Other books that might interest you

• 

  Én Mosra - Roswell túlélője

  B. Mich. Grosch

  • 0
  • 0
  • 0

  Leírás: 
  Az „Én, MOSRA” című tudományos-fantasztikus regény a roswelli balesetet és az ahhoz vezető eseményeket meséli el az „idegen” Mosra szemszögéből. Az olvasó megtudhatja, hogyan és miért történt az, hogy az emberiség a Földön kiirtotta magát, és hogy az „elit” néhány túlélőjének nem sikerült befejeznie egy régóta építés alatt álló űrhajót, hogy elmeneküljön és az emberiség többi részét elpusztítsa. A kalandos regény a modern politika irracionalitását és kopottságát, valamint az emberi jövő és az emberiség utódai lehetséges forgatókönyveit világítja meg. Itt nem a vérszomjas „csillagháborúkról” van szó, hanem az emberiség jövőjének lehetőségeiről, ha- és bukásáról. 
  (Lefordítva, mesterséges intelligencia segítségével) 
  Beszélte: Tamas Kovács. (M I)

  Show book

• 

  A Dűne gyermekei

  Frank Herbert

  • 0
  • 0
  • 0

  A Dűne örökre megváltozott. Paul Muad-Dib, a Kwisatz Haderach, a jövőbe látó messiás olyan folyamatokat indított el, amelyek túlnőttek az embereken, és a mindenség legfontosabb helyévé tették az Arrakist. Ám Muad-Dib nincs többé, elnyelte a sivatag mélye. Öröksége azonban tovább él.
   
  Paul gyermekei, Leto és Ghanima kénytelenek szembenézni a sorssal, melyet a történelem nekik rendelt. Az Impérium trónjának várományosaiként nemcsak emberek milliárdjai imádják és gyűlölik őket, de a legveszedelmesebb politikai intrikák középpontjában állnak. Mi a terve Aliának, aki Régensként uralja a világegyetemet? Miért tér vissza évtizedes távollét után nagyanyjuk, Lady Jessica az Arrakisra? Kicsoda a titokzatos Prédikátor, aki a Mahdi egyháza és az új világ ellen szónokol? És hogyan változnak meg az erőviszonyok, amikor újra színre lépnek a trónfosztott Corrinók? Az ikreknek és támogatóiknak nemsokára rá kell döbbenniük, hogy az események sokkal nagyobb áldozatot követelnek tőlük, mint amire eddig gondoltak volna.
   
  Frank Herbert A Dűne gyermekeiben továbbviszi az Atreides-dinasztia és a magával ragadó sivatagbolygó történetét. A szerző, miközben a társadalmat mozgató erőket vizsgálja, bemutatja azt is, milyen döntésekre kényszerülnek azok, akik milliárdok sorsára lehetnek hatással, és hogy az emberek gyakran olyan tettekre kényszerülnek, melyekért hatalmas árat kell fizetniük.

  Show book

• 

  A Dűne eretnekei

  Frank Herbert

  • 0
  • 0
  • 0

  Ezerötszáz évvel II. Leto, az Istencsászár bukása után az Impérium nincs többé, széthullása elhozta az Éhínséget és a Szétszóródást, amely során az emberiség tömegesen vándorolt ki eddig ismeretlen világok felé. Új társadalmak, új technológiák, új vallások jöttek létre, és a felemelkedő új birodalmak pedig most helyet követelnek maguknak a régi Impérium hatalmai között, és ha kell, akár erőszakkal is elfoglalják.
   
  Talán csak az ősi Bene Gesserit rend képes szembeszállni az új hódítókkal. Miközben a Gammu nevű világon egy gyermek Duncan Idaho-gholát – a rég halott harcos klónját – nevelnek, hogy megfejtsenek egy több ezer éves titkot, a rend Tisztelendő Anyáinak más rejtélyekkel is szembe kell nézniük. Hogyan lehet megállítani a titokzatos tleilaxiakat, akik az emberiség többi részétől eltávolodva saját képükre kívánják formálni a világegyetemet? Ki az a fiatal lány, aki a hajdani Dűne sivatagában tűnt fel, és képes parancsolni a pusztaság óriás szörnyetegeinek, a homokférgeknek? És vajon II. Leto, akinek szétszórt tudata hosszú álmát alussza a homokférgekben, jövőbe látásával még mindig őrködik az Arany Ösvény fölött?
   
  A legendás Dűne-sorozat ötödik kötetében az emberiséget uraló régi és új hatalmak csapnak össze, hogy eldöntsék, milyen irányt vegyen a fejlődés, ősi erők vagy új gondolatok határozzák meg egy egész faj sorsát. Frank Herbert újra a világegyetemet mozgató kérdésekre keresi a választ, mint hogy mi a hit, mit tehet egy vezető a rábízott hatalommal, vagy, hogy honnan ered a hűség és a szeretet. A Dűne eretnekei méltó folytatása az elődeinek, egyedi és utánozhatatlan élmény minden olvasó számára.

  Show book

• 

  The Wind Weawer - A szélfonó

  Julie Johnson

  • 0
  • 0
  • 0

  Anwyvn háború sújtotta földjén a Gyomlálás óta üldözik a mágiahasználókat. A félvéreket, mint Rhya Fleetwood, kérdés nélkül láncra verik és kivégzik, azonban a halála előtti utolsó pillanatban egy váratlan, titokzatos és foglyul ejtőinél is rémisztőbb megmentő jelenik meg. Új ellensége fogságában minél távolabb kerül otthonától, annál inkább rádöbben: valójában semmi sem az, aminek látszik - sem félelmetes fogvatartója, sem a birodalmat pusztító métely, sőt, ő maga sem.Rhya ugyanis nem egy átlagos félvér. A mellkasán lévő Szigillum, és a szél, amelyet ösztönösen képes megidézni, azt jelentik, ő az Anwyvn-szerte szétszóródott négy lélek egyike, kiknek az a végzetük, hogy helyreállítsák a mágia egyensúlyát… vagy belehaljanak, miközben megkísérlik.A benne rejlő erő uralása azonban csak a kezdet. Elrablója iránt táplált vágya éppolyan hevesen lángol, mint a mellkasában szorongó, kitörni kész vihar. Rhya választásra kényszerül: elfojtja a lángokat, vagy hagyja, hogy teljesen felemésszék őt.Julie Johnson romantasyregénye kaland és mágia magával söprő örvénye.

  Show book

• 

  A Mennyből Érkeztem 2 Kötet

  Olga Kryuchkova, Elena Kryuchkova

  • 0
  • 0
  • 0

  Az ”A mennyből érkeztem” trilógia második kötete beavatja az olvasót az ősi sumár istenségek titkaiba.A Kék Bolygó fokozatosan közeledett és megnőtt. Csökkent a távolság a bolygó és a repülőgép között. Inanna lépteket hallott a háta mögött, és megfordult, majd meglátta Arurut. Aruru megjelenése kifejezetten vonzó volt: aranyszínű haja éles ellentétben állt a hatalmas, zöld szemével. Ennek ellenére a lány a szerény, visszafogott tónusú ruhákat szerette.
  – Inanna, hamarosan leszállunk – mondta lelkesen. – Alig várom, hogy odaérjünk a kolóniára!
  Aruru természeténél fogva optimista volt. Az űrrepülőgép fedélzetén töltött hosszú idő, és ráadásul zárt térben és ugyanabban a csapatban is, úgy tűnt, még nem ment az idegeire. Ennek ellenére Inannának határozottan elege volt. Már nem bírta ugyanazokat az arcokat nézni. Elege volt az egyhangú ételből, és mostanában még Dumuzid is idegesítette.
  A vörös hajú szépség egyre inkább úgy gondolta, hogy a következő száz, sőt kétszáz évet a szokásos előnyöktől és kényelemtől mentesen kell a Földön töltenie. Inanna legbelül csodálta a nagynénjei lelkesedését. Úgy tűnt, hogy már a hajón vannak, teljesen belefeledkeztek a közelgő kutatásban. És szüntelenül erről beszéltek. Inannának néha úgy tűnt, hogy a nagynénjei egyszerűen a tudomány megszállottjai.
  – ...Már nincs sok hátra... – erősítette meg Inanna.
  Tekintetét Laharra és Ashnanre fordította, akik megjelentek a fülkében. Úgy hasonlítottak egymásra, mint két tojás: hajuk búzaszín, szemük szürke. Az idősebb, Ashnan szerette friss virágokból készült hajtűkkel díszíteni a haját. A fiatalabb, Lahar szőke haját kissé bárányszarvra emlékeztetve, két tincsbe formázta a füle fölött. 
  Inanna, bár még soha nem járt a Kék Bolygón, sokat hallott róla szüleitől, Enki nagyapjától és Utu bátyjától. Inanna már előre olyan elképzelést alkotott a Föld helyi lakosairól, mint primitív lényekről. És azt feltételezte, hogy foglalkozásuk szerint Ashnan a gabona istennőjének, Lahart pedig a szarvasmarha istennőjének fogják nevezni. Végül is Ashnan növények tanulmányozásával és keresztezésével foglalkozott, Lahar pedig lelkesen tenyésztett új állatfajokat. Vörös haja miatt pedig magát Inannát is inkább a hajnal istennőjeként fogják tisztelni. Inanna még nem tudta, mennyire prófétaiak lesznek a feltételezései. És hogy a mezopotámiai nők hennával festik be a hajukat, hogy vöröses árnyalatú legyen.
  Az anunnaki nők lelkesen beszéltek a tudományról, szerettek különféle nehezen kiejthető szavakat használni. Inanna borzasztóan bosszús volt, különösen, amikor kitört az ikrek fékezhetetlen energiája.
  „Alig várom, hogy végre elhagyjam ezt a ketrecet! És szívok egy kis friss levegőt...” – gondolta Inanna ingerülten. A lány azonban édesen mosolygott a nagynénjeire.
  Egy idő után Inanna türelme elnyerte méltó jutalmát – az „égi szekér” ereszkedni kezdett a Földre. A leszállóhely egy különlegesen erre a célra épített zikkurát tetején volt, a Tigris és az Eufrátesz folyók között. A közelben volt Uruk városa, és a zikkurátot biztonsági okokból magas kőfal vette körül, mert a városlakók gyakran jöttek imádni azt a helyet, ahol az istenségek mennyei szekereken leszállnak a Földre. Néhány szerencsésnek még saját szemével is sikerült látnia az istenségeket.
  Az arany repülő korong felületén átjáró nyílt, és egy lépcső gördült ki könnyedén. Az égi utazók azon ereszkedtek le a zikkurat tetejére.PUBLISHER: TEKTIME

  Show book

• 

  Gépisten

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  Vajon ki vagy mi teremtette a Földet és az általunk ismert világot?
  Egy élőlény? Vagy egy gép?
  Habár feltehetően egyik válasz sem fedi a valóságot, mégis legtöbben inkább az élőlényre szavaznának... azt ugyanis nekünk, embereknek könnyebb elképzelnünk.
  Létezik viszont egy robot, aki a Gépistenben hisz. Egy olyan istenhez imádkozik, aki bináris alapon teremtette az ő világát. De vajon biztos, hogy csak az övét?
  
  A regény három történetből áll. A második egy előzménytörténet, amelyben sok minden kiderül az első résszel kapcsolatban. A harmadik pedig az első rész közvetlen folytatása.
  
  A regényben találkozhatunk:
  Egy egyszerű felvevő- és megfigyelőrendszerrel, egy robottal, ami lehet, hogy azért mégsem olyan „Egy-szerű”.
  Utána egy pszichiáterrel, aki kénytelen lesz együtt dolgozni ezzel a robottal. Az sem lesz egyszerű.
  Majd végül egy emberrel, akinek isteni képességei vannak. Gépisteniek.
  Ez a „Gépek tragédiája” vajon az emberiség végéről szól, vagy inkább egy „Új világ” kezdetéről? Mi van akkor, ha a kezdet és a vég valójában egy és ugyanaz?

  Show book