Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Sorsolják a kaszinótojást - cover

Sorsolják a kaszinótojást

András Maros

Publisher: 21. Század Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

1993, Budapest. András huszonéves. Kimaradt az egyetemről, és most azt tűzte ki célul, hogy néhány nap alatt eldönti, mit kezdjen a jövőjével.Közben pénzre is szüksége van, tehát bekarikáz egy álláshirdetést.Aminek messzemenő következményei lesznek.Maros András életteli humorú regénye a nagy kérdéseket boncolgatja, de nem pont úgy. Mi a különbség a sors és a véletlen között? Vajon mondhatjuk, hogy sorsolják a sorsunkat?„Ideje volt már egy ilyen könyvnek. Ami egy egész korszakot egyszerűen, láttató erővel idéz elénk. Öt hétköznap mágikus eseménytelenségében mindannyiunk máig tartó szellemi állapotát. Még történelmivé tett butuska évszámot is mellékel hozzá, hogy 1993. Pedig az előzmények is felrémlenek. És a következmények is. Igazi epika.” – Bereményi Géza„Ó, azok a boldog 90-es évek! Nosztalgikus és neurotikus, fergeteges és felejthetetlen időutazás a kezdet kezdetéhez, amikor még új, esendő és szerethető volt minden, ami azóta régi lett és utálatos. Amikor a Sáfrányosban még sorsolták a kaszinótojást, és kis szerencsével még a legszerencsétlenebbeknek is lehetett egy kis szerencséjük.” – Erdős Virág„Zűrök és galibák egy kínai boltban – Maros András finom szellemeséggel játszik rá a kilencvenes évekre irányuló nosztalgiára, és mutatja fel egyetlen kaszinótojásban az egész világot.” – Garaczi László„Csatoljuk be az öveket, és utazzunk vissza Maros András történetének szereplőivel a fényes jövőbe. Nem gondoltam, hogy egy kilencvenes években játszódó regény aktuális lehet 2022-ben, pedig ez teljesen logikus, amikor az óramutatók hátrafelé forognak. Röhögünk magunkon, egymással, és jobban megértjük, hogy mi van most. Jó lenne, ha ilyen meglepetéseket tartogatna számunkra a múlt.” – Totth Benedek
Available since: 03/03/2023.
Print length: 288 pages.

Other books that might interest you

  • Vörös és fehér - cover

    Vörös és fehér

    Stendhal Stendhal

    • 0
    • 0
    • 0
    Mint ahogy a Vörös és fekete két színe a katonai egyenruhát és a papi reverendát, ebben a regényben a vörös és fehér a radikális, köztársaságpárti forradalmiságot és az „ultra” maradiságot, reakciót jelképezi.  
     Stendhal a becsvágyai és szerelmei közt egyen-súlyra nem lelő bankárfiú, Lucien történetén keresztül a polgári társadalom fölött mond ítéletet. Lucien Leuwent megundorodva attól, hogy minduntalan a nép ellen küldik harcba, végül is hátat fordított sorsának és korának.
    Show book
  • F Scott Fitzgerald - A szerelmes eszkimó és más elbeszélések - cover

    F Scott Fitzgerald - A szerelmes...

    Francis Scott Fitzgerald

    • 0
    • 0
    • 0
    A szerelmes eszkimót a Liberty szerkesztőségi cikkében így üdvözölte: Az amerikai széppróza nagymestere egy bizarr történet sziporkázóan friss leírásával tér vissza a folyóirathoz… Egy kedves kacagtató elbeszélést írt arról, hogy neveti ki egy északról jött lakatosmester saját szerelmét. És a buta fehér amerikaiakat, akik azt hiszik, hogy ő a buta, amikor pedig ők azok, tenné hozzá a figyelmes olvasó.
     
    A Rúzs – egyetemista komédiával kapcsolatban Matthew J. Bruccoli, Fitzgerald életrajzírója elmondja, hogy 1926 decemberében két és fél éves franciaországi tartózkodása után az író visszatért Amerikába, és Montgomeryben (Zelda szülővárosában) elfogadta John W. Considine-nak, az United Artist producerének azt az ajánlatát, hogy írjon forgatókönyvet a flapperek világáról. Fitzgerald elfogadta a felkérést, mert mint mindig, most is kellett a pénz. Abban állapodtak meg, hogy Considine 3.500 dollárt fizet, amint elkészül a mű, és 12.000 dollárt, ha jónak is tartja. Fitzgerald úgy gondolta, hogy három hét alatt megírja, de amíg Zelda és ő 1927. január elejétől március közepéig Hollywoodban volt, az idő nagy részét Fitzgerald nem munkával, hanem extravagáns szórakozással, mulatozással, botrányok garmadával töltötte a feleségével együtt. Nyilván úgy hitte, hogy a kisujjából is kiráz egy ilyen darabot. Magyarán, nem vette komolyan a megbízást. Az írást Considine nem is fogadta el, mert nem tartotta jónak. Harold Ober, aki Fitzgeraldot menedzselte akkoriban, készített egy jegyzetet az esetről, melyben többek közt ezt írta: „Elmondta nekem, hogy csúnyán összeveszett Constance Talmadge–dzsel (aki a kor egyik legnagyobb dívája volt Hollywoodban), és szerinte csak ez lehet az oka annak, hogy nem csinálnak a Rúzsból filmet.” Ober más stúdióknak és producereknek (pl. B. P. Schulbergnek) is felajánlotta a Rúzst megvételre, de senkinek sem kellett. Fitzgeraldnak volt még egy ötlete, mégpedig az, hogy átírja novellává a College Humor számára, de ezzel az ötletével később felhagyott.
    Show book
  • Hölgyek és csajok - cover

    Hölgyek és csajok

    F. Scott Fitzgerald

    • 0
    • 0
    • 0
    Francis Scott Fitzgerald első elbeszélés–kötetét tartja a kezében, vagy látja tábláján az olvasó, melynek eredeti címe a Flappers and Philosophers volt. Hogy ki és mi az a „flapper,” most ne elemezzük. Van róla bőven irodalom és kritika. De röviden, olyan valaki, mint most a 21. században egy modern amerikai vagy európai nő. Ezért is adtam neki Nádasi Krisz kolléganő sugallatára magyarul a Hölgyek és csajok címet. Krisz ugyanis úgy tartja, hogy a régi irodalmi műveknek is mai nyelven kell szólniuk. Osztom ezt a véleményét.
     
    A mai Fitzgerald kritika és irodalom már sokat tud mondani nemcsak a nagy amerikai író méltán híres regényeiről, az olyanokról, mint a Nagy Gatsby vagy Az éj szelíd trónján és a többi, hanem mindegyik kisebb nagyobb írásművéről is, melynek mindegyike, közel kétszáz, bevonult már nemcsak az amerikai, hanem az egész világirodalom kincsestárába. Ezért itt és most csak kettőt említenék. A Kalóz a szigeten (The Offshore Pirate) és A jégpalota(The Ice Palace) címűt. Mindkettő az én fordításomban jelent meg magyarul először.
     
    ***
     
    A Kalóz a szigeten eseményei egy romantikusan szép környezetben játszódnak, mely „olyan kék, mint a gyerek szemének írisze.”  Az elbeszélés már a legelején egészen naiv ás ártatlan módon indul, melybe az ifjúság türelmetlensége vegyül. A főszereplő Ardita egy igencsak kemény és konok faital nő, egy tipikus flapper, azaz egy modern csaj, akinek már a szája is „csábos, de romlott.” A lábán kék szatén szandál fityeg, ami inkább csak „cicoma,” és nem lábbeli. Ez is a lány szoborszerű szépségét hangsúlyozza. Ardita Anatole France Az angyalok lázadása című könyvét olvassa, amit a katolikus egyház indexre tett. Ez is a lány lázadó természetét hangsúlyozza. Citromot szopogat, ami szintén metafora: a lány kedve is savanyú, akárcsak a citrom. Aztán a könyvvel és a citrommal is megdobja a bácsikáját, amikor az ellent mer neki mondani.
     
    Aztán történik egy s más. A hajót elfoglalják a „kalózok.” Az az apróság, hogy hajó neve a görög mitológiában az önszeretetet jelképező Narcisszuszból Hula Hula (sodródás) lett, az Ardita viselkedésében beálló változást jelképezi. Kezdi élvezni a körülötte zajló izgalmas kalandot, és már esze ágában sincs bánkódni. Annyira álomvilágban él, hogy még a végén is nehezen jön rá az igazságra. Például akkor bátor, amikor erre már semmi szükség. Egészen természetes, sőt törvényszerű, hogy a végén Ardita ilyesmit mond a „kalóznak”: „… egész életedben olyan édes hazugságokat mondj nekem, amilyeneket csak tudsz.”
     
    Mert mit is hazudott a „kalóz,” akinek Carlyle volt a becsületes neve? Egy romantikusan drámai történetet adott elő a lánynak egy nagyon tehetséges, ám betörővé vált zenészről, mert gazdag akart lenni. De amikor Carlyle igazi célja kiderül, már jól látjuk hazugsága mögött a szerzői iróniát is. Ám az összbenyomás mégis kedves, megnyugtató, és az olvasó boldogan, nagyot sóhajtva csukja be a könyvet, vagy kapcsolja ki a betűt.
     
    ***
    Show book
  • A viharlovas Heinz a matróz - cover

    A viharlovas Heinz a matróz

    Theodor Storm

    • 0
    • 0
    • 0
    Kötetünk két elbeszélése, a Schimmelreiter és a Hans und Heinz Kirch. Az előbbit tartják – joggal – Storm legnagyobb alkotásának. Hauke Haien megrendítően szép, színes, emberi mozzanatokban páratlanul gazdag története a legtökéletesebb mintanovella, amelyen a múlt század klasszikus realista ábrázoló módszerét tanulmányozhatjuk. Az érzékletes megjelenítés, az alakoknak a fontosabb életmozzanatokkal való tömör, közvetett jellemzése, az egységes, részleteiben is finom, de mégsem aprólékos lélekrajz, az egyenes vonalú, határozott szerkesztés, a mesteri poentírozás, a kristálytiszta költői stílus – a lenyűgöző erejű természeti képek a téli morotváról vagy a viharról, a szökőárról, a felejthetetlen jelenetek sora, mint például az elbeszélő lovaglása a gáton, találkozása a kísérteties lovassal, a jégtekeverseny, a báli este, a szolgalegények kalandja a holdfényben életre kelő lócsontvázzal, a gátépítés és még annyi más: mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a sodró lendületű mese folyamán Hauke alakja egyre nagyobbá és tragikusabbá nőjön, amint élet-halál harcát vívja a konok maradisággal. Storm egyes barátai – így Keller is – hibáztatták az írót a babonás elemek túltengéséért. Nem volt igazuk. A természettel, a tengerrel állandó harcban álló fríz parasztok rajzát – akik lelkük mélyén, a keresztyénség s a náluk korán teret hódító reformáció ellenére is, „pogányok” maradtak –éppen ezek az elemek teszik teljessé és hitelessé. A Storm által életre keltett világ így egész, s ami netán még hiányzik belőle – a városi polgárság, a feltörekvő, szenátori rangra áhítozó kereskedők, hajósok világa –, abból ad a Schimmelreiterhez ugyan nem mérhető, de hozzá mégsem méltatlan ízelítőt a Hans und Heinz Kirch, a kétszer kitagadott, otthonába idegenként visszatérő fiú mély emberi szomorúsággal terhes és mégis a sorsok végzetes szépségét sugárzó története.  
    SZABÓ EDE
    Show book
  • Holdbéli utazás - cover

    Holdbéli utazás

    Bergerac Cyrano de

    • 0
    • 0
    • 0
    Cyrano de Bergerac regényes alakját a magyar olvasó elsősorban Rostand népszerű tragikomédiájából ismeri: a kötekedő, nagyszájú s sziporkázón szellemes párbajhőst és költőt, akinek harciassága gyengéd és érzelmes szívet, és önfeláldozó jóságot leplez. Valóban ilyen volt a történelmi Cyrano is, de még sokkal gazdagabb egyéniség: nemcsak félelmes kardforgató, hanem ismeretekre szomjazó szellem, a hagyományok ellen lázadó materialista gondolkodó, a 17. század első felének egyik legtehetségesebb írója.
     Igazi halhatatlanságát Cyrano regényeinek, elsősorban a Holdbéli utazásnak köszönheti. Ez a mű nemcsak úti-, hanem filozófiai regény is, amelynek minden lapján játék és találékonyság, bizarr furcsaság és felvilágosult gondolkodás találkozik. A mindvégig szórakoztató és izgalmas regény engesztelhetetlenül állást foglal az egyházi hatalommal és a skolasztikus világfelfogással szemben. A mű a felvilágosodás egyik igen jelentős előkészítője – így kapcsolódik az emberi haladás állandó áramlatába –, ez adja meg időszerűségét a mai olvasó számára is.
    Show book
  • Az új sarj - Ősök és ivadékok 1 - cover

    Az új sarj - Ősök és ivadékok 1

    Renée Erdős

    • 0
    • 0
    • 0
    Erdős Renée Ősök és ivadékok című ciklusa kimondottan önéletrajzi regény, amelyben saját fejlődésének útját rajzolja meg. A ciklus részei: I. Az új sarj 
    (1918); II. Az élet királynője (1921); III. Berekesztett utak (1923). IV. Ave Roma (1929).
    Show book