Weitere Bücher, die Sie mögen werden

• 

  Én Mosra - Roswell túlélője

  B. Mich. Grosch

  • 0
  • 0
  • 0

  Leírás: 
  Az „Én, MOSRA” című tudományos-fantasztikus regény a roswelli balesetet és az ahhoz vezető eseményeket meséli el az „idegen” Mosra szemszögéből. Az olvasó megtudhatja, hogyan és miért történt az, hogy az emberiség a Földön kiirtotta magát, és hogy az „elit” néhány túlélőjének nem sikerült befejeznie egy régóta építés alatt álló űrhajót, hogy elmeneküljön és az emberiség többi részét elpusztítsa. A kalandos regény a modern politika irracionalitását és kopottságát, valamint az emberi jövő és az emberiség utódai lehetséges forgatókönyveit világítja meg. Itt nem a vérszomjas „csillagháborúkról” van szó, hanem az emberiség jövőjének lehetőségeiről, ha- és bukásáról. 
  (Lefordítva, mesterséges intelligencia segítségével) 
  Beszélte: Tamas Kovács. (M I)

  Zum Buch

• 

  Az utolsó ötlet

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  2060-ra minden művészeti ágazatban elfogynak az ötletek. Ezáltal az emberiségnek kevés lehetősége marad a szórakozásra. A nép elveszíti a hitét az újszerűségben, sőt már a fantázia létjogosultságában is. Ekkor azonban egy névtelen író azt állítja, hogy neki van egy utolsó ötlete, és hogy az valóban új.Senki sem hisz neki. Először kigúnyolják, később egyfajta közellenséggé válik, az ellustult társadalom kényelmének árulójává, Júdásává.Szeretné őket meggyőzni, de neki – névtelen senkiként – nem hisznek, ezért szövetséget köt Bart Moliére-rel, egy köztiszteletben álló pappal, akinek talán még adnak a szavára.Júdás és a pap között megmagyarázhatatlan, természetfeletti kötelék keletkezik, amely által olyasmire lesznek képesek, amibe már az egész társadalom belebukott: Ők visszaadhatnák az emberek hitét az újba. Júdás szerint erre egyetlen mód létezik: Hazudni kell nekik!Ugyanis 2060-ra az emberiség eljutott arra a szintre, hogy már semmit sem hisz el, ami igaz. Tehát Júdás rájön, hogy kizárásos alapon, ha a szavahihető Barttal előadatja a népnek a valaha volt legnagyobb hazugságot, akkor azt még talán el fogják hinni, és ezáltal visszaállhat a régi rend: Ismét bízni kezdenek abban, hogy ők is képesek még alkotásban újat mondani, és akkor talán újraindul a kultúra, és nem lesz többé halálra ítélve.De vajon mennyire működhet Júdás e kifordult – kissé őrületbe hajló – teóriája? Korrekt dolog-e egy papot hazugságra kérni vagy akár rámanipulálni?Valójában ki ez a Júdásként emlegetett „névtelen ember”? Az emberiség végső megmentője? Vagy inkább a hazug, az áruló, akinek a Biblia alapján több mint kétezer éve tartja mindenki?
   
  Egy részben valós eseményekre épülő történet, ami – a névtelen ember és Júdás miatt – kapcsolódik Wolf „Mi üzen a sír?” című horror bestselleréhez.

  Zum Buch

• 

  The Wind Weawer - A szélfonó

  Julie Johnson

  • 0
  • 0
  • 0

  Anwyvn háború sújtotta földjén a Gyomlálás óta üldözik a mágiahasználókat. A félvéreket, mint Rhya Fleetwood, kérdés nélkül láncra verik és kivégzik, azonban a halála előtti utolsó pillanatban egy váratlan, titokzatos és foglyul ejtőinél is rémisztőbb megmentő jelenik meg. Új ellensége fogságában minél távolabb kerül otthonától, annál inkább rádöbben: valójában semmi sem az, aminek látszik - sem félelmetes fogvatartója, sem a birodalmat pusztító métely, sőt, ő maga sem.Rhya ugyanis nem egy átlagos félvér. A mellkasán lévő Szigillum, és a szél, amelyet ösztönösen képes megidézni, azt jelentik, ő az Anwyvn-szerte szétszóródott négy lélek egyike, kiknek az a végzetük, hogy helyreállítsák a mágia egyensúlyát… vagy belehaljanak, miközben megkísérlik.A benne rejlő erő uralása azonban csak a kezdet. Elrablója iránt táplált vágya éppolyan hevesen lángol, mint a mellkasában szorongó, kitörni kész vihar. Rhya választásra kényszerül: elfojtja a lángokat, vagy hagyja, hogy teljesen felemésszék őt.Julie Johnson romantasyregénye kaland és mágia magával söprő örvénye.

  Zum Buch

• 

  A bunker - Odalent III 1

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  A bunker („Odalent” sci-fi sorozat III/1.)
   
  Thomas egy titkos föld alatti bázison él az anyjával, aki kutatóként dolgozik ott. Tom nem tudja, hogy pontosan miből is áll anyja munkája, mert az „titkos”. A Scarabeus bázison minden titkos, és a kamaszfiú utálja az egész helyet. Alig várja, hogy végre elhúzhassanak innen. Egy hete vannak itt, de már most unja a rengeteg hülye szabályt és figyelmeztetést. Az ember levegőt sem vehet anélkül, hogy egy katonának emiatt meg ne remegne az ujja a ravaszon.Tom egyetlen barátja a bázison Katherine, aki szintén nem igazán találja a helyét. Ő édesapjával van itt, aki a főnöke a létesítménynek. Tom és Kat sokat lógnak együtt, szüleik szerint túl sokat is. A fiatalok nem egyszer bajba kerülnek, amikor „véletlenül” tiltott területre tévednek.Sem a dolgozók, sem velük élő családtagjaik nem hagyhatják el a föld alatti bázist, amíg a munka tart. A bezártság miatt sok ember klausztrofóbiás tüneteket mutatott, ezért a kormány minden helyiségbe ablakot szereltetett. „Odakintre”, azaz az ablak mögötti falra a külvilágról készült videofelvételeket vetítenek, ezáltal az emberek nem érzékelik annyira, hogy a föld alatt élnek. A felsőbb szintek „ablakaiból” New York látható, mintha egy felhőkarcolóból néznénk. Az alsóbb szinteken ugyanazt vetítik, csak utcaszinten. Az ebédlőben tartózkodóknak pedig egy hawaii tengerpart hangulatos felvételét játsszák végtelenítve.Tom sokat ül és unatkozik ebben a helyiségben, ha Katnek más dolga van. Olyankor sokat nézi a „falat”, azaz a tengerpartot. Egyik nap észrevesz valami furát a felvételen, ami nem odavaló.Tom rájön, hogy valami nagyon nem stimmel ezzel a bázissal. Sőt, rengeteg dolog nem stimmel vele.

  Zum Buch

• 

  Szegény párák

  Alasdair Gray

  • 0
  • 0
  • 0

  Szabadság nélkül nem érdemes élni.
   
  Godwin Baxternek az a tudományos ambíciója, hogy egy tökéletes társat alkosson önmagának. Álmai akkor látszanak beteljesedni, amikor rátalál a szépséges Bella holttestére a vízparton, akit egy Frankensteinhez méltó tudományos kísérlettel életre kelt. Nagyratörő terveit azonban meghiúsítani készül dr. Archibald McCandless, aki féltő szerelembe esik a teremtménnyel.
   
  De vajon mit gondolhat az egészről maga Bella?
   
  Ez a merész kísérletezőkedvvel és igaz szerelemmel átszőtt történet forgószélként sodorja olvasóját a Viktória királynő korabeli Skóciába. A kor klasszikus regényeinek szatírájaként megírt műből a végére szórakoztató politikai allegória kerekedik, amelyben a férfiúi vágyakozás és a függetlenségükért küzdő nők gondolatébresztő összecsapását tárja elénk az író.
   
  A Whitebread-díj és a Guardian szépirodalmi díj nyertese, Alasdair Gray talán egyik legzseniálisabb könyve egy kajánul vicces, posztmodern alkotás. A könyvből készült film világsiker lett. Hogy a legfontosabbakat említsük: 2 Golden Globe-díjat, 5 BAFTA-díjat és 4 Oscar-díjat nyert el az adaptáció, utóbbi két elismerésben részesült a filmen dolgozó magyar berendező is. „Gray megtalálta a módját, hogy tökéletesen lefesse a megrepedt, kissé kibillent valóságérzetet.” – Newsweek
   
  „Csodálatosan eleven, szórakoztató, szabadszájú és eszes történet.” – London Review of Books
   
  „Jövőbe látó, pompás nyelvezetű, ám botrányos mese.” – The Independent
   
  „A briliáns írói technika, az intellektuális képesség és a művészet ritka találkozása.” – Kirkus Reviews

  Zum Buch

• 

  A Harag Istene

  Roger Zelazny, Philip K. Dick

  • 0
  • 0
  • 0

  A harmadik világháborút követően egy új, erős hit terjed el a felégett, radioaktív Földön, amely a világméretű pusztítás kiváltóját dicsőíti. A Harag Szolgái istenként tisztelik Carleton Lufteufelt, és a Deus Irae nevet adják neki: a Harag Istene.
   
  A Utah állambeli Charlottesville kis közösségében Tibor McMasterst ihletett festőként tartják számon; noha karok-lábak nélkül született, mechanikus toldalékok segítségével kivívta magának az emberek tiszteletét.
   
  Amikor az új egyház megbízza, hogy fessen egy nagy, lenyűgöző falfestményt a Harag Istenéről, akit még senki sem látott, Tibor kénytelen elindulni egy veszélyes utazásra, hogy megtalálja azt az embert, aki egyben isten is, és megörökítse a képmását az utókornak.
   
  Philip K. Dick és Roger Zelazny közös regénye a hit mibenlétét boncolgatja azzal a kíméletlenséggel, ami Dickre jellemző, ugyanakkor olyan költői képekkel, amely Zelazny írásainak sajátja.

  Zum Buch