Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
A kastély - cover

A kastély

Sigmund Freud

Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

Miféle kastély az, amelynek létezését a regény szereplői közül is többen vitatják? Miféle elérhetetlen hely az, ahova K., a földmérő eszeveszett igyekezettel be akar jutni? Kastély-e egyáltalában ez az idétlen, sötétbe vesző, tornyos épületszörnyeteg, amelyből úgy járnak ki titokzatos hírnökök és kósza hírek, mint egy ismeretlen, más világ fontoskodó bizalmasai – vagy csak a felettes hatóság, talán az államhatalom, talán az üresen járó adminisztratív gépezet, talán az Isten, vagy talán maga az emberi boldogság? Közvetlen világ, vagy jelképes valóság? Nem tudjuk. Talán maga Kafka sem tudta pontosan, miféle kastélyról beszél.  
 Számunkra nem is ez a legfontosabb. A sorsába bele nem nyugvó ember küzdelme, az embertelenség gépezetével perbe szálló ember példája – ez teszi elsősorban századunk humanista irodalmának jelentős képviselőjévé Franz Kafkát.
Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

  • Fekete angyalok - cover

    Fekete angyalok

    Francois Mauriac

    • 0
    • 0
    • 0
    A regény főhősének, Gabrielnek gyönyörű arcát, termetét szeretik meg a regény nőalakjai, a szenvedésre, önfeláldozásra született asszonyok, hogy végül a falu ifjú papjával és Gabriel középszerű gazdászfiával együtt a lelkéért álljanak csatasorba. A haldokló, ám a gyónás révén a gyilkosság lelkiismeret-furdalásától is megtisztult, megbékélt hős betegágyánál a vad szenvedélyek végül elcsitulnak.
    Show book
  • Báró Herzfeld Clarissz - cover

    Báró Herzfeld Clarissz

    Renée Erdős

    • 0
    • 0
    • 0
    „– De Clarissz – mondta a színésznő csodálkozva – hiszen nem ezt kell 
    merned – ha merni akarsz! ördög vigye a kis hindu táncosnődet. – Az még 
    várhat. Az első mégis csak – a férfi – nem érted? A férfi az első.
    Ezt mondva, hirtelen elkezdett kacagni, szívből édesen, igazi 
    fölényes asszonyi nevetéssel, ott a szobrok és virágok között – s utána 
    halkan, szégyenkezve, a másik is, a gyáva és tudós szűz, báró Herzfeld 
    Clarissz.
    Nevettek…”
    Show book
  • Ave Roma! - Ősök és ivadékok 4 - cover

    Ave Roma! - Ősök és ivadékok 4

    Renée Erdős

    • 0
    • 0
    • 0
    Erdős Renée Ősök és ivadékok című ciklusa kimondottan önéletrajzi regény, amelyben saját fejlődésének útját rajzolja meg. A ciklus részei: I. Az új sarj 
    (1918); II. Az élet királynője (1921); III. Berekesztett utak (1923). IV. Ave Roma (1929).
    Show book
  • Francis Scott Fitzgerald összes elbeszélései - IIIkötet - cover

    Francis Scott Fitzgerald összes...

    Francis Scott Fitzgerald

    • 0
    • 0
    • 0
    A Fitzgerald összes elbeszéléseinek általam összeállított harmadik kötete a következő elbeszéléseket tartalmazza. (Igyekeztem a kronológiai sorrendet betartani, de ez különböző okokból kifolyólag nem mindig sikerül): 
     
    1924-ben Fitzgerald még képes volt családi problémáit úgy kezelni, hogy egyszerűen „pénzcsináló” humoros elbeszéléseket írt belőlük. Így a Rag Marin Jones és a walesi herceg III. Kötet szemmel látható megismétlése annak, amit a Kalóz a szigeten mesél: egy gazdag fiatalember azzal nyeri el egy unatkozó dúsgazdag örökösnő kezét, hogy színjátékot rendez neki.
     
    Az egy éjszaka alatt megírt Babazsúr egy roppant egyszerűnek látszó kis történet arról, hogy miért veszett össze két szomszédos házaspár egy gyerekzsúr miatt.
     
    A Kidobott pénz (The Penny Spent) is egy olyan elbeszélés, mely azt mondja el, hogy a pénznek, vagy a vagyonnak semmi köze sincs az igazi nagy szerelemhez. Ez is többször ismétlődő téma Fitzgeraldnál. Lásd például a Rags Martinn Jones-t. A Saturday Evening Postban jelent meg először 1925. október 10-én, de aztán csak az Egy csöppnyi Édenben (Bits of Paradise) 1976-ban, és utoljára. Valamiért nem tartozott a népszerű novellák közé, és a kritika sem foglakozott vele eléggé, pedig jó és szellemes.
     
    A Tánc (The Dance) olyan, mint egy modern krimi, de a témája szintén a szerelem, valamint az Észak és a Dél közötti kulturális ellentét, mely szintén nem új keletű téma Fitzgerald oeuvre-jében. Megjelent a Red Book Magazine-ben, 1926 júniusában, majd 1976-ban a Bits of Paradise-ban (Egy csöppnyi Éden) is.
     
    Ezt a történetet (Your Way and Mine) Fitzgerald 1926 februárjában írta a Salies-de-Bearn-i gyógyfürdőn a Francia Pireneusokban, ahol két hónapig „lebzselt” Zelda betegsége miatt. Az elbeszéléshez mellékelt levélben Fitzgerald ezt írta Obernek: „Ettől rosszabb elbeszélést talán még soha életemben nem írtam. Egyszerűen borzalmas! A közepénél már egyáltalán nem érdekelt… Nagyon kérlek – és ezt komolyan mondom – ne ajánld a Post-nak. Ahogy most állnak a dolgaim, azt hiszem, ez nem lenne jó taktika. A Red Book-nak se ajánld. Ebben a történetben semmi sincs az igazi énemből. Kétségbeesetten belevágtam egy történetbe – kitaláltam egy üzleti témát – olyasmit, amiben nem mozgok otthonosan. Kapjak inkább 1000 dollárt érte valamilyen másodrendű folyóirattól, mint a kétszeresét más valakitől. Nagyon erősen így érzek.” Az elbeszélést 1927 májusában viszont a Woman’s Home Companion szívesen közreadta, és olvasóknak nyilván tetszett, mert ez követően a Metro Newspaper Service szintén közölte. Ezek szerint mégsem lehetett olyan rossz, mint amilyennek Fitzgerald képzelte.
     
    A Látogatás egy régi házban (A Short Trip Home) egy kísértethistória, méghozzá remek, Edgar Allan Poe stílusában. Az embernek a hideg futkos a hátán olvasás közben. Egy fiatal férfi találkozik a természetfelettivel, és megpróbál – sikeresen – megakadályozni egy életveszélyes viszonyt egy kísértet és egy elő széplány között.
     
    Matthew J. Bruccoli, Fitzgerald életrajzírója elmondja, hogy 1926 decemberében két és fél éves franciaországi tartózkodása után az író visszatért Amerikába. Montgomeryben (Zelda szülővárosa) elfogadta John W. Considine-nak, az United Artist producerének felkérését arra, hogy írjon filmet a flapperek világáról. Fitzgerald elfogadta a felkérést, mert (mint mindig) kellett a pénz. Az volt a megállapodás, hogy Considine 3.500 dollárt fizet, amint elkészül a forgatókönyv, és 12.000 dollárt, ha jónak találja és elfogadja. Fitzgerald úgy gondolta, hogy három hét alatt megírja, ám e helyett Zelda és ő 1927. január elejétől március közepéig csak szórakozással, mulatozásokkal töltötte idejét Hollywoodban. A forgatókönyvet (Lipstick = A rúzs) Considine áprilisban visszadobta, nem tetszett neki. Fitzgerald ügynöke segítségével más stúdióknál és producereknél is próbálkozott, pl. B. P. Schulbergnél, de a forgatókönyv senkinek sem kellett. Végül Fitzgerald úgy gondolta, hogy átírja novellának a College Humor számára, de ezzel az ötletével is felhagyott. A Lipstick negyvenöt oldalas kézirata a Princetoni Egyetem Könyvtárában található. A gépírónő kis kezdő lehetett, mert végig elfogadta Fitzgerald helyesírási, stilisztikai és egyéb „aprócska” hibáit, s így azok mind benne maradtak a kéziratban. A szerkesztő ezeket természetesen kijavította.
     
    A gazdag fiú (The Rich Boy) a Fitzgerald elbeszélések közül talán az egyik legjobb, igazi remekmű, legalább is sok kritikus annak tartja. Tulajdonképpen arról szól, hogyan pazarolja el erejét, energiáját, így egész életét is egy tehetséges fiatalember (Anson Hunter), amikor pedig gazdagságával nagy dolgokra lenne hivatott a történet szerzője szerint, aki Fitzgerald. Így a történet jól mutatja, hogy Fitzgeraldnak esze ágában sem volt hajbókolni a gazdagok előtt csak azért, mert gazdagok, hanem épp ellenkezőleg: megrótta őket a lehetőségekkel való nemtörődömségük miatt.  
     
    Ez az elbeszélés (A szerelemhajó) 1927 augusztusában született az után, hogy Fitzgeraldék megjöttek Európából. Fitzgerald Az éj szelíd trónján kívánt dolgozni, de a regényírás lassan haladt, mert közben egy-két „pénzcsináló” novellát is kénytelen volt megírni. Ezt az elbeszélést is a jól fizető Saturday Evening Postnak írta, ahol meg is jelent. Akkoriban szerzőjének sok problémája akadt, s úgy tűnt, egész élete kudarc. A szerelemhajó tulajdonképpen azt tükrözi, hogyan próbálja keresni az író – de nem találja – ifjúkori reményeit és vágyait (a Gatsby téma). Ahhoz a retrospektív elbeszélés-csoporthoz tartozik, amit Fitzgerald szintén akkor és ott (Ellerslie-ben) írt. Ezek főként arról a lassan kamasszá váló Basil Duke-ról szóló elbeszélések, aki Keletre megy iskolába, de nehezen tud beilleszkedni az ottani társadalomba, akárcsak Fitzgerald külföldön. Nem tudott hazájától távol élni, mert egyszerűen nem ment. S ezekkel a múltba tekintő (retrospektív) történetekkel próbál legalább lelkileg kapcsolódni szülőföldjéhez, és azt igazolni, amit a Gatsbyben is mindig hangsúlyozott: „… fáradhatatlanul evezünk tovább, szemben az árral, mely szüntelen visszasodor bennünket a múltba.”
     
    Fitzgerald több elbeszélésében is foglakozik ugyanazzal, vagy hasonló témával. A Jacob létrája például sokat előrevetít a Dick Diver – Rosemary Hoyt közt szövődő szerelmi viszonyról, mely Az éj szelíd trónjának az egyik érdekes mellékepizódja, és természetesen erősen önéletrajzi ihletésű.
    Show book
  • Keresztutak I-II - cover

    Keresztutak I-II

    Jonathan Franzen

    • 0
    • 0
    • 0
    A chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett. A családapa, Russ - aki mellesleg lelkipásztor - kész rá, hogy kitörjön a házasságából, amelyet örömtelennek érez - hacsak nem előzi meg a kitörésben leleményes és labilis felesége, Marion. 1971-ben járunk, egy nappal szenteste előtt. Legidősebb fiuk, Clem hazajön az egyetemről - feltüzelte idealizmusa, és olyan döntést hozott, amelynek hallatán apja összeroppan. Húga, Becky régóta az egyik legnépszerűbb lány volt a gimnáziumban, de most az ellenkultúra kerítette hatalmába. Perry öccsüknek elege lett abból, hogy füvet kell árulnia ahhoz, hogy füvezhessen, és megfogadja: megjavul. A család minden egyes tagja szabadulni próbál valamitől, de ehhez a többieknek is lesz egy-két szava.Jonathan Franzen korunk egyik legkiválóbb regényírója - mindig családregények szerzőjeként jellemzik, de valójában ez a könyve, a Keresztutak az első, amelyben tényleg mindvégig egy család története áll a középpontban.A Keresztutak egy trilógia első könyve. A Minden mitológia kulcsa címet viselő regényfolyam három nemzedék életének foglalata, és egészen napjainkig eljutva jeleníti meg társadalmunkat, kultúránkat.A trilógia első kötete önmagában is kerek egész, amely a Hildebrandt család életén keresztül mutatja be elmúlt ötven évünk politikai, szellemi és társadalmi mozgásait, és azok előzményeit.Franzen könyvének karakterei egyszerre életteliek és mélyek - amit kezünkben tartunk, egy szédítően precíz és átfogó tabló.„Franzen fontos értékeket tesz könyvei témájává, ebben az esetben a család, az önmagunk, az Isten és a haza iránt érzett felelősség kérdéskörét, miközben sikerül szereplői érzelmi világának mélyére hatolnia, és úgy mutatja be vágyaikat, kétségeiket, hogy az nyomban beszippantja az olvasót. Letehetetlenül izgalmas regény... olykor megterhelő, máskor váratlanul felemelő - egyszóval remekbe szabott.” - Kirkus„Nagyszabású, mesteri kép az Egyesült Államokban az 1970-es évek elején lezajlott kulturális változásokról... Franzennek kivételes tehetsége van rá, hogy lebilincselő izgalmassággal ábrázolja a kényelmetlen emberi kapcsolatokat. Ellenállhatatlan.” - Publishers Weekly
    Show book
  • A befejezetlen mondat I rész - cover

    A befejezetlen mondat I rész

    Tibor Déry

    • 0
    • 0
    • 0
    „A befejezetlen mondat-ot – emlékezik Déry Tibor – 1933. karácsony estéjén kezdtem el, Bécsben a Café de France-ban, az egyetlen kávéházban, amely aznap nyitva volt. Folytatásán Mallorca szigetén dolgoztam, 1934-ben, aránylag nyugodt körülmények között, egy kamranagyságú kis szobában és a hozzá tartozó tetőteraszon, szigorú vegetáriánus koszton, azaz narancson és feketekávén. Utolsó fejezeteit már polgári viszonyok között írtam, újra idehaza, Pesten.”  
     Déry Tibor regényóriása nem jelent meg a 30-as években: egyetlen magyar kiadó sem vállalkozott publikálására. Barátai olvashatták csak, köztük Illyés Gyula, aki nyomban lelkesen számolt be róla a Nyugat-ban: „A regény nemcsak a legidőszerűbb társadalmi és lélektani kérdésekről nyújt hatalmas kompozíciót, tükre egyúttal egy sereg stílusproblémának is, a regényírás új útjainak… Úgy tudom, három gépelt példány van belőle. Ismerünk műveket, amelyekből évszázadokig csak egy volt.” A befejezetlen mondat csak 1947-ben jelent meg; azóta több kiadásban látott napvilágot, franciára, németre is lefordították, a kritika Déry Tibor egyik fő művének, a modern európai irodalom remekének tekinti. „Déry regényét – írja Lukács György – az emeli világirodalmi színvonalra, hogy rendkívüli ember-, probléma- és helyzetérzékenysége ugyancsak rendkívüli evokatív erővel párosul.”
    Show book