Santerra bíboros

Renée Erdős

Summary

Házasodjanak-e a papok? Helyénvaló és Istennek tetsző-e a papi nőtlenség, vagy pedig nem egyéb, mint a természet megcsúfolása? – teszi fel a kérdést a századforduló idején játszódó regényében Erdős Renée, a neves magyar írónő. S hogy mennyire igaz módra és helyesen felel rá, bizonyítja a „Santerra Bíboros” mindmáig el nem évülő sikere.
Santerra bíboros szerzetes szeretett volna lenni, de tehetsége, kiváló képességei miatt már fiatalon a Vatikánba került, és az Egyház diplomatái között vívott ki magának tiszteletreméltó helyet. Példamutatóan tiszta élete, jellemessége és emberi jósága miatt hívei valóságos szentnek tartják és mindenki úgy véli: erősen esélyes a pápaságra. Ekkor ismerkedik meg Lavínia Tarsinnal, a gyönyörű és rendkívül tehetséges fiatal orosz szobrásznővel, egyetlen, hajdani szerelmének lányával. Lavínia igen eredeti, önálló egyéniség, aki művészetének rendeli alá egész életét, így a szerelmet is. A bíboros kezdetben meg akarja téríteni a hitetlen Lavíniát, kettőjük kapcsolatából azonban szerelem lesz: olyan szerelem, ami egyszerre ostromolja az eget és a földet, amelyben vallás és emberi értékek csapnak össze, s amelyben az érzelmek magas hőfoka szinte kibírhatatlan.Ennek a nagy szerelemnek megrendítő ábrázolása felejthetetlen emlékeket hagy az olvasóban. Lavínia és a bíboros története ma is élő és aktuális kérdést feszeget, amely napjainkban ismét az egész világot foglalkoztatja. Az írónő magával ragadó regénye a szenvedő lelkek vergődését és felemelkedését ábrázolja nagy erővel.

Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

A kastély

Sigmund Freud

Miféle kastély az, amelynek létezését a regény szereplői közül is többen vitatják? Miféle elérhetetlen hely az, ahova K., a földmérő eszeveszett igyekezettel be akar jutni? Kastély-e egyáltalában ez az idétlen, sötétbe vesző, tornyos épületszörnyeteg, amelyből úgy járnak ki titokzatos hírnökök és kósza hírek, mint egy ismeretlen, más világ fontoskodó bizalmasai – vagy csak a felettes hatóság, talán az államhatalom, talán az üresen járó adminisztratív gépezet, talán az Isten, vagy talán maga az emberi boldogság? Közvetlen világ, vagy jelképes valóság? Nem tudjuk. Talán maga Kafka sem tudta pontosan, miféle kastélyról beszél.  
 Számunkra nem is ez a legfontosabb. A sorsába bele nem nyugvó ember küzdelme, az embertelenség gépezetével perbe szálló ember példája – ez teszi elsősorban századunk humanista irodalmának jelentős képviselőjévé Franz Kafkát.

Show book

A herceg

Renée Erdős

„Ki ismerheti meg sajátmagát? Ki az, aki őszinte sajátmagához? Ahogy én 
most itt beszélek magához, józanul és kissé kenetesen, mit tudom én, azt
 mondom-e, amit mondani szeretnék? Őszinte vagyok-e? Most, amikor 
komolyan beszélek, az igazi érzéseimet és szempontjaimat fejezem-e ki? 
Nem az imént voltam-e őszinte és igaz, mikor tréfából azt kérdeztem 
magától: ne öljem-e meg az urát? Ki tudja, mi van bennünk, mi rejtőzik, 
mi lappang, mi kér utat kifelé? Azért mondom csak: meglepetések érhetik 
még magát is! Azért ne vegye dogmáknak, amiket az imént mondott, noha 
tudom, hogy minden szava igaz és aszerint él is!”

Show book

A kém aki bejött a hidegről

John le Carré

Amikor Alec Leamas utolsó ügynökét is megölik Kelet-Németországban, a kémet visszahívják Londonba. Leames úgy hiszi, annyi hosszú, sötét és jeges év után végre bejöhet a hidegről.
Ám Kontroll, a brit hírszerzés feje mindenáron térdre akarja kényszeríteni a kelet-német kémszervezetet. Terve megvalósításához Leamasra van szüksége, a kémre, akit még egyszer, utoljára visszaküld a hidegbe...
John le Carré regényét világszerte a kortárs angol irodalom egyik legnagyszerűbb alkotásaként tartják nyilván. A kiadó a regényt megjelenése 50. évfordulója alkalmából Falvay Mihály klasszikus fordításában adja közre ismét. A kötet ezen felül tartalmazza még a szerző két új írását is: az egyiket a nagy sikerű film létrejötte kapcsán írta, a másikat pedig annak alkalmából, hogy a regény fél évszázada jelent meg és vált a műfaj talán legnagyobb klasszikusává.

Show book

Háború és béke IV kötet

Lev Tolstoj

Hatalmas történelmi korkép, megannyi emberi sors nagyszerű megelevenítése, császárok és katonák, hercegek és parasztok, az olvasót holtáig elkísérő emlékalakok, a géniusz művészetével ábrázolt szerelem, csöndes hétköznapok, örök emberi boldogságvágy és kísérleti történetfilozófia ? egészebb világ teremtésére elbeszélő még aligha vállalkozott, mint Lev Tolsztoj e regényében. Az író soha ezelőtt, sem azután nem lelte ily megszállott örömét az alkotásban, mint a Háború és béke hét bő esztendejében, mikor szelleme minden erejével a regényt fűtve, „csak írónak, semmi másnak” vallhatta magát.  
 A mű ezernyi epizódjában rengeteg szereplő bukkan fel előttünk, de Tolsztoj jellemábrázoló ereje valamennyit felejthetetlenné teszi. Az egyediben mindenütt meglátja és megmutatja azt, ami általános érvényű. Ezért él és hat ez a páratlan regény örökké, és minden kor számára van mondanivalója.

Show book

Brüsszeli csipke

Renée Erdős

A „boldog” békeidők Pestjén, az 1920-as években éli Adrienne, a gyönyörű fiatalasszony az érinthetetlen erkölcsű feleségek és gyermeküket mindenek fölött imádó anyák szolid, tiszta életét. Egy csaknem végzetes baleset azonban szétrobbantja a polgári idillt, s megmentője, az eddig nem ismert szenvedélyt, a testi és lelki szerelem őrületét lobbantja fel az asszonyban. Napjai ettől kezdve boldogságban és kínban, a megtagadhatatlan vágy és a családjával szemben érzett felelősség érzete közötti vergődésben telnek, egészen addig, míg rá nem döbben, hogy szerelmét saját lányának kell átengednie. És ekkor a sors könnyű választás elé állítja…  
 A szerzőnő annak idején nagy sikert aratott, több szálon futó regénye nő és férfi kapcsolatáról, a női lét boldogsággal és tragédiákkal sújtott teljességéről szól, arról, hogy a teljes kifosztottságban felvillanhat-e az értelmes élet reménye.

Show book

Báró Herzfeld Clarissz

Renée Erdős

„– De Clarissz – mondta a színésznő csodálkozva – hiszen nem ezt kell 
merned – ha merni akarsz! ördög vigye a kis hindu táncosnődet. – Az még 
várhat. Az első mégis csak – a férfi – nem érted? A férfi az első.
Ezt mondva, hirtelen elkezdett kacagni, szívből édesen, igazi 
fölényes asszonyi nevetéssel, ott a szobrok és virágok között – s utána 
halkan, szégyenkezve, a másik is, a gyáva és tudós szűz, báró Herzfeld 
Clarissz.
Nevettek…”

Show book