Publisher: Ilonka Mária
Magyar kutatók a második világháború után Hold-radar kísérletet végeztek Bay Zoltán professzor vezetésével. A könyv a Tungsram nevű magyar vállalat történetét foglalja össze.
Emberként képesek vagyunk hasznosítani a természetet, amiben azonban kockázat is rejlik: ha nem vagyunk mértékletesek és körültekintők, a saját létezésünk alapjait áshatjuk alá. Anne Sverdrup-Thygeson, a Terra Insecta című bestseller szerzője legújabb könyvében magával ragadó módon mutatja be, hogy nyüzsgő sokféleségével miként járul hozzá a természet jólétünkhöz és jóllétünkhöz. Fajok milliói kínálnak számunkra ihlet- és örömforrást, teszik élhetőbbé a környezetünket. Az élet szövete elgondolkodtató és magával ragadó történetein keresztül a fajok sokféleségét és a kényes egyensúlyon alapuló együttélést ünnepli. Ám arra is figyelmeztet: ha mindezt a csodát meg akarjuk őrizni, vigyáznunk kell rá, és változtatnunk kell az életmódunkon, amíg nem késő.Show book
A címben feltett kérdésre sokak számára a tapasztalat már megadta a pozitív választ. Különös, hogy ugyanakkor a tudományos világ szemében ezek az emberek vagy a véletlennek köszönhetik gyógyulásukat, vagy csak képzelik, hogy jobban vannak. A projektív geometria szemlélete lehetőséget ad arra, hogy a homeopátiás szerek potenciálására ne mint ostobaságra tekintsünk, hanem ellenkezőleg: olyan gyakorlatra, mely az új geometriai fogalmak és képzetek valóságát támasztja alá. Egyúttal matematikai szigorral lehetünk képesek belátni, hogy a homeopátiával kapcsolatos pozitív tapasztalataink nem a képzeletünknek és a véletlennek, hanem a természet törvényeinek köszönhetőek.Show book
Csatlakozzunk a neves agykutatóhoz, David Eaglemanhez a bennünk lakozó univerzumban tett körútján! Útközben, az agysejtek milliárdjainak és kapcsolataik billióinak végtelenül sűrű dzsungelében olyasvalamit találunk, amire nem számítottunk. Önmagunkat.Show book
Mihez kezdünk, ha az algoritmusok képesek lesznek elvégezni a munkánkat? Miért egyre megfizethetetlenebb a jó egészségügyi ellátás és oktatás? Miért kellene minden országban bevezetni a garantált alapjövedelmet? A negyedik ipari forradalom gyökeres átalakulást hoz a munkaerőpiacon is. Az okosrobotok, a tanuló algoritmusok és a mesterséges intelligencia általános terjedése nemcsak a gyártósor mellett állók, de az egyetemi végzettségűek állásait is fenyegeti. Ha nem készülünk fel minderre, a középosztály fokozatosan eltűnik, a jövedelemegyenlőtlenség pedig drasztikus méreteket ölt. Mivel a munkavállalók egyben fogyasztók is, a piacgazdaság a ma ismert formájában hamarosan fenntarthatatlan lesz. A Robotok korából képet kapunk arról, hogy mire számíthatunk a mesterséges intelligencia , a robotika, a és az infokommunikációs technológiák, a 3D-nyomtatás vagy az önvezető járművek rohamos fejlődését követően. Megtudjuk, miért nem működnek a gépek térhódítására adott hagyományos megoldások – mint például az újabb képzettségek és tudás megszerzése. Martin Ford jövőkutató célja nemcsak az, hogy felnyissa a politikai döntéshozók, a tudósok, a munkáltatók és a hétköznapi emberek szemét, de megoldási stratégiák alkalmazását is sürgeti. „Henry Ford legidősebb unokája, a legifjabb Henry Ford és Walter Reuther, az amerikai autóipari dolgozók szakszervezetének legendás vezetője gyárlátogatáson volt egy nemrégiben automatizált autógyárban, amikor a Ford Motor Company elnök-vezérigazgatója ezzel a gúnyos kérdéssel fordult Reutherhez: »Walter! Hogy fogod rávenni ezeket a robotokat arra, hogy szakszervezeti tagdíjat fizessenek?« Mire Reuther így válaszolt: »Henry! És te hogy fogod rávenni őket, hogy autót vegyenek tőled?"Show book
Miért alkalmatlan az agyunk a kiválóság elérésére, ha folyton e-mailekre kell válaszolnunk? Hogyan egyszerűsíthetjük a munkaszervezéssel kapcsolatos kommunikációt? Miért kell túllépnünk az e-mailek és csetüzenetek jelentette állandó összekapcsoltságon? Ma tudásmunkásként napjainkat a folyamatos kommunikáció és a bejövő üzenetek áradata határozza meg. A szüntelen eszmecseréből senki sem tud kilépni, pedig az emberi agy nem az állandó digitális interakcióra van optimalizálva. Emiatt nem használjuk ki a kognitív sávszélességünket az érdemi munka elvégzéséhez. A „hiperaktív csoporttudatra” épülő munkafolyamat bizonyítottan katasztrofális hatással van a hatékonyságra és a nyereségességre – ráadásul megkeseríti az életünket. Cal Newport, az informatikatudomány docense és hatékonyságszakértő, oknyomozó riportjai és kutatásai alapján azt állítja, hogy jelenlegi munkamódszerünk hibás. Merész, esettanulmányokat bemutató könyvében alapelveket fogalmaz meg, és konkrét iránymutatást ad, miként hozhat drasztikus javulást a projektmenedzsment-szemlélettel működő munkahely, ahol egyértelmű, optimalizált folyamatok – nem pedig a véletlenszerű üzenetek – határozzák meg, hogyan értelmezzük, adjuk ki és tekintjük át a tennivalóinkat. Kimerült beosztottként, a hatékonyság növekedését célul kitűző vállalkozóként, de akár versenyelőnyt kereső vezetőként is kulcsfontosságú e szemléletváltás mellett elköteleződnünk: a kérdés ugyanis nem az, eljön-e az e-mailezés nélküli világ,, hanem az, ki jár majd élen ebben a változásban.Show book
Vajon a jövő technológiája teljesebbé teszi az életünket?
Képesek leszünk kordában tartani a mesterséges intelligenciának köszönhető
hatalmat?
A jövőben békésen élnek majd az emberek a robotokkal, kiborgokkal és
hibridekkel?
Uralma alá vonhatja-e a mesterséges intelligencia a kozmoszt? Csak idő
kérdése az ember feletti általános mesterséges intelligencia megalkotása, ami
a korábbi technológiáknál sokkal nagyobb mértékben fogja átalakítani az
életünket. A közeljövőben gyökeresen megváltoznak mindennapjaink, akárcsak az
egészségügy, az igazságszolgáltatás, a hadászat és jogrendszer, a
magántulajdon és a munkahelyek megszűnésével pedig a gazdaságban ma
érvényesülő elvek is értelmüket vesztik. Max „Mad Max” Tegmark, az MIT
fizikaprofesszora gondolatkísérleteiben a távoli jövőre vonatkozóan is
felvázolja a lehetséges forgatókönyveket: a legoptimistább elképzelésektől
egészen a legsötétebb végkifejletekig veszi végig, hogyan alakulhat az
emberiség és az élet sorsa az univerzumban. Könyvében arra szólít fel minket,
hogy még időben gondoljuk át, milyen jövőt szeretnénk, és ennek érdekében
milyen célokat adjunk a jövő szuperszámítógépeinek – ugyanis a „robusztus és
jó szándékú” mesterséges intelligencia a legjobb dolog lehet, ami az
emberiséggel történhet.
Show book
