Robot ember

Gabriel Woolf

Sinopsis

2074-ben kifejlesztenek egy mikrochipet, amely kizárólag szerves anyagot tartalmaz. Ezáltal kompatibilisebb az emberi szervezettel, mint bármilyen szintetikus implantátum. Ezzel a technológiával három évvel később már komplett emberi szerveket képesek létrehozni. Nem kell többé donorra várni a transzplantációnál. A szerveket egyszerűen legyártják, akár a gépalkatrészeket.2100-ban megalkotják az első szerves anyagokból álló androidot, azaz embernek látszó robotot. Mivel a lény minden alkatrésze szerves és élő, így valójában nem is minősül gépnek. Ez egy új faj, új törvények vonatkoznak rájuk. Az élő robotokat először veszélyes munkákra, életmentésre használják, mivel ugyanarra képesek, mint az ember, ám életük „mégsem ér annyit”. Egyre nagyobb számban gyártják az olcsó, feláldozható munkaerőt, egészen addig, amíg számuk már elér egy veszélyes szintet. Mire az emberiség észbe kap, háború tör ki. A robotok fellázadnak teremtőik ellen. Az első robotháborút az emberiség nyeri. Ám egyvalamivel nem számoltak: A robotoknak nincs szükségük húsz évre ahhoz, hogy csecsemőből felnőtté fejlődjenek. Néhány nap alatt újragyártják magukat, és pótolják veszteségeiket. Ekkor tör ki a második robotháború. Ezt már a gépek nyerik. Az emberiség kipusztul. A legendák szerint legalábbis.2500-ban senki sem biztos benne többé, hogy pontosan mi is történt négyszáz évvel azelőtt. A több milliárd ember és robot harcának és megsemmisülésének senki sem ismeri a pontos eredményét. A Föld lakossága elvileg robotokból áll. Azonban mivel nincs műszer, ami képes lenne kimutatni bármilyen különbséget is a robot és az ember között, így senki sem tudja egymásról, hogy micsoda. Sőt, még önmagukról sem.A robottársadalom paranoiásan keresi az emberiség utolsó túlélőit, és nyomoz önmaga után. Többé senki sem biztos semmiben.Egyetlen dologra emlékeznek csak az emberekkel kapcsolatban: arra, hogy mind őrültek voltak. Vagy lehet, hogy inkább a robotok azok?

Disponible desde: 02/09/2022.

Longitud de impresión: 160 páginas.

Otros libros que te pueden interesar

Én Mosra - Roswell túlélője

B. Mich. Grosch

Leírás: 
Az „Én, MOSRA” című tudományos-fantasztikus regény a roswelli balesetet és az ahhoz vezető eseményeket meséli el az „idegen” Mosra szemszögéből. Az olvasó megtudhatja, hogyan és miért történt az, hogy az emberiség a Földön kiirtotta magát, és hogy az „elit” néhány túlélőjének nem sikerült befejeznie egy régóta építés alatt álló űrhajót, hogy elmeneküljön és az emberiség többi részét elpusztítsa. A kalandos regény a modern politika irracionalitását és kopottságát, valamint az emberi jövő és az emberiség utódai lehetséges forgatókönyveit világítja meg. Itt nem a vérszomjas „csillagháborúkról” van szó, hanem az emberiség jövőjének lehetőségeiről, ha- és bukásáról. 
(Lefordítva, mesterséges intelligencia segítségével) 
Beszélte: Tamas Kovács. (M I)

Ver libro

Claw - Intergalaktikus...

Demelza Carlton

Amikor Claw barátja szívességet kér, nem utasíthatja vissza. Különben is, milyen nehéz lehet? Csak annyit kell tennie, hogy megjelenik az Intergalaktikus Randiügynökség gyorsrandevúján, körülnéz, és éjfél előtt már vissza is térhet a pékségébe dolgozni. Könnyedén.Egészen addig, amíg nem találkozik Frangipanival.A cukrászszakértő Frangipani (barátainak Franny) minden, amire Claw valaha is vágyott. Gyönyörű, tehetséges és egyenesen varázslatos, ha a péksütemények elkészítéséről van szó, ha a sors egy társat szánt neki, akkor az csakis ő lehetett.Egészen addig, amíg az Intergalaktikus Randiügynökség és a Star Farm sötét titkai napvilágra nem kerülnek...

Ver libro

Jeges halál - A napisten...

Gabriel Woolf

Jeges halál („A napisten háborúja” V/4.)

A félig élő, félig holt robotkeselyűk öntudatukra ébrednek és tönkreteszik saját világukat. Ez sem elég nekik, el akarják pusztítani a Napistent is, mert őket már a sötétség hajtja és nincs szükségük fényre.
A Napisten nem tud elbánni a hihetetlen méreteket öltött gonosz keselyűk seregével és technológiájukkal. Emberi alakot öltve menekülőre fogja hát, a keselyűk pedig nyomába erednek!
Bolygókon, korokon és tereken át, időben oda és vissza ugrálva kezdetét veszi a monumentális harc, a soha véget nem érő üldözés.
Kezdetét veszi „A napisten háborúja”!

Ebben a negyedik részben megtudhatjuk egy róka viszonylagos méretét.
Gord barátai lemennek egy vaksötét pokolba, ahonnan nem biztos, hogy van kiút.
Föld alatti alagutakban fog mindenki harcolni, ki-ki a maga háborúját vívja majd.
És végül megtudhatjuk, mi lesz a Föld bolygó sorsa.

Ver libro

A jövő minisztériuma

Kim Stanley Robinson

Kim Stanley Robinson, a science fiction egyik legnagyobb ma élő óriása a klímaváltozás olyan vízióját mutatja be ebben a regényben, amilyet eddig elképzelni sem tudtunk.
 
A Párizsi Egyezményt aláíró országok kongresszusa egy új szervezetet alapít 2025-ben. Célja az eljövendő nemzedékek érdekképviselete és az összes élőlény védelme a jelenben és a jövőben. Hamarosan mindenki a Jövő Minisztériuma néven kezdi emlegetni.
 
A teljes egészében fiktív szemtanúk által elmesélt történet arról szól, hogy milyen hatással lesz az emberiségre a klímaváltozás a következő évtizedekben. Az egyes fejezetek nem egy kihalt, posztapokaliptikus világban játszódnak, hanem a közvetlen jövőnkben – amelyben még az is előfordulhat, hogy legyőzzük az előttünk álló rendkívüli kihívásokat.
 
Az olvasó egy kétségbeesett felütésű, ám reményteli üzenetekkel teli regényt tart a kezében; a legeredetibbet és legerőteljesebbet, amit valaha a klímaváltozásról írtak.

Ver libro

Gépisten

Gabriel Woolf

Vajon ki vagy mi teremtette a Földet és az általunk ismert világot?
Egy élőlény? Vagy egy gép?
Habár feltehetően egyik válasz sem fedi a valóságot, mégis legtöbben inkább az élőlényre szavaznának... azt ugyanis nekünk, embereknek könnyebb elképzelnünk.
Létezik viszont egy robot, aki a Gépistenben hisz. Egy olyan istenhez imádkozik, aki bináris alapon teremtette az ő világát. De vajon biztos, hogy csak az övét?

A regény három történetből áll. A második egy előzménytörténet, amelyben sok minden kiderül az első résszel kapcsolatban. A harmadik pedig az első rész közvetlen folytatása.

A regényben találkozhatunk:
Egy egyszerű felvevő- és megfigyelőrendszerrel, egy robottal, ami lehet, hogy azért mégsem olyan „Egy-szerű”.
Utána egy pszichiáterrel, aki kénytelen lesz együtt dolgozni ezzel a robottal. Az sem lesz egyszerű.
Majd végül egy emberrel, akinek isteni képességei vannak. Gépisteniek.
Ez a „Gépek tragédiája” vajon az emberiség végéről szól, vagy inkább egy „Új világ” kezdetéről? Mi van akkor, ha a kezdet és a vég valójában egy és ugyanaz?

Ver libro

Első [dene]vérig

Viktória Anna Imre

Orestes Blackwell végtelenül átlagos élete egy reggelen éles kanyart vesz, amikor előbb egy busz csapja el, majd egy hajmeresztő mosolyú nő kitépi a szívét – ő pedig merőben szokatlan módon mindkét incidenst túléli. Így kezdődik el a halhatatlansággal folytatott kálváriája, amelyhez egy sanyargatót is kap a hárpia, Phi személyében, és amitől, ha tehetné, gondolkodás nélkül megszabadulna, köszöni szépen.Millie problémája épp az ellenkezője Orestesének: ő csaknem tíz éve próbálja meggyőzni vámpír barátnőjét, Ingridet, hogy belőle is vérszívót csináljon – de hiába az érvek, a szép szavak, a stratégiailag elfogyasztott fokhagymagerezdek és a koporsón felejtett passzív-agresszív cetlik, szíve félszemű hölgye hajthatatlan marad…… legalábbis, amíg egy unalmasnak ígérkező hivatali látogatásról kilépve egy régi ismerősre és két vérbe fagyott holttestre nem bukkannak az utcán.Mialatt az éjszakák egyre hosszabbodnak, és megállíthatatlanul közeledik a téli napforduló – vele pedig a vámpírtársadalom százévente megrendezett gyűlése, a Zsinat –, Millie és Orestes kénytelenek szembenézni nemcsak a múltbéli baklövéseik következményeivel, de azzal is, hogy a halhatatlanság talán nem egészen úgy működik, ahogyan elképzelték.

Ver libro