Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Azok a szomorú fiatalok - All the sad young men - cover

Azok a szomorú fiatalok - All the sad young men

F. Scott Fitzgerald

Translator Péter Ortutay

Publisher: Peter Ortutay

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

Régi adósságot törlesztett a magyar fordításirodalom, amikor a közelmúltban megjelentette Francis Scott Fitzgerald első és utolsó nagy regényét is (Az Édentől messze és Az utolsó cézár) Bart István veretes fordításában. Így Fitzgeraldnak mind az öt regénye végre magyarul is megvan.
 
A többi írásainak, főként az elbeszélések, novellák, színművek magyar nyelvű változataival azonban sokáig adósak maradtunk. A Fapadoskönyv Kiadó 2010–ben adott ki először Fitzgerald műveket, többek között a Benjamin Button különleges életét, elbeszéléseket, színműveket. Most hét évvel később a Jelenkor Kiadó is jelentkezett egy kötettel, mely Fitzgerald elveszettnek hitt írásaiból áll. Meghalnék érted a címe. Ám így is a Fitzgerald összestől még jó messze vagyunk. Míg másutt, például Oroszországban, ahol a hidegháború múltával az amerikai irodalom (és nemcsak „a kegyetlen és embertelen kapitalizmust ostorozó realista amerikai irodalom”, mint azelőtt, a nagy Szovjetunió fénykorában) igencsak előkelő helyet foglal el. És természetesen hazájában, az Amerikai Egyesült Államokban is a legnagyobbaknak kijáró tisztelet övezi Fitzgeraldot. Itt is, ott is minden könyvét, elbeszélését, levelét, mindent, amit írt, mondott és meg lehet találni, kiadták, elemzik, értékelik, kommentálják. S amit esetleg elveszettnek hittek, de mégis felbukkan, az igazi szenzáció.
 
A magyar olvasó leginkább Fitzgerald két főművét, A nagy Gatsbyt és Az éj szelíd trónjánt ismeri. Igaz, a többi írásáról eddig általában úgy nyilatkozott a honi (és a külföldi kritika egy része is sokáig), hogy messze elmarad e kettőtől. Sőt mindaz, amit e két (vagy inkább csak egy: A nagy Gatsby) nagyszerű regényen kívül írt – mondták, állítgatták, bizonygatták –, gyenge, alig van irodalmi vagy egyéb értéke. És szerzőjük csak azért írta, hogy legyen pénze, minél több pénze, hogy aztán két kézzel szórhassa „őrült” feleségével, Zeldával közösen Amerika és Európa luxusszállóiban és tengerpartjain, és hogy legyen miből főúri életformát folytatni. Lehet, hogy ebben van némi, vagy talán sok igazság is. Nem a mi dolgunk egy zseni életmódjáról, arról a korról, melyben élt, és amelyet általában Fitzgerald szóhasználatát követve dzsesszkorszakként definiálunk, ítéletet mondani. Megtették azt nélkülünk is a kiadók, a jó és rossz barátok, az életrajzírók, a kritikusok és sokan mások. Vagy ha úgy tetszik, az Élet, a Sors, és persze maga Fitzgerald is.
 
Itt megjegyezném, hogy F. Scott Fitzgerald első (Flappers and Philosophers), ill. második (The Tales of the Age of Jazz) elbeszélés kötetéből vett, korábban a Fapados és a Quattrocento kiadók gondozásában magyarul is megjelent elbeszéléseknek, véleményem szerint egyik érdekessége, hogy bennük (még) nem foszlik szerte a nagy amerikai álom. A szereplők, így vagy amúgy, megtalálják – lehet, hogy csak azért, mert a kiadók happy endet kértek, követeltek a szerzőtől – a keresett boldogságot, de természetesen sohasem a pénzben, a gazdagságban. Ez utóbbi a boldogságkeresés folyamán mindig az egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – akadálya az amerikai álom beteljesülésének másutt (a legszemléltetőbb e tekintetben az elbeszélések közül talán a Nagyobb gyémánt, mint a Ritz, és persze az öt nagyregény).
 
Az itt szereplő elbeszélések (ezek Fitzgerald harmadik elbeszéléskötetét adják; az eredeti cím All the Sad Young Men) zömmel már az amerikai álomkeresés hiábavalóságát, haszontalanságát mutatják, hisz már túl vagyunk „az üvöltő húszas éveken (the roaring twenties),” amikor mindenki azt hitte, hogy a fiatalság, a felszabadult táncos világ, a dzsessz, a szórakozás és a mámor örökké fog tartani. Nem tartott örökké. Hamarosan beütött a krach. És már A gazdag fiú Ansonja, bár gazdag, mert annak született, akárcsak Anthony Patch a Szépek és átkozottak főhőse, nem találja helyét az életben és állandóan keres valamit, amivel aztán eljátssza egyetlen esélyét a boldogságra. A Téli álmokban pedig fordítva, Dexter, aki tulajdonképpen Gatsby elődje, viszont egész lentről indul, és azért kénytelen lemondani a boldogságról, mert egyetlen szerelme, Jones kisasszony, akárcsak A nagy Gatsby Daisy-je, elkényeztetett gazdag lány és képtelen felismerni az igazi érzést, és… el is játssza azt. Akárcsak a Gatsby-ben, ez az elbeszélés is egy fiatalember lelkivilágát elemzi, akinek vágyai (álmai) egybefonódnak egy önző gazdag lány szeszélyeivel.
 
A Rags Martin–Jones és a walesi herceg pedig azért érdekes, mert két gazdag fiatal egyike, a női főszereplő mégis csak ráébred, hogy szeretik, és hogy a tiszta érzés egyáltalán nem pénzkérdés, bármennyire is úgy képzelte. Egyébként mind a kilenc elbeszélésben a szerelmi téma dominál, de mindegyik történet hitelesen, pontosan, szinte kézzel tapinthatóan mutatja az akkori évek hangulatát, és azt mondja el keserűen, hogy csak a pénz és a gazdagság, a luxusautó, a külvárosi nyaraló messze nem elég, ha az embernek nincs lelke és szíve. Mert azokért, akiket szeretünk, lányt, asszonyt, barátot, mindig többet kell áldozni, mint pénzt…  
Available since: 03/09/2019.

Other books that might interest you

  • Mestereim barátaim szerelmeim I kötet - cover

    Mestereim barátaim szerelmeim I...

    Endre Illés

    • 0
    • 0
    • 0
    A magyar és a világirodalom költői, írói, festők, szobrászok, zeneszerzők, színészek elevenednek meg e gyűjteményes kötet finom esszéiben.„Az árnyakat hiába kérleljük mézzel, borral, fehér liszttel – némák maradnak. Csak a vértől szólalnak meg. Vérrel kell kínálni minden árnyat, hogy életre keljen, lüktessen a szíve, és kimondja a magáét” – vallja Odüsszeusz tapasztalatát idézve a szerző. Ezeket a portrékat a szeretet és indulat, a személyes viszonyt teremtő érzékeny és gondolkodó jelenlét teszi élővé: Illés Endre emlékeiből, élményeiből, benyomásaiból és töprengéseiből sajátos hitelű kép alakul ki mestereiről, barátairól, szerelmeiről, újszerű kapcsolatot létesítve köztük és az olvasók között.
    Show book
  • Ember születik - cover

    Ember születik

    Makszim Gorkij

    • 0
    • 0
    • 0
    Maxim Gorkijt a magyar olvasóközönség főleg a regényei alapján ismeri. Ez a könyv most Gorkijt, mint novellaírót mutatja be.
    A nagy orosz realista író novelláiban is a dolgozó nép bajainak, szenvedéseinek ábrázolója. Gorkij művészetének tükrében a társadalom elesettjei megelevenednek, élővé, hitelessé válnak. Az író a legkülönbözőbb területeken ismerős. Éppoly hitelességgel rajzolja meg a nyomortanyák lakóit, a parasztok életét, mint a kóbor cigányok bánatát, vagy az amerikai „demokrácia” kizsákmányoló, imperialista elnyomását. A novelláskötet megtelik népi motívumokkal, valódi népi meseanyaggal, s ezen keresztül Gorkij magát a nép fiát szólaltatja meg, vele beszélteti el az egész nép tragikus sorsát.
    Gorkij novelláskötete kimagasló helyet foglal el az író munkái között. Utat mutat a realista novellaírásban és teljesebb képet nyújt Gorkij írói művészetéről.
    Show book
  • Macbeth - cover

    Macbeth

    William Shakeapeare

    • 0
    • 0
    • 0
    William Shakespeare egyik legnagyobb műve a Macbeth, a hatalomvágytól megszállott gyenge ember drámája. Macbethnek egyszer azt jövendölik, hogy király lesz. Felesége ösztönzésére és segítségével, hogy beteljesedjék a jóslat, álmában megölik a náluk vendégeskedő királyt. Tettüket a leitatott őrökre fogják, akiknek nincs is idejük tiltakozásra a hamis vád ellen, mert Macbeth szörnyű „felindultságában” megöli őket. A hatalmat, a rangot azonban nem tudják élvezni…
    Show book
  • Lipót - cover

    Lipót

    DrMáriás

    • 0
    • 0
    • 0
    DrMáriás (sz. Máriás Béla) író, zenész, festő, performer. 1966-ban született Újvidéken. Belgrádban folytatta művészeti tanulmányait. 1991-től Magyarországon él.„DrMáriás regénye részben szerkezeti okokból, részben talán az olvasást megkönnyítendő rövid fejezetekre tagolódik, ám valójában egyetlen, hömpölygő, sodró lendületű prózafolyam. Bevezetőként, esetleg mottó gyanánt „egy kezelt feljegyzését” olvashatjuk, melyről nem tudni, hogy eredeti-e, vagy pedig drMáriás kezétől származik, mindenesetre mindjárt (…) jelzi azon írói szándékot, miszerint a regény nem más, mint egy elmegyógyintézeti beteg akár egy szuszra végigmondható, végigolvasható monológja. (…) /A regény/ arról ad keserűen groteszk, abszurd, ugyanakkor mégis hihető pontosságú számvetést, hogy a tébolydán kívüli és belüli világ bizonyos (jobbára kívülről fölállított) kereteket leszámítva ugyanaz. Sőt, ami odakünn hiányzik, az bent még meglehet: „sok-sok szeretet – jelenti ki Balabál –, az meg nekünk van bőven, hisz másunk sincs, talán azért is vagyunk ennyire megkopasztva kívülről, mert nekünk abból oly sok van odabent”. Később azt mondja: „démonkráziában élünk, még itt, a bolondházfolyosó mélyén is, és itt mindenki egyformán fontos”. Mit tehetünk hozzá mindehhez mi, idekint? Talán azt, hogy kívánjuk: legalább ebben igaza legyen.” (Benedek Szabolcs)
    Show book
  • A kiközösítő - cover

    A kiközösítő

    Tibor Déry

    • 0
    • 0
    • 0
    „…több évtizeden át életem belső és külső eseményei kétféle létleletet mutatnak: egy folyamatos igyekezetet az egyéni és társadalmi tisztesség felé, s olykor, igaz, hogy ritka időközökben s rövid időre, ennek az erőfeszítésnek az ellankadását, sőt olykor rohamszerű, görcsös elhalását. A tisztesség felülkerekedését és folyamatosságát mindenkor az irodalom, mesterségem szenvedélyes szeretete biztosította. De a két ellentét küzdelme tett valójában forradalmárrá.”  
    Déry Tibor
    Show book
  • Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról - cover

    Képzelt riport egy amerikai...

    Tibor Déry

    • 0
    • 0
    • 0
       
    1971-ben jelent meg először a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról (amelynek színpadi változata is nagy sikert aratott). Formája szerint riport ez a könyv egy beategyüttes hangversenyéről, valójában jóval több: a korokon átívelő emberi agresszivitás és gonoszság rajza, azoknak az indulatoknak fájdalmasan ironikus ábrázolása, amelyekkel minden időben és társadalomban szembeszegül a szeretet, szerelem és jóság újra és újra föllobbanó örök kísérete.
    Show book