Other books that might interest you

• 

  A jó fiú I rész

  Zsuzsa Thury

  • 0
  • 0
  • 0

  „A jó fiú” családregény, a Zudor-família két nemzedékét mutatja be. Egy kisvárosi cukorgyár igazgatója az apa. Haldoklik, amikor a regény kezdődik – halálával megbillen a harmonikus életforma, a polgári kényelem és biztonság alapja. A család felköltözik Budapestre. A fővárosban a régi tekintély, a társadalmi rang tudata és a megmaradt kis vagyon ad alapot különben bizonytalan létezésüknek. Az anya, a származására büszke, személyi varázsát még idős korában is megtartó Szentgyörgyi Hanna fiában, Bélában látja a családi hagyományok folytatóját, a régi rend fennmaradásának illúzióját is a fiú ósdi szemlélete táplálja. Az enervált, életképtelen fiú morális hanyatlása, majd teljes züllése nem marad hatástalanul leánytestvérére, hármuk közül elsőnek ő talál rá, ha nem is könnyen, az új élet számára is változást biztosító útjára.
  Thury Zsuzsa regénye egy ki­vételes történelmi forduló sok je­gyét feltáró mű, melyben a család ábrázolása kiszélesül máshonnan jött és máshova tartó emberek rajzával. Zudorék kis cselédlányá­nak változó sorsa éppúgy hozzá­tartozik a felszabadulást követő élet reális képéhez, mint a ház­ban lakó kommunista házaspár vagy a radikális forradalmi érzelmű jogász és mások.
  Thury Zsuzsa regényanyagát biz­tosan kezelő író, aki az idő, múlt és jelen játékát egy-egy jelenet lélektanilag vagy logikai aktualitá­sában teremti meg. Sajátos han­gulatú, egyéni epika ez, vérbeli elbeszélő, kitűnő emberismerő for­málja benne hőseinek sorsát, vá­gyak és szenvedélyek, szerelmek és csalódások összeütközésein ke­resztül.

  Show book

• 

  A kiközösítő

  Tibor Déry

  • 0
  • 0
  • 0

  „…több évtizeden át életem belső és külső eseményei kétféle létleletet mutatnak: egy folyamatos igyekezetet az egyéni és társadalmi tisztesség felé, s olykor, igaz, hogy ritka időközökben s rövid időre, ennek az erőfeszítésnek az ellankadását, sőt olykor rohamszerű, görcsös elhalását. A tisztesség felülkerekedését és folyamatosságát mindenkor az irodalom, mesterségem szenvedélyes szeretete biztosította. De a két ellentét küzdelme tett valójában forradalmárrá.”  
  Déry Tibor

  Show book

• 

  A Newcome család III rész

  Thackeray W. M.

  • 0
  • 0
  • 0

  William Makepeace Thackeray (1811–1863) A világirodalom egyik 
  legjelentősebb írója. Dickens mellett az angol társadalmi regénynek a 
  legnagyobb klasszikus művelője. A maga korában roppant népszerű művei a 
  kapitalizmus életformájának, erkölcseinek kegyetlen szatírái.
  „Lelenc volt-e Thomas Newcome, ama falu menhelyén nevelt gyermek, mely 
  nagy ipari várossá fejlődött, és jelenleg az ő nevét viseli? Ezt 
  híresztelték róla a legutóbbi választás alkalmával, mikor Sir Brian a 
  konzervatív oldalon indult harcba a kerületért; Mr. Yapp, az ízig-vérig 
  liberális jelölt, városszerte plakátokat ragasztatott ki, melyeken a 
  menhely képe szerepelt, s azt hirdette a Newcome család pályafutásának 
  kiindulási pontjaként, továbbá ironikusan arra szólította fel a szabad 
  polgárokat, szavazzanak Newcome-ra a céh.továbbá szavazzanak Newcome-ra 
  az egyházkerület érdekében etcetera. De ugyan ki törődik az efféle helyi
   botrányokkal? Nagyon keveset számít ama szerencsések szemében, akik a 
  meghívottak listáján szerepelnek Lady Ann Newcome estélyei alkalmával, 
  hogy szépséges leányai csak nagyapjukig tudják-e visszavezetni a 
  családfájukat, vagy legendás ősük, a borbélysebész révén hitvalló Edward
   király állához kapcsolódnak…”

  Show book

• 

  A befejezetlen mondat III rész

  Tibor Déry

  • 0
  • 0
  • 0

  „A befejezetlen mondat-ot – emlékezik Déry Tibor – 1933. karácsony estéjén kezdtem el, Bécsben a Café de France-ban, az egyetlen kávéházban, amely aznap nyitva volt. Folytatásán Mallorca szigetén dolgoztam, 1934-ben, aránylag nyugodt körülmények között, egy kamranagyságú kis szobában és a hozzá tartozó tetőteraszon, szigorú vegetáriánus koszton, azaz narancson és feketekávén. Utolsó fejezeteit már polgári viszonyok között írtam, újra idehaza, Pesten.”  
   Déry Tibor regényóriása nem jelent meg a 30-as években: egyetlen magyar kiadó sem vállalkozott publikálására. Barátai olvashatták csak, köztük Illyés Gyula, aki nyomban lelkesen számolt be róla a Nyugat-ban: „A regény nemcsak a legidőszerűbb társadalmi és lélektani kérdésekről nyújt hatalmas kompozíciót, tükre egyúttal egy sereg stílusproblémának is, a regényírás új útjainak… Úgy tudom, három gépelt példány van belőle. Ismerünk műveket, amelyekből évszázadokig csak egy volt.” A befejezetlen mondat csak 1947-ben jelent meg; azóta több kiadásban látott napvilágot, franciára, németre is lefordították, a kritika Déry Tibor egyik fő művének, a modern európai irodalom remekének tekinti. „Déry regényét – írja Lukács György – az emeli világirodalmi színvonalra, hogy rendkívüli ember-, probléma- és helyzetérzékenysége ugyancsak rendkívüli evokatív erővel párosul.”

  Show book

• 

  Az indiai vendég

  Renée Erdős

  • 0
  • 0
  • 0

  Az 1920-as évek, a háború, a forradalmak és a fehérterror után konszolidálódó, ébredő Budapesten játszódik az a romantikus hangvételű regény. Az anyában depresszióvá, lelki betegséggé fokozódik nagyobb fia utáni vágyakozása, aki eltűnt a fronton. A kisebbik fiú súlyos sérüléséből felépülve igyekszik visszatalálni az életbe, míg a szép leány boldog házasságra készül a vőlegényével. Ebbe a környezetbe érkezik az „indiai vendég”, akit a fiú hív meg beteg édesanyja gyógyítására. Az indiai vendég kissé misztikus lénye mindenkit a bűvkörébe vonz. S szinte törvényszerű, hogy a fiatal lány, házassága küszöbén beleszeret az indiai vendégbe, aki nem viszonozhatja ezt a vonzalmat… A krisztusi szeretet, a szerelem, az örök emberi érzések regénye ez a mű, amel méltán aratott sikert első megjelenésekor is.

  Show book

• 

  Az örömlegény - válogatott novellák

  Guy de Maupassant

  • 0
  • 0
  • 0

  Hányszor halljuk, hogy azt mondják valakire: „Igen kedves ember, de valóságos örömlegény.” Beszéljünk nyíltan az örömlegényről, nemzetünk e rákfenéjéről.Mert mi, franciák, valamennyien örömlegények vagyunk, azaz változékonyak, szeszélyesek, ártatlan képpel komiszak, következetlenek a nézeteinkben, a szándékainkban, erőszakosak, és gyengék, akár a nők.De az örömlegények között kétségtelenül leginkább szemet szúr a párizsi flaszterkoptató, akiben a lelki sajátságok jobban kidomborodnak, és aki vérmérsékleténél fogva túlzott mértékben egyesíti magában a kedves kicsi nők minden vonzó tulajdonságát és hibáját…

  Show book