Publisher: Publishdrive
30 gyémántkô - ennyit fizet a háborúból visszatért katona, annak érdekében, hogy szeretett felegeségét visszakapja. Azonban tetteit megfontolva, váratlan döntést hoz.
Ryan, a (nem túl) híres író egyik nap észrevesz magán valamit, és úgy dönt, megnézeti. A „bumszli” elég rossz helyen van, és már előre fél tőle, hogy milyen kínos lesz majd megmutatni az orvosának. A nő ráadásul nagyon csinos. „Dr. Jenny” (Ryan így hívja dr. Jennifer Lambertet, a nő nem túl nagy örömére) nem igazán vevő Ryan állandó humorizálására. A férfi ugyanis folyton viccelődik, ha kínosan érzi magát; ezzel próbálja oldani a feszültséget. Jennifernek is van humora, érti ő a viccet, csak nincs hozzászokva. Szülei szigorúan nevelték, és gyerekkorában náluk szinte vágni lehetett a feszültséget. Főleg, amikor apja hazajött. Dr. Lambert híres idegsebészként sosem engedhette meg magának, hogy komolytalankodjon. Lányát is ugyanerre nevelte. Jennifer számára tehát Ryan egy teljesen új világ. Először szövetmintát vesz tőle, aztán elküldi a mintát szövettanra. Az eredmény beérkezése körül sajnos bonyodalmak adódnak, emiatt többször is „van szerencséje” találkozni Ryannel. A férfi beleszeret a gyönyörű doktornőbe, és randevúra hívja. Furábbnál furább helyzetekbe keverednek együtt, persze mindig Ryan hibájából. A férfinak sajátos fogalma van a felnőtt viselkedésről, a komolyságról és magáról az életről is. Rengeteg kínos és vicces közös élményük során Jennifer nagyon megkedveli Ryan életszemléletét. Ekkor jön meg a szövettani vizsgálat eredménye: sajnos pozitív. Ráadásul nem is operálható. Ryan persze ebből is viccet csinál, képtelen bármit is komolyan venni (ezt most talán nem is meri). Jennifer viszont sírva fakad a hír hallatán, ugyanis ekkor döbben rá, hogy időközben ő is beleszeretett Ryanbe. Vajon elég-e a férfi életszeretete és humora a gyógyuláshoz? Ha az nem, akkor elég-e lesz hozzá a szerelmük?Show book
A gőgös királyfi találkozik egy lánnyal, akit varázslat véd. A védővarázs hatására a királyfi daruvá változik, és mindaddig a bűbáj hatása alatt marad, amíg a lányra „veszélyt” jelenthet.Daruélete során számos állattal találkozik, amelyek mind formálják személyiségét, alakítják jellemét, gazdagítják élettapasztalatát. Ezek az állatok mind valamilyen jelenség vagy emberi tulajdonság szimbólumaként jelennek meg, s ahogy változik a királyfi személyisége, úgy változik a daru külseje is – más és más darufajtává alakul.E varázslatos mesében egy királyfi személyiségfejlődését kísérhetjük végig. Kalandjain keresztül nyomon követhetjük, hogyan válik felszínes kamaszból felelősségteljes fiatalemberré. A történetből megtanulhatjuk, hogy nem a kiváltság teszi az embert, hanem a szándékai és a tettei.A Darukirályfi – műfaját tekintve – elbeszélő költemény, mely manapság ritkaságnak számít, a szerző azonban egy az évszázados hagyományokat őrző versformát választott, így hozva közelebb az olvasót a történet mondanivalójához.Show book
Az ember esendő voltán, szabadságot, levegőt szomjazó vágyán mereng Oscar Wilde ebben az örökbecsű költeményben. A bűn idegen az embertől, még ha elkövette is: a gaztett pillanata s a büntetés is – ellentmond az ember lényegének. S míg a halálra ítélt bűnös esendő, elpazarolt emberségét siratja, vágyai egy jobb világ felé szállnak, melyből eltűnik majd a bűn, és így elmarad majd a megtorlás keserves, gyászos processzusa is.Show book
A költő legújabb verseskötete korrajz, és egyben kicsit mély társadalombírálat is. Nem fukarkodik a sokszor nyers, posztmodern szóalkotási módszerekkel sem, amikor igyekszik minden számára fontos szemszögből (élet, halál, szegénység, szociális ügyek) körbejárni, és megvizsgálni az esendő, és gyarló ember jelenét, környezetét, helyét a világi milliő sorában. Számos prózaversében visszatérő motivumot épít a miértekből? Vajon a halandó emberrel csupán csak saját önző-makacskodó sorsától függ, vagy a vakszerencsés, véletlenektől?Szokatlan formájú, de ismerős hangulatú, modern verseskötetet kap kézhez az olvasó.Show book
Útkeresés, szerelem, család, kiteljesedés. 1991-ben járunk. Kertész Lili egy vidéki város főiskoláján próbál helytállni. Még túl fiatal ahhoz, hogy a változások részese legyen, ahhoz viszont idős, hogy észrevétlenül átvészelje azokat. Az ország változik, és benne ő is. Minden, amit eddig tanítottak neki a világról, most elmosódik, hazugsággá silányul. Mindenki a szabadságról beszél. Szabad világ, szabad kereskedelem, szabad sajtó, szabad szerelem. De lehet-e egy ember igazán szabad? És ő? Meddig terjed egy fiatal nő szabadsága, képes-e kitágítani azt a keretet, amit a világ és a rendszerváltás családi traumája köré épített? Angela Murinai ezekre a kérdésekre próbál választ adni regényében, miközben visszarepíti az olvasókat egy olyan világba, ahol a változások sokakat megfojtottak, míg mások megcsinálták a szerencséjüket. „Nagyon régóta vártam már erre a történetre, köszönöm, Angéla, hogy megírtad!” – Hidasi Judit „Micsoda történet egy nőről, aki szabadságra vágyott egy szabadságot hazudó világban.” – Zubor RoziShow book
A költészet: megismerés, menekítés, elengedés és hatalom. Olyan vállalás, amely képes megváltoztatni a világot, felhívás az utazásra, lelki gyakorlat, a függetlenedés, a belső megszabadulás metódusa is. Minden vers egyedi és megismételhetetlen. A stílus pedig maga a személyiség, amely egyben kiindulópont is. Amikor a költő manírossá válik, abban a pillanatban megszűnik költőnek lenni. Dancs Szabolcs olyan karakteres alkotó, akiben ott pulzál a költészet mint a megnyilatkozás természetes tere. A költészet az a „hely”, ahol még minden lehetséges. Dancs szövegei magával ragadják az olvasót, és elemi tapasztalatokban gazdag, intuitív szabadversei, életképei széles horizontokat „kínálnak”. A résen át költeményeit egyszerre jellemzi a mozgalmasság és a mindenre kiterjedő, radnótis figyelem: „figyeld a résen át a tájat, / a nyers vidék fényeit, foltját: / kapcsold a végső hírcsatornád – / figyeld, a táj ahogy kifárad…” De az eltévedt világ őszinte féltése is ott lüktet soraiban: „…ma a világ vénáját tapintva keresed / a lelkiismeret / iramló rezdüléseit, miközben százzal, / majd a száz, végül az ezer / többszöröseivel / emelkedik hírenként / az embertelenség / éberen lüktető pulzusa /”.A kötetet szimbolikusan lezáró fiatalkori színmű, A vén cserépkályha hagyatéka egy szórakoztatóan szellemes alkotás.Szegedi-Szabó BélaShow book
