularity in Hungary, and is today considered a classic of Hungarian literature.(Summary by Wikipedia)

  Show book

• 

  Benső beszéd: hangminta (Teljes)

  Fodor Ákos

  • 0
  • 0
  • 0

  Egy hangoskönyv valószínőleg akkor éri el célját, ha saját benső beszéddé lényegülve szólhat tovább bennünk. Fodor Ákos versei sokak gondolataiban-érzéseiben keltek már önálló életre, ekképp a szó szoros értelmében velünk élnek. Éppúgy idézik őket irodalmi esteken és iskolai ünnepségeken, mint honlapokon, blogokban, videókban, pólókon, bögréken, ékszereken és más tárgyakon, vagy könyvek, cikkek mottójaként és esküvői meghívókon.A 2015-ben elhunyt költő a legnépszerőbb kortárs szerzők egyike, aki rendkívül koncentrált formában, szokatlan szemszögből képes megközelíteni az evidensnek tőnő dolgokat, arra késztetve minket, hogy nyitottabban és elfogadóbban figyeljünk - kifelé és befelé egyaránt.Erre ad most újabb alkalmat a Benső beszéd: hangminta címő hangoskönyv, melynek szövegeit a kolozsvári születéső, kiváló színmővész, Szilágyi Enikő tolmácsolja.Podonyi Hedvig szerkesztő

  Show book

• 

  kolozsvári sétatér A - Szőcs...

  Szőcs Géza

  • 0
  • 0
  • 0

  Szőcs Géza (1953-2020) költő, dráma- és esszéíró, filozófus a hetvenes években indult erdélyi költőnemzedék egyik legkarakteresebb, egyben legmegosztóbb alakja. (...) Verseiben egyszerre munkál az agy (vagy elme?) pengeélének a hidege és a szív (vagy lélek?) ecetes szivacsának túlforrósága. Kíméletlenül agyal, amikor gyöngéd és tanácstalan, ám szeretetteli figyelmességgel nyilvánul meg akkor is, amikor ironikusra vált, vagy eljuttatja magát a szarkazmusig. (...) Nincs helyén a Szőcs-költészet, manapság mintha főleg nem. Érthető, bár nem értelmezhető. Ez a hangoskönyv hangos hozzászólás ehhez a lehetetlenséghez. Az értelmezhetetlenséghez, hogy percemberkék dönthetnek súlyos életművek - és életművek utóélete - fölött! Szilágyi Enikő a költővel együtt kezdte a versek könyvvé rendezését. De már egyedül fejezte be. Tudja, érti, vállalja és mondja. Hallgatom, tudom, értem és vállalom. De belefájdulok. Költőtársam volt, hiányzik a megszólítható ember, hiányzik a verses jelenléte. Egy könyv hangjainak idejéig ez a hiány felfüggesztődhet. A férfi, virággal a szájában, ismét közöttünk, bolyong és nyughatatlan.

  Show book

• 

  Munkásfeleség - Ötfelvonásos...

  Minna Canth

  • 0
  • 0
  • 0

  A Munkásfeleség egy színdarab formájában megírt könyv, amelynek főhőse, Johanna nemrég ment férjhez Ristóhoz. Risto nem bizonyul jó férjnek, elissza Johanna megtakarításait, és nyomorba dönti a családját, Risto ráadásul elcsábítja egykori szeretőjét, a cigánylány Homsantuut, aki Risto valódi természetét felismerve bosszút akar állni.
   
  A Munkásfeleség Minna Canth 1885-ben írt színdarabja. Ez Canth egyik legismertebb és társadalmilag legradikálisabb műve. A darab az alkoholista férj és a férfi házasságban elfoglalt dominanciájának kritikája.
   
  „YRJÖ. Nem szabad olyan ijedtnek és félénknek tűnnie. Legyen bátor, hiszen nem tett maga semmi rosszat. Ebben a világban ki kell állni a saját érdekünkben, különben nem lehet boldogulni.
   
  JOHANNA. Könnyű magának ezt mondania, mivel maga férfi. A feleségek esetében ez másképp van. Ugyan mit tehetünk.
   
  YRJÖ. Próbálja meg, próbálja meg mindenképp. Maga is ember, ezt ne felejtse el.”

  Show book

• 

  Összegyűjtött versek

  Ferenc Jankovich

  • 0
  • 0
  • 0

  ÉrzékiDerűs bölcsesség, ólom-álom illat…A liliom káprás köde nyomasztó.Hozzám hempelyeg s míg hason s szíven hat –már kirepült a képzeleti lasszó.Liliom kelyhén szétolvadt havas tó,közepén forrás, mint női Hat, égetfelhányt párákkal… Irigylem a méhet,mely közepébe vágott a magasból. –Ebben kezdődni s ebben lelni véget:ledér sziromhús-párnán hemperegve –reám is átcsap égi méhe kedve.Majd önfeledten alunni rá szépet –egy pillanatra mindent elfeledve,álmomban is tovább szeretve, élet…Jankovich Ferenc

  Show book

• 

  Téli rege

  William Shakeapeare

  • 0
  • 0
  • 0

  Az álomszerűen meseszép hangulat hirtelen féltékenységi dührohammá változik, rémálommá: a szicíliai király barátját, Polixenést és feleségét (Hermione) házasságtöréssel vádolva küldi a halálba, előbbi csupán Camillo hűségének köszönhetően menekülhet el. Apollo jóslata sem tudja meggyőzni Leontest képzetei hamisságáról, csupán a szörnyű látvány – szerettei holtteste – ébreszti fel zavaros állapotából. Már késő, egyetlen utódját, a fattyúnak vélt csecsemőt távoli partokon hagyta sorsára. 
  A történetbe sok év múltán kapcsolódunk bele újra, Perdita – a csecsemő, akit megtalált fiával együtt (Mufurc) nevelt egy pásztor – felcseperedett, és mindenkit elámít vélt származását meghazudtoló szépsége, nemessége. Florizel királyfi beleszeret, és elhagyja érte apja, Polixenes királyi udvarát. A király, a hű Camillóval együtt, álruhában meglesi a pásztorok ünnepét, és haraggal veszi tudomásul fia vonzódását egy egyszerű pásztorlány iránt. Camillo, aki rájön Perdita kilétére, a fiatalokat Szicíliába küldi, ahol Leontes tárt karokkal fogadja elveszettnek hitt lányát, és Hermione szobra életre kel. A megbocsájtás, a feloldás pillanata lehetne ez, ha a történetet mindvégig mozgató figura nem gördítené a nézőtér és a színpad közé az áttetszőség, a látomás, az álomszerűség tüllfüggönyét. És számunkra nem marad más, csupán a feloldatlanság feszültsége.

  Show book