Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
A Newcome család IV rész - cover

A Newcome család IV rész

Thackeray W. M.

Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

William Makepeace Thackeray (1811–1863) A világirodalom egyik 
legjelentősebb írója. Dickens mellett az angol társadalmi regénynek a 
legnagyobb klasszikus művelője. A maga korában roppant népszerű művei a 
kapitalizmus életformájának, erkölcseinek kegyetlen szatírái.
„Lelenc volt-e Thomas Newcome, ama falu menhelyén nevelt gyermek, mely 
nagy ipari várossá fejlődött, és jelenleg az ő nevét viseli? Ezt 
híresztelték róla a legutóbbi választás alkalmával, mikor Sir Brian a 
konzervatív oldalon indult harcba a kerületért; Mr. Yapp, az ízig-vérig 
liberális jelölt, városszerte plakátokat ragasztatott ki, melyeken a 
menhely képe szerepelt, s azt hirdette a Newcome család pályafutásának 
kiindulási pontjaként, továbbá ironikusan arra szólította fel a szabad 
polgárokat, szavazzanak Newcome-ra a céh.továbbá szavazzanak Newcome-ra 
az egyházkerület érdekében etcetera. De ugyan ki törődik az efféle helyi
 botrányokkal? Nagyon keveset számít ama szerencsések szemében, akik a 
meghívottak listáján szerepelnek Lady Ann Newcome estélyei alkalmával, 
hogy szépséges leányai csak nagyapjukig tudják-e visszavezetni a 
családfájukat, vagy legendás ősük, a borbélysebész révén hitvalló Edward
 király állához kapcsolódnak…”
Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

  • Szemtől szembe Niki - cover

    Szemtől szembe Niki

    Tibor Déry

    • 0
    • 0
    • 0
    A Szemtől szembe, amelyet Déry 1933 – 1934-ben Dubrovnikban írt, a német munkásmozgalom küzdelmeinek sodrában egyén és közösség olykor feszítő erejű, máskor tragikus ellentmondásait példázza: századunk egyik alapvető etikai problémájának, a forradalmár útkeresésének és szolgálatvállalásának regénye.  
     A méltán világhírű, több nyelvre lefordított Niki (1955) címszereplője egy kutya – ám az író a foxi történetének ürügyén egy magyar család sorsát és egy történelmi helyzet erővonalait is nyomon követi: a regény az úgynevezett személyi kultusz korának szuggesztív, drámai és költői megelevenítése.
    Show book
  • Apage Satanas - Ungvári történetek az 1980-as évekből - cover

    Apage Satanas - Ungvári...

    Péter Ortutay

    • 0
    • 0
    • 0
     
     
    Ezeknek a már több folyóiratban és egyszer egy kötetben is megjelent elbeszéléseimnek, novelláimnak, visszaemlékezéseimnek első része (A plafonig érő karácsonyfa) „megboldogult” gyermekkoromról és ifjúságomról szól. Ez a második rész már azt szemlélteti, amit érettebb koromban sikerült átélnem még ott a szovjet Ungváron. Írásaimnak minden hibája, fogyatékossága ellenére szeretem őket, és meglepetésemre olvasóim is tetszéssel fogadták, és fogadják, ha egyet–egyet felteszek valamelyik internetes oldalamra. Különösen azok szólnak elismerően róluk, akik azon a helyen éltek vagy élnek, ill. elszármaztak onnan, mint én. Ez a hely pedig Ungvár a most már ukrajnai Kárpátalján. Azért mondom, hogy „most már,” mert az elmúlt rövid félévszázad alatt öt államalakulatnak is volt „elidegeníthetetlen” része. Az „elidegeníthetetlen” pedig azért van idézőjelben ismét, mert egyáltalán nem volt az elidegeníthetetlen része sem az Osztrák–Magyar Monarchiának, sem a Csehszlovák Köztársaságnak, majd megint, mint tudjuk, Magyarországnak sem. Végül lám, még nagy Szovjetuniótól is leszakadt, melyről anno – amint azt a szovjet állami himnusz is állította – azt hittük, hogy „megbonthatatlan és örök.” Nem volt az sem örök, sem megbonthatatlan, mint láttuk. Úgy összedőlt, mint egy kártyavár, egyetlen puskalövés nélkül. Hja, a történelem kereke, mondjuk! Most pedig ez a vidék Ukrajnának lett „elidegeníthetetlen” része. Vajon meddig? Mint a Krím, mely most már orosz? Szóval, a Jó Isten tudja, hisz forrong a világ. De bármily furcsa, egy ilyen világban is éltek, és élnek emberek. Hogyan? Nehezen. Ráadásul hallgatni is kellett róla keményen. Mert aki megszólalt, kritizálta, arra a hatalomnak voltak eszközei, hogy elhallgattassa. Úgy hogy azok, akik nem tapasztalták meg ezt a világot, el sem hiszik, milyen is volt az. Mert még itt Magyarországon is megmosolyogtuk, sőt kiröhögtük azt a végtelen sivárságot, mélynyomort, ami akkoriban a mindennapi emberek része volt Vlagyivosztoktól a SZU legnyugatibb részéig, Ungvárig, Csapig. Egy hatalmas birodalom, Ronald Reagan amerikai elnök kifejezésével élve „a gonosz birodalma” volt az az egész nagy ország, kérem. Viszont paradicsomnak, munkás paradicsomnak kellett feltűntetni, ahol nem volt bűnözés, rablás, gyilkosság, testi szerelem vagy szexuális deviancia, de még közúti baleset sem. És én igen, pont erről próbáltam ezekben az írásaimban képet adni. Nincs bennük sírás, rívás, sopánkodás, hogy milyen kutya nehéz is volt az a világ (egyébként az volt), a sorscsapások miatti világfájdalom, hanem csak az, amit akkoriban az ember – nos, ez az ember akkor és ott én is voltam – átélt, megélt: jó, mondjuk ki kereken, ne kerteljünk: keservesen megszenvedett. És ami a legnagyobb baj, ezek az írásaim sajnos mai is igencsak időszerűek lettek. Hisz ennek a világnak emberei most is épp úgy szenvednek, nyomorognak, jogaiktól is megfosztatnak, mint anno, függetlenül attól, hogy most a büszke Ukrajna, az elmúlt évszázadban immár az ötödik államalakulatnak a polgárai lettek. Hisz tudjuk, látjuk, mi történik arrafelé napjainkban is.
     
    Ortutay Péter
    Show book
  • A nyúl regénye - Kisregények - cover

    A nyúl regénye - Kisregények

    Francis Jammes

    • 0
    • 0
    • 0
    „A kakukkfűben meg a harmatban, amelyről Jean de La Fontaine mesélt, Nyúl úr a vadászatra fülelt, és fölkapaszkodott a puha agyagösvényen, és félt a tulajdon árnyékától, és a cserjék elmaradoztak, ahogy tovafutott, és kék tornyok bukkantak föl völgyről völgyre, s ő rohant, hegynek föl, hegyről le, ugrásai alatt meghajlott a fű, melyen csöppek sorakoztak, s ő így, sebes röptében, testvére lett a pacsirtának, s átvágott a megyei utakon, s a jelzőtábla előtt egy pillanatig tétovázott, mielőtt befordult a dűlőre, mely naptól fakó és döng az útkeresztezésnél, s odébb belevész a néma és sötét mohába.”
    Show book
  • A herceg - cover

    A herceg

    Renée Erdős

    • 0
    • 0
    • 0
    „Ki ismerheti meg sajátmagát? Ki az, aki őszinte sajátmagához? Ahogy én 
    most itt beszélek magához, józanul és kissé kenetesen, mit tudom én, azt
     mondom-e, amit mondani szeretnék? Őszinte vagyok-e? Most, amikor 
    komolyan beszélek, az igazi érzéseimet és szempontjaimat fejezem-e ki? 
    Nem az imént voltam-e őszinte és igaz, mikor tréfából azt kérdeztem 
    magától: ne öljem-e meg az urát? Ki tudja, mi van bennünk, mi rejtőzik, 
    mi lappang, mi kér utat kifelé? Azért mondom csak: meglepetések érhetik 
    még magát is! Azért ne vegye dogmáknak, amiket az imént mondott, noha 
    tudom, hogy minden szava igaz és aszerint él is!”
    Show book
  • Szivárvány - cover

    Szivárvány

    D. H. Lawrence

    • 0
    • 0
    • 0
    Az angol kritika szinte egyöntetűen Lawrence-t ismeri el a XX. század legnagyobb angol regényírójának. Magyarországi népszerűsége eddig novelláin és a Szülők és szeretők c. regényén alapul, hazájában azonban mind határozottabb az a kritikai álláspont, amely Lawrence legértékesebb műveinek a Szivárvány-t és folytatását, a Szerelmes asszonyok-at tartja.  
     Az 1915-ben keletkezett Szivárvány a Brangwen család három nemzedékének sorsát fogja át. A szorgalmas, kissé nehézfejű fiatal gazdálkodó, Tom Brangwen, beleszeret a nálánál idősebb, világlátott, lengyel származású Lydiába. Szerelmük, házasságuk végletek között csapong, két szélsőséges típusát képviselik az emberi természetnek, kapcsolatuk sosem lehet kiegyensúlyozott.  
     Lydia lánya, Anna, az ősi ösztönök világába menekül; az anyaságban keresi élete értelmét, a termékenységben talál vigaszt.  
     A harmadik rész hőse Anna legidősebb lánya, Ursula. Más fából faragták, mint nagyanyját, anyját; más úton indul el. Szabadságának, egyénisége megvalósításának programja szomorú kudarccal végződik; a regény végső víziója azonban mégis perspektívát csillant fel: a sötét, komor bányavidék felett szivárvány jelenik meg. Ursula letörhetetlen vágyai teremtik ezt a harmónia-jelképet a menthetetlennek látszó világban.
    Show book
  • Címzett ismeretlen - cover

    Címzett ismeretlen

    Kathrine Kressmann Taylor

    • 0
    • 0
    • 0
    „Maga a tökéletesség, a leghatásosabb vádirat a nácizmus ellen, ami valaha irodalmi műben megjelent.”- New York Times Book ReviewAz itt olvasható történet először az amerikai Story magazinban jelent meg 1938-ban, majd hamarosan átvette a Reader’s Digest, hogy aztán következő évben a Simon & Schuster könyv alakban is kiadja. A fiktív levélváltás azonnal irodalmi szenzáció lett, és társadalmi vitát váltott ki. A náci Németországban betiltották, az Egyesült Államokban és egy sor európai országban a legnagyobb dicséret hangjain méltatták.A Címzett ismeretlen egy levélváltás egy San Franciscóban élő zsidó műkereskedő és korábbi üzleti partnere között, aki visszatért Németországba. Nyomasztó történet, amely hatása alá vonja az olvasót, és nem engedi el.„Az én nemzedékem ismeri ezt a történetet. Nekünk olyan ez a könyv a második világháború idejéről, mint a Tamás bátya kunyhója volt az amerikai polgárháború generációjának.”- Kurt Vonnegut„Figyelemre méltó, hogy miközben elárasztanak bennünket a szemtanúk beszámolói, az első kézből származó tanúságtételek, mégis ez a régi, vékonyka könyv mutatja meg igazán, milyen volt az élet a nácizmus alatt. Mint egy időutazás: odavisz bennünket, és a bőrünkön érezzük az árulást. Ékesszóló remekmű.”- Guardian„Kressmann története nemcsak a nácik rémséges tetteinek állít emléket, hanem figyelmeztető példaként áll előttünk, miközben szerte a világban faji, etnikai és nacionalista megkülönböztetések élednek újjá.”- PW„Egészen hihetetlen klasszikus. Briliáns módon szemlélteti, mi történik, amikor az embereket legyűri egy mérgező ideológia.” - Daily Mail„Egyszerű, emberi, és az olvasó elevenére tapint. A fejre és a szívre egyszerre hat.” - Los Angeles TimesKathrine Kressmann Taylor (1903-1996) a Címzett ismeretlen 1938-as megjelenésekor vált széles körben ismertté. Első irodalmi díját tizenegy évesen nyerte, és a pénzből egy sokkötetes lexikont vett. Világhírű műve után írt még további három könyvet és egy tucat novellát - utóbbiak közül egy bekerült A legjobb amerikai novellák antológia 1956-os kiadásába. Tizenkilenc éven át tanított kreatív írást és újságírást a pennsylvaniai Gettysburg College-ban, ahol ő volt az intézmény első állandó női professzora.
    Show book