Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Alkotók - cover

Alkotók

Renée Erdős

Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

Az ottomán mögött magas és nagy paraván, amely szinte elkülöníti ezt a kis zugot a műterem többi részétől. Az ottomán fejénél nagy állólámpa, óriási ernyővel. Az alacsony asztalkán egy kisebb lámpa. A falon kartonok. Egy állványon Ridovszky bronzszobra, két arcképe Ridovszkynak a falon. Egyik födetlen fővel, kihajtott inggallérral, a másik kalappal, bundával. Aztán a falon körülfut egy keskeny polc, amelyen mindenféle szobrász-stúdiumok vannak...
Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

  • Bonnard Szilveszter vétke - cover

    Bonnard Szilveszter vétke

    Anatole France

    • 0
    • 0
    • 0
    Anatole France (1844–1924), aki korának egyik legkiemelkedőbb humanistájának számított, akinek munkásságát 1921-ben irodalmi Nobel-díjjal ismerték el, ebben a regényében (1881) szintén a humanizmus kérdését járja körbe. Mi a vétke Bonnard Szilveszternek, az esetlen és ügyetlen, ám aranyszívu filológusnak? Vétek-e vajon a humanizmus, az önzetlen segítőkészség, a bátor szembenállás a képmutatással, álszent rosszindulattal? A félszeg szobatudós valóságos hősként küzd gyámleánya, a szegény kis Jeanne boldogságáért: tündéri jóságával szemben France remek figurákat vonultat fel: az emberi gonoszságokat megszemélyesítő mohó vénkisasszonyt, a becstelen Mouche urat... De minden fondorlaton győzedelmeskedik a szeretet: ezzel az erővel győzi le Bonnard Szilveszter a sorsot és az ellenfeleket.
    Show book
  • Harc az angyallal - cover

    Harc az angyallal

    Jean Giraudoux

    • 0
    • 0
    • 0
    Ki ez a kedves, elragadó Maléna, aki Dél-Amerikából érkezik a harmincas évek zsibongó-kavargó Párizsába?  
     Mire törekszik ez a rokonszenves, szerény miniszteri titkár Jacques, mikor megismerkedik váratlanul a nagy szerelemmel? Vajon Maléna, ez a földön járó tündér, csak azért téved Párizsba, hogy megismertesse az emberekkel a szerelmet és a bátorságot, a szenvedélyt és a gyöngédséget, a hódítást és az önfeláldozást? Maléna és Jacques talán szokatlan, de olyannyira játékos és bensőséges szerelmi históriája egy különös és utánozhatatlan világba röpíti az olvasót.  
     Ebben a regényben, mint minden más Giraudoux-műben, művészi erővel keveredik a költőiség és a varázslat, a vidámság és a szellemesség, a valóság és a ködös tündérvilág felejthetetlen hangulata.
    Show book
  • Párizs 1913 - cover

    Párizs 1913

    Endre Nagy

    • 0
    • 0
    • 0
    Mi, szegény magyarok, alázatosan, kóválygó lélekkel barangoltunk e csudák között, és rajongásunkban éppúgy nem éreztük nyomorult kis szobánk fülledtségét, mindennapi pomme-frite-ünk margarinbűzét, mint ahogy az őrjöngő dervis nem érzi a szöges ostort. Ennek a Párizsnak csak a hívő alázatával lehetett a közelébe férkőzni, és ezzel mi bőven fölszereltük magunkat, mielőtt meghódítására elindultunk.
    Persze hogy mindezek fölött ott volt az a másik Párizs is, restaurant-jaival, bárjaival, revüszínházaival, mondain találkozóhelyeivel, lófuttatásaival, kitűnően képzett pincéreivel, lakájaival, kerítőivel. Bezzeg ez a másik Párizs nem követelt alázatot látogatóitól, sőt önmaga ereszkedett fél térdre mindenki előtt, aki bármilyen egzotikus ország bankóját meglobogtatta.
    Show book
  • Pénzt de sokat - cover

    Pénzt de sokat

    Vilmos Csaplár

    • 0
    • 0
    • 0
    Karriertörténet, mely a múlt rendszer utolsó éveinek egyik „vállalkozó” embertípusát mutatja be. Simlis, szélhámos vagy csak ügyeskedő és élelmes az az ember, aki kijátszva a szocialista rendszer törvényeit hatalmas vagyonra, sok-sok pénzre tesz szert, olyannyira, hogy már nem is a törvény őreitől kell tartania, hanem tőle nem is annyira független bűnbandáktól is.
    Show book
  • Hajnali beszélgetések Lukits Milossal - cover

    Hajnali beszélgetések Lukits...

    Endre Nagy

    • 0
    • 0
    • 0
    Schöpflin Aladár: HAJNALI BESZÉLGETÉSEK LUKITS MILOSSAL
    Nagy Endre könyve - Genius-kiadás
    Aki ismeri Nagy Endrét, az tudja, hogy a színpadon és az íróasztalon kívül is mindig azt csinálja, amivel hírnevét és népszerûségét szerezte: konferál. Akármilyen társaságban, ha átveszi a szót, akármilyen témáról, azonnal magától ömlik belõle a konferánsz, sorra pattognak ki belõle az ötletek, mindig készre formálva, ösztönszerû ökonomiával, közvetlenül, találóan, mindig azzal érve el a hatást, hogy nem érezni hatásra számítottságukat. Okossága, irónikus derüje, fesztelensége mindig meg tudja nyerni a figyelõket, lényébõl valami szimpátia árad, amely kedvessé, kellemessé teszi körülötte a levegõt s fel tud frissíteni bármily bágyadt társaságot. Szerencsés ember, nincs nála különbség hivatás és magán-passzió, mesterség és pihenés között, azzal szórakozik, ami a kenyere és azzal keresi kenyerét, ami szórakozása. Ha akármilyen beszélgetését klubban, kávéházban, vonaton, privát-társaságban lesztenografálnák, elolvasva is kész konferánsz volna mindegyik.
    Ez fordítva is így van. ha írását elmondaná, ahogy az új könyvében található arckép-vázlatok egyikét-másikát fel is olvasta Nyugat-estéken Budapesten és vidéken, - ezek legfeljebb abban különböznének élõszóval való beszélgetéseitõl, hogy valamivel kötöttebb a formájuk. Nem tudok senkit, akinek írása annyira azonos volna a beszélgetésével. Teljesen közvetlen és friss, nyoma sincs benne a szándékoltságnak, nem érezteti semmivel, hogy amit ír, az irodalom, másvalami, mint az élõbeszéd. A mondatai fínoman vannak modulálva, az ötletei célba találnak, de akkor is ilyenek, ha csak elmondja õket. Az írásában épúgy nincs betanultság, mint a társalgásában. Igazán biztos az ember benne, hogy írás közben magától jön belõle szó, ötlet, epigramma, anekdota. Mikszáth mondta egyszer, hogy nem író az, akinek a tolla nem diktál. Ha Nagy Endre emlékezéseit olvasom, mindig azt érzem, hogy a tolla diktálta neki azt, amit elmond.
    Jókairól van egy hosszabb «beszélgetése». Tulajdonképen Lukits Milos beszél; tudjuk, hogy ez alatt a dalmata hangzású álnév alatt a nekünk, akik ismertük, feledhetetlen Cholnoky Viktor értendõ. Nem lehet megállapítani, bizonyára maga Nagy Endre se tudná megállapítani, mi ezekbõl a megállapításokból csakugyan Cholnokyé és mi az övé, - a kettõ nyilván összeolvadt az emlékezetben. Mind a ketten Jókai igézete alatt éltek, mert mind a ketten az írói mûvészet csúcspontjának érezték azt, ami Jókai lényege: az elbeszélnitudás ritka és rejtelmes adományát. Ezzel szemben úgy érezték, semmit sem jelent mindaz az ellenvetés, akármennyire igaz, amit a Gyulai-iskola felhozott Jókai ellen. A karakterei igazság nélkül valók, írásmódja sokszor hanyag, mindenféle más emberi és írói hibája van, de a fantáziája valódi csoda, mesélni tüneményesen tud, tehát lángész. A lángésznek pedig nincs hibája, minden foltja semmis a napfényéhez képest. A mai fiatalabb nemzedék talán már nem is érti ezt a Jókai-imádatot. Nagy Endre írása dokumentum arról, hogy a régebbiek, akik még érezték az élõ Jókai személyes varázsát, a legnagyobb hatást, amit író valaha elért Magyarországon, minek és milyennek látták õt. A beszélgetések egyes részei leköthetik az irodalom-kutató figyelmét is, mint például az a párhuzam Jókai és Balzac között, amely megmagyarázza, mért lett Jókaiból az, ami. De még mást is mondanak ezek a beszélgetések. Megmutatnak valamit abból a szellembõl, amely még a háború elõtti évtizedben is megvolt az írók között, amikor egész éjszakákat el tudtak beszélgetni irodalmi dolgokról; egymás írásairól, ideáljaikról és rajongani tudtak egy kedvükre való íróért. Furcsa, cigarettafüstös, alkoholos éjszakák voltak ezek, de akik átvirrasztották, azokban még volt hit az irodalomban.
    Móricz Zsigmond és elhúnyt felesége, Bródy Sándor, Ujházy Ede, Eötvös Károly, Gárdonyi Géza alakjainak frissen odavetett, elmés sziluettképei is feltünnek Nagy Endre könyvében. Biztos szemmel tudja meglátni azokat a jellemvonásokat, amelyek egy-egy alaknak a kontúrját adják, azokat az anekdotákat, melyekbe bele van sûrítve egyéniségük. Ezeknek a könnyed vázlatoknak éppen az igénytelenségük adja meg az értékét. Kevesebb pretenziót támasztanak, mint amennyit kielégítenek, - ami bizony nem nagyon gyakori írói érdem.
    Show book
  • Szemtől szembe Niki - cover

    Szemtől szembe Niki

    Tibor Déry

    • 0
    • 0
    • 0
    A Szemtől szembe, amelyet Déry 1933 – 1934-ben Dubrovnikban írt, a német munkásmozgalom küzdelmeinek sodrában egyén és közösség olykor feszítő erejű, máskor tragikus ellentmondásait példázza: századunk egyik alapvető etikai problémájának, a forradalmár útkeresésének és szolgálatvállalásának regénye.  
     A méltán világhírű, több nyelvre lefordított Niki (1955) címszereplője egy kutya – ám az író a foxi történetének ürügyén egy magyar család sorsát és egy történelmi helyzet erővonalait is nyomon követi: a regény az úgynevezett személyi kultusz korának szuggesztív, drámai és költői megelevenítése.
    Show book