Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Az amerikai nagynéni - cover

Az amerikai nagynéni

Zsuzsa Thury

Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

Senki se hinné, hogy a cím nem egy szokványtörténetet jelez. Hiszen sok kitalált és valóságos históriát hallottunk már amerikai nagynénikről és nagybácsikról, akik egyszerre csak megjelennek, akár a mesében valami varázsló, és bámulatos készséggel teljesítik ifjú rokonaik legtitkosabb vágyait is. Ezúttal azonban minden tekintetben fordított a helyzet. Az ifjak az amerikaiak, ők teremnek váratlanul Pesten, és az ő cseppet sem rejtett kívánságaik teljesülnek egy „amerikai nagynéni” szerepébe kényszerült magyar hölgy által. Ez a magyar hölgy ugyan nem milliomos, de rangos színésznő lévén, fölöttébb alkalmas rá, hogy a kicsit „csóró” amerikai egyetemisták gátlástalanul áradó igényét kielégítse. Thury Zsuzsa sok iróniával, egyéni bájjal és hallatlanul szórakoztatóan írja meg a nem mindennapi történetet, két különböző korosztály és világ sajátos találkozását.
Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

  • Francis Scott Fitzgerald összes elbeszélései - IIIkötet - cover

    Francis Scott Fitzgerald összes...

    Francis Scott Fitzgerald

    • 0
    • 0
    • 0
    A Fitzgerald összes elbeszéléseinek általam összeállított harmadik kötete a következő elbeszéléseket tartalmazza. (Igyekeztem a kronológiai sorrendet betartani, de ez különböző okokból kifolyólag nem mindig sikerül): 
     
    1924-ben Fitzgerald még képes volt családi problémáit úgy kezelni, hogy egyszerűen „pénzcsináló” humoros elbeszéléseket írt belőlük. Így a Rag Marin Jones és a walesi herceg III. Kötet szemmel látható megismétlése annak, amit a Kalóz a szigeten mesél: egy gazdag fiatalember azzal nyeri el egy unatkozó dúsgazdag örökösnő kezét, hogy színjátékot rendez neki.
     
    Az egy éjszaka alatt megírt Babazsúr egy roppant egyszerűnek látszó kis történet arról, hogy miért veszett össze két szomszédos házaspár egy gyerekzsúr miatt.
     
    A Kidobott pénz (The Penny Spent) is egy olyan elbeszélés, mely azt mondja el, hogy a pénznek, vagy a vagyonnak semmi köze sincs az igazi nagy szerelemhez. Ez is többször ismétlődő téma Fitzgeraldnál. Lásd például a Rags Martinn Jones-t. A Saturday Evening Postban jelent meg először 1925. október 10-én, de aztán csak az Egy csöppnyi Édenben (Bits of Paradise) 1976-ban, és utoljára. Valamiért nem tartozott a népszerű novellák közé, és a kritika sem foglakozott vele eléggé, pedig jó és szellemes.
     
    A Tánc (The Dance) olyan, mint egy modern krimi, de a témája szintén a szerelem, valamint az Észak és a Dél közötti kulturális ellentét, mely szintén nem új keletű téma Fitzgerald oeuvre-jében. Megjelent a Red Book Magazine-ben, 1926 júniusában, majd 1976-ban a Bits of Paradise-ban (Egy csöppnyi Éden) is.
     
    Ezt a történetet (Your Way and Mine) Fitzgerald 1926 februárjában írta a Salies-de-Bearn-i gyógyfürdőn a Francia Pireneusokban, ahol két hónapig „lebzselt” Zelda betegsége miatt. Az elbeszéléshez mellékelt levélben Fitzgerald ezt írta Obernek: „Ettől rosszabb elbeszélést talán még soha életemben nem írtam. Egyszerűen borzalmas! A közepénél már egyáltalán nem érdekelt… Nagyon kérlek – és ezt komolyan mondom – ne ajánld a Post-nak. Ahogy most állnak a dolgaim, azt hiszem, ez nem lenne jó taktika. A Red Book-nak se ajánld. Ebben a történetben semmi sincs az igazi énemből. Kétségbeesetten belevágtam egy történetbe – kitaláltam egy üzleti témát – olyasmit, amiben nem mozgok otthonosan. Kapjak inkább 1000 dollárt érte valamilyen másodrendű folyóirattól, mint a kétszeresét más valakitől. Nagyon erősen így érzek.” Az elbeszélést 1927 májusában viszont a Woman’s Home Companion szívesen közreadta, és olvasóknak nyilván tetszett, mert ez követően a Metro Newspaper Service szintén közölte. Ezek szerint mégsem lehetett olyan rossz, mint amilyennek Fitzgerald képzelte.
     
    A Látogatás egy régi házban (A Short Trip Home) egy kísértethistória, méghozzá remek, Edgar Allan Poe stílusában. Az embernek a hideg futkos a hátán olvasás közben. Egy fiatal férfi találkozik a természetfelettivel, és megpróbál – sikeresen – megakadályozni egy életveszélyes viszonyt egy kísértet és egy elő széplány között.
     
    Matthew J. Bruccoli, Fitzgerald életrajzírója elmondja, hogy 1926 decemberében két és fél éves franciaországi tartózkodása után az író visszatért Amerikába. Montgomeryben (Zelda szülővárosa) elfogadta John W. Considine-nak, az United Artist producerének felkérését arra, hogy írjon filmet a flapperek világáról. Fitzgerald elfogadta a felkérést, mert (mint mindig) kellett a pénz. Az volt a megállapodás, hogy Considine 3.500 dollárt fizet, amint elkészül a forgatókönyv, és 12.000 dollárt, ha jónak találja és elfogadja. Fitzgerald úgy gondolta, hogy három hét alatt megírja, ám e helyett Zelda és ő 1927. január elejétől március közepéig csak szórakozással, mulatozásokkal töltötte idejét Hollywoodban. A forgatókönyvet (Lipstick = A rúzs) Considine áprilisban visszadobta, nem tetszett neki. Fitzgerald ügynöke segítségével más stúdióknál és producereknél is próbálkozott, pl. B. P. Schulbergnél, de a forgatókönyv senkinek sem kellett. Végül Fitzgerald úgy gondolta, hogy átírja novellának a College Humor számára, de ezzel az ötletével is felhagyott. A Lipstick negyvenöt oldalas kézirata a Princetoni Egyetem Könyvtárában található. A gépírónő kis kezdő lehetett, mert végig elfogadta Fitzgerald helyesírási, stilisztikai és egyéb „aprócska” hibáit, s így azok mind benne maradtak a kéziratban. A szerkesztő ezeket természetesen kijavította.
     
    A gazdag fiú (The Rich Boy) a Fitzgerald elbeszélések közül talán az egyik legjobb, igazi remekmű, legalább is sok kritikus annak tartja. Tulajdonképpen arról szól, hogyan pazarolja el erejét, energiáját, így egész életét is egy tehetséges fiatalember (Anson Hunter), amikor pedig gazdagságával nagy dolgokra lenne hivatott a történet szerzője szerint, aki Fitzgerald. Így a történet jól mutatja, hogy Fitzgeraldnak esze ágában sem volt hajbókolni a gazdagok előtt csak azért, mert gazdagok, hanem épp ellenkezőleg: megrótta őket a lehetőségekkel való nemtörődömségük miatt.  
     
    Ez az elbeszélés (A szerelemhajó) 1927 augusztusában született az után, hogy Fitzgeraldék megjöttek Európából. Fitzgerald Az éj szelíd trónján kívánt dolgozni, de a regényírás lassan haladt, mert közben egy-két „pénzcsináló” novellát is kénytelen volt megírni. Ezt az elbeszélést is a jól fizető Saturday Evening Postnak írta, ahol meg is jelent. Akkoriban szerzőjének sok problémája akadt, s úgy tűnt, egész élete kudarc. A szerelemhajó tulajdonképpen azt tükrözi, hogyan próbálja keresni az író – de nem találja – ifjúkori reményeit és vágyait (a Gatsby téma). Ahhoz a retrospektív elbeszélés-csoporthoz tartozik, amit Fitzgerald szintén akkor és ott (Ellerslie-ben) írt. Ezek főként arról a lassan kamasszá váló Basil Duke-ról szóló elbeszélések, aki Keletre megy iskolába, de nehezen tud beilleszkedni az ottani társadalomba, akárcsak Fitzgerald külföldön. Nem tudott hazájától távol élni, mert egyszerűen nem ment. S ezekkel a múltba tekintő (retrospektív) történetekkel próbál legalább lelkileg kapcsolódni szülőföldjéhez, és azt igazolni, amit a Gatsbyben is mindig hangsúlyozott: „… fáradhatatlanul evezünk tovább, szemben az árral, mely szüntelen visszasodor bennünket a múltba.”
     
    Fitzgerald több elbeszélésében is foglakozik ugyanazzal, vagy hasonló témával. A Jacob létrája például sokat előrevetít a Dick Diver – Rosemary Hoyt közt szövődő szerelmi viszonyról, mely Az éj szelíd trónjának az egyik érdekes mellékepizódja, és természetesen erősen önéletrajzi ihletésű.
    Show book
  • Macbeth - cover

    Macbeth

    William Shakeapeare

    • 0
    • 0
    • 0
    William Shakespeare egyik legnagyobb műve a Macbeth, a hatalomvágytól megszállott gyenge ember drámája. Macbethnek egyszer azt jövendölik, hogy király lesz. Felesége ösztönzésére és segítségével, hogy beteljesedjék a jóslat, álmában megölik a náluk vendégeskedő királyt. Tettüket a leitatott őrökre fogják, akiknek nincs is idejük tiltakozásra a hamis vád ellen, mert Macbeth szörnyű „felindultságában” megöli őket. A hatalmat, a rangot azonban nem tudják élvezni…
    Show book
  • G A úr X-ben - cover

    G A úr X-ben

    Tibor Déry

    • 0
    • 0
    • 0
    Déry Tibor életműsorozatának köteteként kapja kézbe az olvasó a világhírű regényt. G. A. úrnak X városában tett utazásáról szól; s már a címből is sejthető, hogy ezúttal nem közönséges regényről van szó.  
    A G. A. úr X-ben utópisztikus írás; egy soha nem volt, soha nem létező világ kísértetiesen eleven leírását tartalmazza. A regény kerete szerint G. A. úr, az író ifjúkori barátja, egy hosszú utazás végén jut el X városába, mely messze túl a reális polgári világ határain terül el, ahová már nem visz vasút, nem vezet út – majd az ottani életről, tapasztalatairól, elmélkedéseiről készült feljegyzéseit hagyományozza az íróra, mint rejtélyes életének magyarázatát és számadását. E fantasztikus városnak, ahová G. A. végeláthatatlan ócskavastelepeken emberfeletti fáradsággal átvergődve jut el, nincs rendje, nincsenek törvényei; a magára hagyott élet burjánzó anarchiája szerint él, amelyet lehetetlen már áttekinteni, s amelyben lehetetlen kiigazodni…  
    Déry Tibor költői részletekben és filozófiai gondolatokban gazdag regénye szabadság és rend dialektikáját kutatja fordulatos, szellemes történetének tükrében.
    Show book
  • Ördögök 1 rész - cover

    Ördögök 1 rész

    Mihajlovics Dosztojevszkij Fjodor

    • 0
    • 0
    • 0
    Dosztojevszkij életművének vitathatatlanul legellentmondásosabb s mondhatjuk: legmeghökkentőbb darabja az Ördögök. Az Ördögök sajátos módon, de mégis szuggesztív hatású; Monumentális figurái a dosztojevszkiji lélekelemzés szinte páratlan példái; s maga a történet, a politikai bűnügy nyomon követése mindvégig lebilincselő olvasmány.
    Show book
  • Mathilda - cover

    Mathilda

    Mary Shelley

    • 0
    • 0
    • 0
    Ahogy Mathilda megszületik, édesanyja meghal. Apja rá sem bír nézni a fájdalomtól, a lányt rideg és távolságtartó nagynénje neveli fel. Azonban mikor tizenhat éves lesz, a férfi újra felbukkan, és igyekszik apja és társa lenni Mathildának… 
    A kevés boldogságot megélt fiatal lány halálos ágyán írt visszaemlékezése tipikus szentimentális regény, mely fordulataiban és nyelvezetében is mintaírása a kornak. Az édesapa vérfertőző szerelmi vágya– mely végül mind őt, mind lányát az öngyilkosságba kergeti – azonban bátor témaválasztás; s talán épp ezért a regény először csak több mint száz évvel az írónő halála után jelent meg. Többen úgy gondolják, hogy az édesanya korai elvesztése és a fiatal költő, Woodville iránt érzett beteljesületlen s ezért boldogtalan szerelem motívumai önéletrajzi ihletésűek. 
    A Mathilda Mary Shelley – a Frankenstein után – második leghíresebb regénye, melyet első magyar fordításban vehet most kézbe az olvasó.
    Show book
  • Deep in the Queen - cover

    Deep in the Queen

    Gábor Szappanos

    • 0
    • 0
    • 0
    Deep in the Queen
     
    An erotic historical picaresque novel by Gábor Szappanos
     
    (A synopsis)
     
    The “manuscript” of the novel has been found in a big library of the capital after an eighty year of encryption. (To encrypt it was the instruction of a “fabled author,” who can be only Gyula Krúdy although his name is never mentioned. On the other hand, the book is such a literary fiction that never could have been written by Krúdy). Briefly, the story is the following: the writer, who calls himself Gyula Kandúr (Julius Tomcat), is just having his lunch at Majmunka’s house, when all of a sudden another Sindbad shows up, who is a sort of Frankenstein and existed only in Kandúr’s imagination so far. The two doubles initiate a fight. A big hassle is started, but none of them is able to overcome the other, so they decide to come to an agreement: let a “who has a longer wind” test tell who the real Sindbad of the two is. The winner will be him. And the test is the following: Kandúr is chained to the radiator, and from there he must watch Frankenstein-Sindbad making love to Majmunka’s concupiscent female dancers. Thanks to his imagination Kandúr wins.
     
    Then the two counterparts, with the help of a flying carpet, take a flight to the city of Petra some 2,000 years earlier. They found themselves in the middle of an orgastic evening party. They were captured by two guards of the king who needed still another two companions at his table. The dinner is not “free”: after it they both will have to “work hard:” one of them will have to speed (make happy)till dawn the wife of the impotent king, the other - the goddess of the city who has the shape of a black cubical stone placed in front of the gates to the nether world in the sanctuary. Kandúr will have to rejoice with the queen, Sindbad with the cubic stone goddess.
     
    The description of the love-making with the queen: it lasts for an atrociously (sanguinarily) long time, for about five hours, and is filled with a continuous internal fight demanding Kandúr to have a very long wind. Viz. if he is unable to “perform well”, he will be thrown down into the deepest pit of the cemetery, where he is going to meet his death. (The cubic stone goddess closes the aperture of the cemetery pit, and the nether world starts under the pit). During their love-making the queen opens her heart and soul to Kandúr, retells the strange and curious secrets of the city, and as a matter of fact that is the essence of the novel. It turns out from the queen’s words that the city has been in the magic power of a Persian magician (he is the King)for twenty years, and made the good inhabitants of the Nabateus Petra sexmaniacs. The ugly cubic stone goddess is also the magician’s work, for earlier it was the Goddess of Beauty, and her beautiful statue stood in the main square of the city. Then the queen, who starts liking (perhaps loving) Kandúr more and more as a woman, puts him wise to some secrets. She tells him that it is immaterial whether he “performs” well or not, because he will get into the pit at all events. But if he follows her instructions, he can escape from there together with his companion via the nether world. But as a favor in return she asks him to utter the proper magical words at the proper places of the nether world to stop the magic power of the king and magician in the city.
     
    And so it happens. Despite the fact that Kandúr had enough wind, he was thrown into the deep pit where he meets Sindbad, and they start their way down into the nether world, because according to the most detailed instructions of the queen that was the only way to delivery and freedom. (This nether world was also created by the magician, and actually it is an exact copy of the city above, where the dead of the upper city “live” their “life of dead” as souls…). Here our heroes will again come across most exciting and interesting adventures and phenomena, but finally they manage to escape, and again with the help of the flying carpet, and the magic words betrayed by the queen.
     
    But it is not the end yet: they do not start getting home (to Hungary) in panic, but after some rest that they spent on the top of a mountain somewhere around there, they fly back on the flying carpet to Petra to learn what happened in the city after it had been “liberated.” (The king and magician was successfully stripped of his magic power, more than that, thanks to Kandúr, of his “life” as a dead in the nether world, too). There was already an earth-quake on the top of the mountain, the two Sindbads could hardly escape from it, and an earth-quake meets them in Petra, too. And the last blow that shocks the two heroes, who were watching the events from above: instead of being thankful and happy for their freedom and liberation from the black-art and demonry of the magician, the inhabitants of the city start fighting against each-other, and kill the king’s all men, servants and agents, chopping up this way the whole city. Our heroes, horrified, must watch helplessly as the queen is being stoned to death… But the crazy killers are not able to finish the massacre, because it is ended by the earth-quake. After it is over, the whole city is dead… That is THE END of the story (but they remain alive…)
     
    The DEEP IN THE QUEEN is a fictitious pseudo Krúdy-novel, which speaks not only about a series of exciting adventures, but is full of philosophical, mystical, fabulous, magical, postmodern, ansurd and Thousand and one Nights elements – told by means of the traditional fiction. And the end of the novel is a bitter analogue of human wickedness, and of the many situations known from history and politics. (There are lots of nations that do not know what to do with their re-won freedom. We can come across many such examples in the history of the near past of Eastern Middle Europe. E.g. the results of the Hungarian change of systems in 1989 were similar).
    Show book