Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
A kastély - cover

A kastély

Sigmund Freud

Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

Miféle kastély az, amelynek létezését a regény szereplői közül is többen vitatják? Miféle elérhetetlen hely az, ahova K., a földmérő eszeveszett igyekezettel be akar jutni? Kastély-e egyáltalában ez az idétlen, sötétbe vesző, tornyos épületszörnyeteg, amelyből úgy járnak ki titokzatos hírnökök és kósza hírek, mint egy ismeretlen, más világ fontoskodó bizalmasai – vagy csak a felettes hatóság, talán az államhatalom, talán az üresen járó adminisztratív gépezet, talán az Isten, vagy talán maga az emberi boldogság? Közvetlen világ, vagy jelképes valóság? Nem tudjuk. Talán maga Kafka sem tudta pontosan, miféle kastélyról beszél.  
 Számunkra nem is ez a legfontosabb. A sorsába bele nem nyugvó ember küzdelme, az embertelenség gépezetével perbe szálló ember példája – ez teszi elsősorban századunk humanista irodalmának jelentős képviselőjévé Franz Kafkát.
Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

  • A dzsesszkorszak meséi - cover

    A dzsesszkorszak meséi

    F. Scott Fitzgerald

    • 0
    • 0
    • 0
     
     
    Meg kellett halnia, hogy újra kezdhesse elrontott életét. Közönsége már eltemette, gyászbeszéd és méltatások nélkül: erkölcsi hullaként kezelték. Eszméletlen tivornyákból sodródott a józanság partjai felé: fogadkozott, hogy dolgozni fog, nem iszik többé. Még részegen is fáradhatatlanul működött ironikus zöld szemének minden jelentős mozzanatot felvevő filmforgató-gépe; agyában párbeszédek és dallamok rögződtek. A született író csalhatatlan érzékével élményeit az idő szűrője nélkül is azonnal jelképpé oldotta föl. Alkoholtól reszkető kezével keresgélte, nem alkuvó szigorúsággal, az élménydarabkák legmegfelelőbb helyét a színes és művészi igazságú mozaikban, melyen élete utolsó évében dolgozott. Végül nem is ivott – csakhogy már késő volt. Szíve nem adott haladékot, hogy befejezhesse dédelgetett, igényes regényét, Az utolsó cézárt (The Last Tycoon). A végső szívroham 1940 decemberében érte. Érzelmi, erkölcsi, anyagi csődtömegnek tekintette magát: "Még tehetségemmel sem tudtam sáfárkodni" – mondta keserűen. Pazarolta magát, és ellobogott, mint a két végén meggyújtott fáklya. Mi maradt belőle? Olvasói már évek óta nem hallottak felőle; rajongói megdöbbentek halálhírére. Hát élt még Fitzgerald? Csakugyan, mi lett Scottból és ragyogó feleségéből, Zeldából? S a nevek ütemére már zene ébredezik tudatunkban: a boston, a shimmy, a charleston, a tangó ritmusa. Izzadságtól fénylő fekete arcok fáradt mosolya villan a zenekarban, vakító ingmell sötét ellentéteként, amint a kavargó cigarettafüst kék ködén át megszólal a szaxofon, és pergő dzsessz-ritmussal tölti meg a Plaza tánctermét. A parketten karcsú, fiús alakú, rövidre vágott hajú lányok simulnak partnerükhöz. Mosolyuk mindent ígér; körülrajongott elsőbálos lányok, akik már nem sütik le szendén a szemüket, hanem a flapper türelmetlen fölényével rázzák le magukról, a puritán szülők aggódó gondoskodását. Szabad szájúak, merészek, eszesek és szellemesek. New York-i szórakozóhelyeken, Yale, Princeton és Harvard diákbáljain, vidéki klubokban folyik a féktelenül vidám tánc, s a ragtime és a bor pezsgésétől lángolva szökdösnek ki a párok a parkoló kocsikba.
    Show book
  • A méhek titkos élete - cover

    A méhek titkos élete

    Sue Monk Kidd

    • 0
    • 0
    • 0
    Akik azt hiszik, hogy a halálnál nincsen borzalmasabb, semmit sem tudnak az életről.A méhek titkos élete az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb könyvsikere: több mint száz héten át szerepelt a New York Times bestsellerlistáján, több mint hatmillió példányban kelt el az Egyesült Államokban, díjnyertes mozifilm és musical is készült belőle, és harminchat nyelvre fordították le.1964, Dél-Karolina. Lily Owens tizennégy éves, édesanyját kiskorában vesztette el. Dajkája Rosaleen, aki nagyon szereti Lilyt. Rosaleen harcos kiállással védelmezi a feketék jogait, ezáltal összetűzésbe kerül a városban élő elvakult rasszistákkal. Lily kezdeményezésére elszöknek Tiburonba, a kisvárosba, amely anyja emlékét őrzi. Lilyt három lánytestvér fogadja be, akik méhészkednek, és beavatják a lányt a fekete Mária-kép történetébe.Sue Monk Kidd 1948-ban született Georgiában. Első regénye A méhek titkos élete, amellyel rögtön óriási sikert aratott és minden idők egyik legkedveltebb szerzőjévé vált. További regényei - A sellő legendája, Szárnyak nélkül, szabadon, Vágyak könyve - egytől egyig New York Times bestsellerek lettek. Két gyermekük van, jelenleg Észak-Karolinában él férjével.„Megrendítő első regény. Lily hiteles karaktere azonnal belopja magát az olvasó szívébe, a története pedig lebilincselően van elbeszélve. A méhek előre sejtetik Lily önelfogadás, hit és szabadság felé vezető útját, ami a regény legfontosabb mondanivalója.” - USA Today„Inspiráló könyv. Sue Monk Kidd egyenes ági irodalmi leszármazottja Carson McCullersnek.” - Baltimore Sun„Eredeti képzelőerővel megírt könyv... a történet homlokterében Lili anyakeresése áll, aki épp egy olyan helyen talál magának egyet, ahol csöppet sem számított rá." - New York Times„A döbbenetes metaforák és az élethű karakterek annyira szívbe markolóak, hogy könnyet csalnak az olvasó szemébe.” - Library Journal„Kidd regénye egy diadalmas felnövéstörténet, amely a szeretet iránti egyetemes szükségletről szól.” - New Orleans Times-Picayune„A fejezetek...a »mágikus realizmus« határmezsgyéjén, azon a meseszerű és a hétköznapi különös elegyén táncolnak, ami könnyen ámulatba ejti az olvasót. Itt is ez történik.” - Richmond Times-Dispatch„Egyszerűen hihetetlen, hogy ez a megindító, eredeti, és csiszolt könyv egy első regény. Csodálatosan van megírva, erőteljes, szívbe markoló, humoros és jólesően különc. Feltétlenül olvassák el!” - Joanna Trollope„Csodálatos regény anyákról, lányaikról és a szeretet transzcendens erejéről.” - Connie May Fowler„Olyan, mintha Kidd finomságokkal telepakolt volna egy ételes dobozt, amire mi azt mondjuk, hogy ó, köszönöm, nem fogadhatjuk el, aztán a kocsiban hazafelé behabzsoljuk az egészet.” - Entertainment Weekly„Egy anyátlan lány meséje annak a felfedezéséről, hogy mit is jelent a család valójában, s azokról a furcsa és csodálatos helyekről, amiket szeretünk.” - Washington Post
    Show book
  • Bovaryné - cover

    Bovaryné

    Gustave Flaubert

    • 0
    • 0
    • 0
    Gustave Flaubert az 1848 utáni illúzióvesztett korszak az eseménytelenség, az unalom, a mozdulatlanság ábrázolásának nagy regényírója. Meghatározó élménye az általános kiábrándultság, alaptémája az emberi butaság; műve írásakor a nyárspolgárok és a romantika iránt érzett gyűlölete hajtotta. A regény ötletét egy újságcikk szolgáltatta, majd ötvenöt hónapi megfeszített munka után, 1856 őszén kezdte folytatásokban közölni az írói pályájának kezdetét jelentő társadalmi-lélektani regényét, a Bovarynét. Az államügyészség vallás- és erkölcsgyalázás vádjával pert indított Flaubert ellen. Már az alcím – „Moeurs de province”, Vidéki erkölcsök – sejteti, hogy a regény nem pusztán egy romantikus asszony története, hanem a vidéki élet monotóniájának rajza, mely a kor jellemző vonásait sűríti: az író által megvetett kispolgárok típusokká válnak, Bovaryné életrajza az egész Lajos Fülöp-i polgárosodó kor – a csupa aljasság, középszerűség 19. századi – krónikájává tágul.
    Show book
  • F Scott Fitzgerald összes elbeszélései - VI kötet - Fordította Ortutay Péter - cover

    F Scott Fitzgerald összes...

    Francis Scott Fitzgerald

    • 0
    • 0
    • 0
    A Mert akkor mi lesz (What to Do About It) című novella főhőse, Dr. Bill Hardy egy eléggé „pimasz” figura, ami érthető is, mert ugyan úgy kénytelen hipochondereket kezelni, mint valódi betegeket. A szokásos szerelmi szál azonban ebben az elbeszélésben különös, fantasztikus és igen filmszerű színezetet kap, ahogy az orvosi témák keverednek a gengszter-burleszk eseményeivel. Sem a Saturday Evening Postnak, sem a Cosmopolitannak nem kellett, mert egyik sem tudott mit kezdeni a kisfiú figurájával, aki egyébként Fitzgerald egyik legsikeresebb alakja elbeszéléseinek.
     
    A Nem csak egy ház (More Than Just a House) című elbeszélés a Saturday Evening Postban jelent meg 1933. június 24-én. Írótársa, John O’Hara el volt tőle ragadtatva: „Ön egyetlen lendülettel egy újabb remekművet alkotott azzal, amit eddig is olyan jól szokott csinálni.” Fitzgerald, a saját bizonytalan társadalmi helyzetére utalva , ami miatt így írta meg ezt az elbeszélést, ahogy megírta, az azóta a sokak által ismert és gyakran idézett levéllel válaszolt. Ezt írta:  „… hogyha másnap Skócia királyának választanának miután befejeztem Etont és az oxfordi egyetemet, továbbá a Magdalen the Guards-on szereztem volna diplomát, és egy embrionális állapotban levő olyan ősi családfával is rendelkeznék háttérként, mely bizonyítaná, hogy valamelyik ősöm egy Plantagenet, én akkor is csak egy parvenü maradnék.”
     
    A Cipőt kaptam című elbeszélés, többek közt, arra a kérdésre is keresi a választ (amit végül mégsem kap meg az olvasó), hogy mi is az igazi profi titka a művészetben, legyen az tánc, színház, avagy irodalom. A sok munka, a tehetség vagy a kitartás? De valahogy nem kapunk hiteles választ erre. Vagy mégis, de nem az, amit várunk, ill. szeretnénk kapni? És mert Fitzgerald azt sugallja, hogy először, nincs is ilyen titok, másodszor, pedig az a kérdés, hogy ki is az igazi profi, egyelőre megválaszolhatatlan? Az, aki tudja, hogy mit csinál, vagy az, aki szereti azt, amit csinál, a többivel meg nem törődik?
    Show book
  • A kis herceg - cover

    A kis herceg

    Antoine de Saint-Exupéry

    • 0
    • 0
    • 0
    „- Nálatok az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek - mondta a kis herceg -, és mégsem találják, amit keresnek…- Így van - válaszoltam.- Pedig amit keresnek, ott van egyetlen rózsában és egy csepp vízben…”
     
    A sivatagban rekedt pilóta és a távoli bolygóról érkezett kisfiú találkozása egyike a legismertebb történeteknek, nyolc évtizeddel ezelőtti megjelenése óta több mint száz nyelvre fordították le. A kis herceg töretlen népszerűsége persze nem meglepő. Mind magunkra ismerhetünk azokban, akikkel a kis herceg útja során találkozik, és ha igazán figyelünk, akkor talán nemcsak azt tudhatjuk meg, miképpen nem szabad élni, hanem azt is, hogy hogyan érdemes.A magyar olvasó most új fordításban, Kácsor Zsolt értő és érzékeny tolmácsolásában veheti kézbe Antoine de Saint-Exupéry klasszikusát.
    Show book
  • Ami a százból kimaradt - cover

    Ami a százból kimaradt

    Zsófia Dénes

    • 0
    • 0
    • 0
    A szerző biológiai és szellemi csoda: túl századik életévén, még mindig szellemi kapacitásának birtokában van, még mindig képes az alkotásra, emlékeinek, élményeinek művészi formába öntésére. Ez a kötete egyaránt tartalmaz réges-régen – például a 20-as évek elején, a bécsi emigrációban – keletkezett írásokat, amelyek több mint fél évszázad alatt alámerültek az írásművek óceánjába, de jelentős találkozásokat, eseményeket örökítettek meg annak idején, továbbá a közelmúltban, folyóiratainkban, újságjainkban megjelent, hangulatos, magával ragadó, impresszionisztikusan színes tárcákat, miniatűr esszéket és egészen friss, új írásokat, amelyek ebben a kötetben kerülnek először közlésre.
     Tematikájában, sokszínűségében is igazi Dénes Zsófia-kötet: emberségre tanító, érzelemmel telített, morális ihletésű.
    Show book