Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
A bölcsesség kincsestára - cover

A bölcsesség kincsestára

Pandita Sza-szkja

Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

A Tibet-kutatás úttörője, Kőrösi Csoma Sándor 1833-ban írta meg rövid közleményét a Királyi Ázsiai Társaság folyóirata számára, amelyben közreadja Sza-szkja pandita A bölcsesség kincsestára című művének részleteit, összesen kétszázharmincnégy verset. A tibeti szöveg és angol fordítása csak halála után, 1855-ben és 1856-ban jelent meg. Sza-szkja pandita műve a tibeti világi szépirodalom talán legelső alkotása, az indiai bölcsmondás-irodalom egy új hajtása Tibet földjén. Maga is iskolát teremtett, több tibeti utánzata van, már a 14. században mongol fordítása született, századunkban pedig az összes nagy európai nyelvekre lefordították - franciára, majd németre először Kőrösi Csoma szövege alapján ültették át egyes részleteit. Legrégibb mongol szövegét Ligeti Lajos professzor fedezte föl Belső-Mongóliában 1929-ben, és tette közzé tibeti-mongol kétnyelvű kéziratát 1948-ban. Az ő értelmezésében szólal meg most Sza-szkja pandita műve magyarul Tandori Dezső fordításában.
Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

  • Pan Tadeus - cover

    Pan Tadeus

    Adam Mickiewicz

    • 0
    • 0
    • 0
    A XIX. századi lengyel irodalom klasszikus remekét, a „lengyel Iliász”-t, Mickiewicz emigrációban írta. Távol hazájától tehát, s távol az 1830-as tragikus felkeléstől, melynek leverése mélységesen kétségbe ejti. Ekkor, a gyász, a fájdalom napjaiban érik meg benne a gondolat, hogy megírja a lengyelek nagy nemzeti eposzát, megörökítse a régi szép idők mindennapjait, mindazt, ami már visszahozhatatlan: mert az a világ, melyben az ifjú Tadeus bűbájos szerelmi históriája zajlik, immár az emlékezetben él csupán. Gyermekkorának nosztalgikus fényében ragyognak a szülőföld tájai, a háborítatlan ősvadonok, a csendet kürtszóval fölverő medvevadászat, a kisnemesi falvak sajátos embertípusai, a lakomák, az összecsapások, szablyák suhanása, mordályok füstje, szerelem és hazaszeretet kitörései – a nemzeti viseletek, a jellemek, melyek egyképp viselik magukon az európai romantika s a lengyel-litván vonások jegyeit. Eposzt írt Mickiewicz? Verses regényt? A kettő keverékéből csinált valami újat? Egy bizonyos: tapintható gyönyörűséggel és szerethető iróniába mártott tollal ábrázol, minden során, minden leírásán, legyen az bozótos erdőé, nemesi udvarházé, felejthetetlen naplementéké, táncoké, „eposzi harcoké”: mindenen ott érezni a megjelenítés örömét, művészi gyönyörűségét. Az örömet és élvezetet, aminek talán fő része van benne, hogy valóban sikerült remekművet alkotnia, mely elsősorban abban homéroszi, hogy végtelenül természetes.  
     A Pan Tadeus-t, mely Sebők Éva fordításában 1957-ben először jelent meg magyarul, most Rónay György fordításában adjuk közre.
    Show book
  • Érzelmek iskolája - cover

    Érzelmek iskolája

    نگین خواجه نصیر

    • 0
    • 0
    • 0
    Ennek a regénynek hőse, Frédérick Moreau úr, aki Lajos Fülöp uralkodásának utolsó éveiben lép színre, egy látszatra elcsendesedett, mégis izzó, forradalmakat és ellenforradalmakat kavaró viharos korszak fáradt szívű, gyenge lelkű gyermeke. Nemesi család sarja, vonzó, tehetséges és csodás kalandokra szomjas fiatalember. Könnyen hevülő és könnyen ellágyuló,  
     alapjában gyöngéd férfiszív lappang elegáns császárkabátja alatt. Akár Balzac és Stendhal büszke hősei, hírről és dicsőségről álmodik, de – noha a szerencse sem kerüli el – törekvései sorra kudarcba fulladnak. A fiatalember sorsát követve az olvasó végigkísérheti egy mélységes, tiszta szerelem soha be nem teljesülő történetét, de átélheti annak bonyolult hullámzását is, ahogy a szerelem kihűl vagy átváltozik, átlényegül, amikor érdek, kudarc és másféle vágyak keresztezik útját.  
    Vágyak, vonzások, egy szenvedélyes szív lángolása és ridegsége, röpke örömei és kínzó szégyenei: Moreau úr lankadó sorsa körül páratlanul izgalmas sorsok és figurák rajzanak rendkívüli gazdagságban. Leginkább talán a hűséges barátnak, Deslauriers úrnak kesernyés, mohó ügyvédarca vonzza majd magához az olvasó figyelmét.  
    A kavargó történelem, s a férfijellem rejtelmeinek e regényét nem ok nélkül tartják számon a világirodalom legkiválóbb alkotásai között.
    Show book
  • Szülők és szeretők II kötet - cover

    Szülők és szeretők II kötet

    D. H. Lawrence

    • 0
    • 0
    • 0
    A történet egy anya-fiú kapcsolatról szól. A főhős Paul Morel közvetve próbál megszabadulni anyja nyomasztó hatásától, azáltal, hogy kedvesét, Miriamot, Mrs. Morel hasonmását taszítja el magától. Valójában mély szereteten alapul a tragikus történet; az anya birtoklásvágya meggátolja Pault abban, hogy teljes kapcsolatot teremtsen fiatal nőkkel. Felszabadulása csak anyja halálával következhet be. Lawrence ebben a művében még a nagy példáihoz igazodva mutatja be a bányászcsalád életét, belső feszültségeit. Az író sok korábbi gondolatát előlegező, de szélsőséges túlzásokba még nem eső regény klasszikus műnek tekinthető.
    Show book
  • Párizsi körhinta - cover

    Párizsi körhinta

    Zsófia Dénes

    • 0
    • 0
    • 0
    Dénes Zsófia párizsi naplója a már felfedezett dolgokkal, emberekkel való újratalálkozásról ad számot, s a minden írásában annyira megkapó őszinteséggel a számadással együtt mérleget is csinál: mi változott itthon és mi ott, művészek és művek értékelésében, hatásában.Ez az objektivitás, a maradandó szépség igaz megértése és ezzel együtt a művészettel kapcsolatban álló emberek mércére állítása – ez adja meg Dénes Zsófia művének is azt a friss, izgalmas-érdekes hangulatát, amely minden írásában dominál. Kitűnő ízléssel és érzékkel válogatja meg interjúalanyait és beszámolóinak tárgyát, helyszínét. Meglátogatja otthonában Simone de Beauvoirt, de felkeresi fiatalsága imádott művészeinek alkotásait is. Mindenről vall, és minden vall neki: Pimodan Hotel: erről írt Ady, itt élt Baudelaire, Gautier, Courbet,Delacroix; Párizs hófehérre mosott házai: beszél Marlaux-ról és Chagallról, aki az államminiszter megbízásából festette meg a nevezetes operakupola-freskót. Van Gogh és Gauguin képei láttán feleleveníti a két festőóriás barátságát, s elzarándokol Gachet doktor és a festő auvers-i házába, hogy meghallgassa és leírja a róluk szóló, még ma is élő legendákat.Dénes Zsófia Párizsi körhintája nemcsak rendkívül élvezetes, kitűnő stílusban megírt útibeszámolót, hanem maradandó irodalmi-művészeti élményt jelentő olvasmányt ad az olvasónak.
    Show book
  • Séták Itáliában - cover

    Séták Itáliában

    Stendhal Stendhal

    • 0
    • 0
    • 0
    Stendhal élete legszebb éveit Itáliában töltötte. Végrendeletében is meghagyta, hogy ezt véssék sírkövére: „Itt nyugszik Arrigo Bel, a milánói polgár; élt, írt, szeretett.” Útirajzai fölé is ezt írhatnánk mottónak: annak az embernek a vallomásai, csavargásai és könnyedségükben is mindig mély megfigyelései, aki nem tudós nagyképűséggel járta a múlt század tízes és húszas éveinek Itáliáját, hanem úgy, hogy élt, írt, szeretett; élvezte az életet, szerette a zenét, a szép nőket, szép szobrokat és szép képeket, s közben esténként gyors kézzel papírra vetette benyomásait, a szalonokban hallott pletykákat, az útmenti fogadók asztalánál ellesett jellemző történeteket, a bolognai kardinális vagy a nagy szobrász, Canova vallomásait. Modorának ez a közvetlensége, előadásmódjának ez az élettel teli szellemessége teszi útirajzait oly élvezetessé és kétszeresen is érdekessé: friss, élénk és mozgalmas képet adnak az akkori Itália életéről és a mindennapok bizalmas közelségébe hozzák a múlt század egyik legnagyobb íróját s legérdekesebb egyéniségét.
    Show book
  • A jegyesek II kötet - cover

    A jegyesek II kötet

    Alessandro Manzoni

    • 0
    • 0
    • 0
    Egy Milánó környéki faluban, a 17. század első felében egy fiatal 
    mátkapár készül boldogan az esküvőre: kihirdették már őket, elkészült a 
    kelengye is, már csak a papi áldás van hátra. Miért kezd hát egyszerre 
    homályos magyarázkodásba, miért húzza-halasztja a szertartást don 
    Abbondio tisztelendő úr? Renzo és Lucia nem tudják még, hogy a környék 
    mindenható urának brávói fenyegették meg a papot, hogy ő áll boldogságuk
     útjába, mert szemet vetett a szép Luciára. S nem sejtik azt se, mikor 
    szülőfalujukból éjen éjjel elmenekülnek, hogy mennyi hányattatás vár még
     rájuk, hogy egyszerű sorsukba beleavatkoznak egy számukra ismeretlen 
    világ hatalmai, jók és gonoszak, nagyurak és egyházi méltóságok, 
    mindenre kész haramiák, lelketlen poroszlók - és hősünket egyszer csak 
    sodorni kezdi a történelem: tanúja a nevezetes milánói 
    éhség-tüntetésnek, az 1630-as nagy pestis-járványnak, az olasz 
    fejedelemségek, a spanyol és osztrák hódítók fel-fellobbanó 
    marakodásának. S milyen színesen, milyen drámai erővel jeleníti meg 
    Manzoni a történelem és a személyes sors megsűrűsödő pillanatait! Milyen
     éles szemmel néz az emberi lélek mélyeire, milyen nagyszerűen festi 
    hőseit, nemes indulatok, apró gyarlóságok, gonosz szenvedélyek 
    hordozóit! S mennyi mindent tud mondani Alessandro Manzoni (1785-1873) 
    korról, erkölcsről, szokásokról, a történelemről és az emberről, mennyi 
    ma is eleven fénnyel ragyogó igazságot! A jegyesek azok közé a nagy 
    regények közé tartozik, amelyek nélkül szegényebb volna egy nép szellemi
     vagyona, szegényebb az egész emberiség.
    Show book