Mélység

Robert J. Szmidt

Summary

Wrocław, húsz évvel az atomháború után. A csaknem hétszázezer lakosból alig néhány százan maradtak életben. A város alatti csatornákban, kis, zárt, enklávéknak nevezett közösségekben húzzák meg magukat.
 
Az évek múlása ellenére a felszín továbbra sem alkalmas újratelepítésre: a sugárzás még mindig túl erős, a mutáns növények és állatok pedig új, rendkívül ellenséges ökoszisztémát hoztak létre a romokon. A rendelkezésre álló erőforrások kimerültek. Olyan kevés az élelem, hogy az elkeseredett csatornalakók egy része a legalapvetőbb emberi tabukat megszegve kannibalizmusra vetemedik. Ebben a világban kell boldogulnia Tanítónak, az egyik utolsó embernek, aki még emlékszik a háború előtti életre. Hogy megóvja siketnéma fiát, Tanító útra kel a föld alatt, hogy eljusson a Toronyba, ahol talán még biztonságos az élet. Az út azonban se nem egyenes, se nem könnyű, és az ismert veszélyeken kívül Tanító a múltja rémképeivel és olyan új borzalmakkal szembesül, amelyekről a legrosszabb rémálmaiban sem gyanította, hogy léteznek.
 
A Mélység Szmidt Metró-trilógiájának első kötete.

Available since: 04/26/2022.

Print length: 360 pages.

Other books that might interest you

Sóvárgás

Tracy Wolff

A világtól elzárt Katmere Akadémia nem mondható átlagos középiskolának. Az exkluzív bentlakásos iskola folyosóit alakváltók, boszorkányok és vámpírok járják, a szülei tragikus halála után idekerülõ Grace pedig egyetlen dolgot tud biztosan: egyedüli halandóként egyáltalán nem tartozik ide. Az iskola színfalai mögött kíméletlen küzdelem dúl, és Grace egyenesen a viszályok közepébe keveredik, amikor találkozik a Katmere egyik legveszélyesebb lakójával, Jaxon Vegával. A vámpír emberöltõk óta senkit sem engedett közel magához, ám most valami ellenállhatatlan erõ vonzza õt és a lányt egymáshoz - valami, ami mindkettõjük végzetét jelentheti.
 
Jaxon magánya mögött ugyanis életveszélyes titkok rejlenek, Grace pedig egyre inkább biztos abban, hogy nem véletlenül került a Katmere Akadémiára… hanem csalinak egy halálos játszmában.
 
A Sóvárgás és folytatásai az elmúlt évek legzajosabb könyvsikereinek bizonyultak; a letehetetlen vámpírtörténetbõl a Universal készít filmadaptációt.

Show book

Portál

Tal M. Klein

2147. A nanotechnológia segítségével szabályozhatóvá vált az öregedés. Genetikailag módosított szúnyogok vér helyett a légszennyezést szívják magukba. A közlekedés ideális módja pedig immár a teleportáció, melyet egyedül az International Transport kínál, a legnagyobb hatalmú vállalat egy olyan világban, amit a nagy hatalmú vállalatok irányítanak.
Joel Byram azzal tölti napjait, hogy mesterséges intelligenciákat tanít a minél emberibb viselkedésre, és közben próbálja megmenteni romokban heverő házasságát. Egészen hétköznapi, 22. századi fickó ő, hétköznapi problémákkal – aztán egyszer teleportálás közben megkettőződik.
Most túl kell járnia a teleportálást ellenőrzése alatt tartó, gátlástalan nagyvállalat eszén, menekülnie kell a nyomában lihegő vallási fanatikusok elől, és vissza kell szereznie a nőt, akit szeret. Akit mindketten szeretnek.
A Warner Brothers igazgatója a következő Ready Player One-nak nevezte a magyar származású amerikai szerző regényét. Azóta már folynak is a megfilmesítés előkészületei.
„Nyaktörő iramú sci-fi kaland a közeljövőből, tele egzotikus technológiákkal és popkulturális utalásokkal.”
– Robert Kroese, a Tudatzavar szerzője
„Sok könyvet olvastam, de rég nem szórakoztatott egy sem annyira, mint a Portál.”
– Andy Lewis, a The Hollywood Reporter könyvkritikusa

Show book

Robot ember

Gabriel Woolf

2074-ben kifejlesztenek egy mikrochipet, amely kizárólag szerves anyagot tartalmaz. Ezáltal kompatibilisebb az emberi szervezettel, mint bármilyen szintetikus implantátum. Ezzel a technológiával három évvel később már komplett emberi szerveket képesek létrehozni. Nem kell többé donorra várni a transzplantációnál. A szerveket egyszerűen legyártják, akár a gépalkatrészeket.
2100-ban megalkotják az első szerves anyagokból álló androidot, azaz embernek látszó robotot. Mivel a lény minden alkatrésze szerves és élő, így valójában nem is minősül gépnek. Ez egy új faj, új törvények vonatkoznak rájuk. Az élő robotokat először veszélyes munkákra, életmentésre használják, mivel ugyanarra képesek, mint az ember, ám életük „mégsem ér annyit”. Egyre nagyobb számban gyártják az olcsó, feláldozható munkaerőt, egészen addig, amíg számuk már elér egy veszélyes szintet. Mire az emberiség észbe kap, háború tör ki. A robotok fellázadnak teremtőik ellen. Az első robotháborút az emberiség nyeri. Ám egyvalamivel nem számoltak: A robotoknak nincs szükségük húsz évre ahhoz, hogy csecsemőből felnőtté fejlődjenek. Néhány nap alatt újragyártják magukat, és pótolják veszteségeiket. Ekkor tör ki a második robotháború. Ezt már a gépek nyerik. Az emberiség kipusztul. A legendák szerint legalábbis.
2500-ban senki sem biztos benne többé, hogy pontosan mi is történt négyszáz évvel azelőtt. A több milliárd ember és robot harcának és megsemmisülésének senki sem ismeri a pontos eredményét. A Föld lakossága elvileg robotokból áll. Azonban mivel nincs műszer, ami képes lenne kimutatni bármilyen különbséget is a robot és az ember között, így senki sem tudja egymásról, hogy micsoda. Sőt, még önmagukról sem.
A robottársadalom paranoiásan keresi az emberiség utolsó túlélőit, és nyomoz önmaga után. Többé senki sem biztos semmiben.
Egyetlen dologra emlékeznek csak az emberekkel kapcsolatban: arra, hogy mind őrültek voltak. Vagy lehet, hogy inkább a robotok azok?

Show book

Borzalmak városa

Stephen King

Ben Mears, a sikeres író visszatér a Jerusalem's Lot nevű, isten háta mögötti kisvárosba, hogy „kiírja” magából itt szerzett gyermekkori traumáját: az 1930-as években a komoran a helység fölé magasodó Marsten-házba vonult vissza egy véres kezű gengszter, aki egy nap - látszólag minden indok nélkül - agyonlőtte feleségét, majd felkötötte magát. A gyermek Ben Mears egyszer beszökött ide, és meglátta a gengszter lógó hulláját, amely még évtizedek múltán sem indult oszlásnak... Az írónak azonban nem a nyugodt alkotómunka jut osztályrészül. Az álmos kisvárost mindinkább a megmagyarázhatatlan rettegés keríti hatalmába. Találnak egy akasztott kutyát, eltűnik két gyerek, s egyik este egy talpraesett kisfiú, Mark Pétrie a szobája ablakában megpillantja az egyik - időközben eltemetett - gyermek vigyorgó arcát. Mark már-már enged a kísértet bűverejének, de azután egy keresztet tart feléje, aminek láttán a jelenés agonizálni kezd, és füstté válik. Ben, Mark és még néhány, mindenre elszánt helybéli megindítja élet-halál harcát a Marsten-ház titokzatos lakói ellen.A Borzalmak városa Stephen King másodikként megjelent regénye, 1975-ből. Bár a művet a Carrie című regény után adták ki, de előbb született. Fordította: Gecsényi Györgyi

Show book

Templom

Tamas Garam

"Párizs, 1787Claire, a francia apáca éjszakákat virraszt át Istenhez fohászkodva, de úgy tűnik, imái válasz nélkül maradnak. Franciaország a 18. század végén a korábbinál is mélyebb hanyatlás mocsarába süllyed.
 
A legsötétebb órák közepette szó szerint berobban templomuk kriptájába három idegen, akik alaposan megbolygatják az életét. Sophie, az újságíró történész, Gabriel a biológus és Oscar a könyvtárosból lett hajléktalan a huszonegyedik századból csöppennek vissza az 1700-as évekbe egy időkapun át.Érkezésükkel fény derül a templom kriptájában rejtőzködő sötét titokra is... 
 
Claire elkeseredett küzdelembe kezd a közösségüket behálózó Gonosz Erő ellen. Egy titokzatos férfi személyében szövetségesre talál, aki átsegíti a lányt a pokoli nehézségeken, miközben szerelem szövődik közöttük.
 
Sikerül-e az ifjú nővérnek felszabadítania a közösséget a sötétség fogságából? Vajon befolyásolja-e a francia történelmet a lány győzelme a Gonosz felett? Vissza tud-e jutni a három időutazó a saját korába vagy örökre a múltban ragadnak?"

Show book

Hetedhét Birodalom

L. J. Wesley

És boldogan éltek, amíg meg nem haltak. A mesék mindig így érnek véget, de a happy end csak addig tart, amíg a függöny össze nem zárul. Ideje megtudni, mi történt Hófehérkével a boldogító igen után. Beleszerethetett a hercegbe első látásra, vagy csak a hála vezérelte? Mi történt a saját országával? És persze, mi van a többi hercegnővel, akikkel egykor osztozott a mesekönyvek lapjain?Íme egy könyv, ami pontosan ott kezdődik, ahol a mesék véget értek.Egy komor, sötét történet, ami nem a szende kislányoknak íródott.
 
VIGYÁZAT! FELNŐTT TARTALOM!

Show book