Other books that might interest you

• 

  Egri csillagok

  Géza Gárdonyi

  • 0
  • 1
  • 0

  Az Egri csillagok mára már igazi klasszikussá vált Magyarországon. A történet a 16. század elso felében játszódik és körülbelül 25 évet foglal magába. A legfobb történelmi események közt olvashatunk a magyar királyok székhelyének, Budának 1541-es vérmentes elfoglalásáról és a törökök 1552-es egri ostromáról. Betekintést nyerhetünk még más történelmi témákba is, például a reformáció Magyarországon elért hatására, a magyarok és a német-római császár közti nézeteltérésekre, és olyan értékek kísérik végig a regényt, mint a könyörületesség, apai és anyai szeretet, barátság, bizalom és oszinteség.The story is set in the first half of the 16th century and covers a period of roughly 25 years. The main historical events that are addressed are the bloodless occupation of Buda, the seat of the Hungarian kings, in 1541, and the 1552 Siege of Eger (now in Northern Hungary) by the Turks that forms the major topic of the novel. The story also addresses some other historical topics like the impact of the Reformation, the discord between Hungarians and the Holy Roman Emperor, as well as many themes of general import like mercy, filial and marital love, friendship, trust and truthfulness. The book is considered as the most famous Hungarian novel. It's been translated into English titled Eclipse of the Crescent Moon. (Summary by Wikipedia)

  Show book

• 

  Nagy Lajos király I kötet

  Irén Gulácsy

  • 0
  • 0
  • 0

  Tíz évvel a Fekete vőlegények kiadása és átütő sikere után, 1937-ben, már neves íróként jelentette meg Gulácsy Irén hatalmas történelmi regényét, a Nagy Lajos király-t. Az 1380-as évek végén játszódó történet két fő szálon fut: Anjou Nagy Lajos – uralkodásának csúcsán, országának soha nem látott prosperálása idején – szörnyű titkot rejteget: lepráját. A betegség nem derülhet ki, mert aláásná uralkodói tekintélyét, és nem hatalmasodhat el rajta addig, míg be nem fejezte és meg nem szilárdította birodalma vívmányait. Még felesége, Kotromanics Erzsébet sem tud Lajos bajáról – és a király küzdelme mellett – hogy a betegség terjedését lassítsa, építőmunkáját bevégezze – ez a cselekmény másik szála: Erzsébet attól szenved, hogy férje, számára érthetetlen okból elfordult tőle és gyermekeitől…
  A regényben Gulácsy tehetségének minden jellegzetessége legjobb formájában bomlik ki: írói eszközeinek gazdagsága, archaizáló nyelvének színessége, hajlékonysága. Meglepő alakteremtő ereje: különösen plasztikus Erzsébet, az esendő, sorsával hadakozó nő, érzékeny, szerető asszony, s ugyanakkor kicsinyes, bosszúszomjas, gőgös és hisztérikus teremtés.
  Lajost királyi gondjai, betegsége és a királyné iránti aggodalom mellett még valami nyugtalanítja: elbizonytalanodó hite az isteni gondviselés jelenlétében. A regény mellékalakjai – a király mellett őrködő, humanista orvos, Radlicza; a hatalmas, bátor, ám a politizálásban nem kellően előre látó, Nagy Lajost államfői gondjaiban követni nem képes Garay nádor; a királylányok gyermekifjú jegyesei: Vilmos és a durva, vad Zsigmond; Lajos idős, bohókás, szeretnivaló, léhácska anyja, aki megcsonkított kezén viseli Zách Felicián kardcsapásának emlékét – egytől egyig pompás figurák.
  A regényt hatalmas, tablószerű jelenetek: bálok, vacsorák, népünnepélyek, vadászatok, Szent Pál ereklyéje bevonulásának leírásai gazdagítják, melyek Gulácsy néprajzi, történelmi kutatásainak eredményeképpen szinte módszeresen mutatják be a kor szokásait, tárgyi világát, jogi, államismereti rendszerét, társadalmát.

  Show book

• 

  Szentpétervári fehér éjszakák

  Michel de Gréce

  • 0
  • 0
  • 0

  Daliás nagyherceg, tehetséges katona, felvilágosult gondolkodó; javíthatatlan nõcsábász, állítólagos gyémánttolvaj, a cári család õrültnek nyilvánított fekete báránya, akit legszívesebben kitöröltek volna a dinasztia emlékezetébõl. Nyikolaj Konsztantyinovics Romanov nagyherceg az excentrikus figurákban bõvelkedõ orosz cári dinasztia egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb tagja, aki egyszerre volt a Romanov-ház végromlásának megtestesítõje és az uralkodói kötöttségek ellen lázadó független karakter.Könyvében a nagyherceg kései rokona, Michel de Grece, azaz Mihály görög-dán királyi herceg, a néhai Fülöp herceg elsõfokú unokatestvére tárja fel az európai királyi udvarok ragyogásától az üzbegisztáni számûzetésig vezetõ rendkívüli életutat. Az elismert életrajz- és regényíró családi beszámolókon és gondos kutatómunkán alapuló életrajzából megismerhetjük Nyikolaj nagyherceg és az amerikai kurtizán, Fanny Lear egész Oroszországot megbotránkoztató viszonyát, miközben a regény lapjain megelevenednek a legendás szentpétervári fehér éjszakák.

  Show book

• 

  Nincstelenek - Már elment a...

  Szilard Borbely

  • 0
  • 0
  • 0

  A szerző új kötete életrajzi fikció. Szabálytalan prózakönyv, amely egy elzárt, 
  endogám, szatmári kisfalunak a tereit és alakjait, emlékeit és hiedelmeit mutatja be, ahogy azt egy gyerek láthatja.

  Show book

• 

  A szépirodalom műfajai

  Géza Hegedüs

  • 0
  • 0
  • 0

  Mit is ígér az olvasónak A szépirodalom műfajai? Mindenekelőtt útmutatást az irodalmi műformák élettelien burjánzó dzsungelében, amely gazdagságával és sokszínűségével vonzza, csábítja az olvasót, de áttekinthetetlenségével néha félelmet, szorongást is ébreszt benne.Hegedüs Géza a csak sokat tudókra jellemző egyszerű szóval igazít el bennünket a műfajok, műnemek kavalkádjában, igazi tudóshoz méltóan tartózkodva az egyszerű dolgok túlbonyolításától. Nem azt mondja, hogy „lám, milyen bonyolult ez, de én mégis tudom”, hanem azt, hogy „látod, milyen egyszerű, ésszerű és nagyszerű mindez – de hát ezt Te is tudod”.S valóban, amikor könyvének az utolsó lapjára érünk, már mi is otthonosan mozgunk az epika, a didaktika (ki más vezethette volna be ezt a kategóriát az irodalmi műfajok közé, ha nem ő?), a líra és a dráma műnemei között, és ezt ráadásul úgy értük el, hogy közben – az ő szavaival élve – „remek mulatságban” volt részünk.

  Show book

• 

  A dédi öröksége - Történelmi regény

  Dezső Nyírfás Pyrker

  • 0
  • 0
  • 0

  "A szekér nem volt nagy, amolyan közönséges parasztszekér volt, amilyen szinte minden portán akadt, amíg el nem rekvirálták a katonák. Ezt már, jól látszott, annyira kikezdte szú, hogy talán azért maradt meg a gazdának. Édesapám mégis bátran felpakolt mindent, amit édesanyám mondott, így hát senkinek sem volt kényelmes ülőhelye a kosarakon, batyukon és ládákon, csak annak a szigorú embernek, aki a lovakat hajtotta. Arra emlékszem, hogy akkora kezei voltak, mint egy szénázó favilla. A jobbikban a gyeplőt tartotta, a másikban az ostort. Nem kímélte a lovakat. Lépten-nyomon megcsapta, hol az egyiket, hol a másikat. Néha úgy éreztem, hogy nekem is fáj, mikor végighúzott a lovak tomporán. Közben megvolt a saját bajom. Az a kis vaspántos láda, amin kucorogtam, alaposan belenyomódott a fenekembe, és lábaimat sem tudtam jól mozgatni, hol az egyik zsibbadt el, hol a másik. Mindenféle holmik voltak körülöttem, és csak egy arasznyi résen láthattam előre, különben pedig csak az eget és a hajnali fényben fürdő felhőket láthattam. A szekéren hátul, a saroglyában Dédinek alakított ki helyet édesapám, körül is rakta dunyhával, még a nagy csergét is aláterítette, mert Dédi már öreg is volt, beteg is volt, járni meg alig tudott, így hát egy kicsit kényeztetni kellett."
   
  A dédi ládája és a háborús menekülés.

  Show book