A lány az égből
Heidi W. Durrow
Editorial: Álomgyár Kiadó
Sinopsis
*** BELLWETHER-DÍJAS REGÉNY ***Egyedül Rachel, egy dán édesanya és egy fekete édesapa gyermeke éli túl azt a családi tragédiát, amely egy végzetes reggelen következett be chicagói házuk tetején.A kislány új gyámot kap, az afroamerikai nagyanyjával egy többnyire feketék lakta közösségbe kerül, ahol világosbarna bőre, kék szeme és szépsége miatt folyamatosan a figyelem középpontjába kerül. Ez a figyelem végigkíséri, ahogy cseperedik és próbálja feldolgozni a gyászát, miközben lassan megérti, hogy az anyja titka és tragédiája milyen kapcsolatban áll saját bizonytalan identitásával.A fiatal félvér lány megrázó és szívbemarkoló története a társadalom rassz- és osztályfelfogását veszi célba, és a Washington Post a megjelenés évében az év regényének választotta a társadalmi igazságossággal kapcsolatos témákkal foglalkozó legjobb irodalmi kéziratért járó Bellwether-díjas írást.„A lány az égből – szárnyal… Energiájáról az élénk színekkel megrajzolt szereplők gondoskodnak, s az, ahogyan egymást látják. Durrow-nak fantasztikus füle van a párbeszédekhez, képes egyetlen sorral remények és félelmek egész tárházát életre kelteni.”– New York Times „Ígéretes debütálás… [Durrow] modern történetet szőtt identitásról és túlélésről.”– The Washington Post „Komplex és komoly regény a félvér amerikaiak életéről… Magával ragadó és elgondolkodtató olvasmány”– Minneapolis Star Tribune „Megindító, csodálatos első regény… Durrow erőt sugárzó regénye méltó rá, hogy helyet kapjon az amerikai életérzés klasszikus történetei között.”– The Miami Herald Durrow Rachelje fiatal félvér nő, akit semmiképp sem neveznék tragikus szereplőnek. Bár bonyolult utat tesz meg az elidegenedés és a kétségbeesés útvesztőjében, végül olyan nővé érik, akinek saját hangja van, és nyitott a világ számtalan lehetőségére… Emelkedj fel! Szárnyalj! Lépj tovább! Elegáns csomagolásban ezt az üzenetet kapja kézhez az olvasó.” – The Huffington Post „Feszes próza, konfliktusos végkifejlet, és mély reflexió rasszizmusra és faji identitásra: ezek visszhangoznak a műben, anélkül, hogy az politikai vagy bármilyen más túlságosan konkrét üzenetet közvetítene, miközben a történet egyszerre működik mind modern felnőttéválási meseként, mind releváns társadalmi kommentárként.”– Publishers Weekly