Odalent

Gabriel Woolf

Summary

Thomas egy titkos föld alatti bázison él az anyjával, aki kutatóként dolgozik ott. Tom nem tudja, hogy pontosan miből is áll anyja munkája, mert az „titkos”. A Scarabeus bázison minden titkos, és a kamaszfiú utálja az egész helyet. Alig várja, hogy végre elhúzhassanak innen. Egy hete vannak itt, de már most unja a rengeteg hülye szabályt és figyelmeztetést. Az ember levegőt sem vehet anélkül, hogy egy katonának emiatt meg ne remegne az ujja a ravaszon.Tom egyetlen barátja a bázison Katherine, aki szintén nem igazán találja a helyét. Ő édesapjával van itt, aki a főnöke a létesítménynek. Tom és Kat sokat lógnak együtt, szüleik szerint túl sokat is. A fiatalok nem egyszer bajba kerülnek, amikor „véletlenül” tiltott területre tévednek.Sem a dolgozók, sem velük élő családtagjaik nem hagyhatják el a föld alatti bázist, amíg a munka tart. A bezártság miatt sok ember klausztrofóbiás tüneteket mutatott, ezért a kormány minden helyiségbe ablakot szereltetett. „Odakintre”, azaz az ablak mögötti falra a külvilágról készült videofelvételeket vetítenek, ezáltal az emberek nem érzékelik annyira, hogy a föld alatt élnek. A felsőbb szintek „ablakaiból” New York látható, mintha egy felhőkarcolóból néznénk. Az alsóbb szinteken ugyanazt vetítik, csak utcaszinten. Az ebédlőben tartózkodóknak pedig egy hawaii tengerpart hangulatos felvételét játsszák végtelenítve.Tom sokat ül és unatkozik ebben a helyiségben, ha Katnek más dolga van. Olyankor sokat nézi a „falat”, azaz a tengerpartot. Egyik nap észrevesz valami furát a felvételen, ami nem odavaló.Tom rájön, hogy valami nagyon nem stimmel ezzel a bázissal. Sőt, rengeteg dolog nem stimmel vele.

Available since: 08/26/2022.

Print length: 323 pages.

Other books that might interest you

Én Mosra - Roswell túlélője

B. Mich. Grosch

Leírás: 
Az „Én, MOSRA” című tudományos-fantasztikus regény a roswelli balesetet és az ahhoz vezető eseményeket meséli el az „idegen” Mosra szemszögéből. Az olvasó megtudhatja, hogyan és miért történt az, hogy az emberiség a Földön kiirtotta magát, és hogy az „elit” néhány túlélőjének nem sikerült befejeznie egy régóta építés alatt álló űrhajót, hogy elmeneküljön és az emberiség többi részét elpusztítsa. A kalandos regény a modern politika irracionalitását és kopottságát, valamint az emberi jövő és az emberiség utódai lehetséges forgatókönyveit világítja meg. Itt nem a vérszomjas „csillagháborúkról” van szó, hanem az emberiség jövőjének lehetőségeiről, ha- és bukásáról. 
(Lefordítva, mesterséges intelligencia segítségével) 
Beszélte: Tamas Kovács. (M I)

Show book

Alvilági szövedék

Kleinheincz Csilla

Cseregő, a hagyományokat büszkén őrző hegyi falu és Kísértó, az iparosodásának köszönhetően egyre messzebbre terjeszkedő város között évszázadokra nyúlik vissza a szembenállás. Nemcsak szokásaik választják el őket egymástól, hanem Mikosz, a rettegve csodált isten is, aki hívei testében él, és akitől a falusiak mindenáron távol akarják tartani magukat. A közösségek békés távolságtartással élnek egymás mellett, ezt azonban egyre több feszültség fenyegeti.
 
Gerlére cseregői közösségében fényes jövő vár: az érzékeny, de robbanékony kertészlány hamarosan megörökli édesapjától a kertvezetői munkát és egybekel gyerekkori szerelmével. Miután azonban egy nap valami rettenetes történik vele a közeli erdőben, nem csak az ő élete fordul fel gyökerestül: olyan folyamat veszi kezdetét, amelynek során földalatti és emberfeletti erők lépnek működésbe, a tét pedig nem kisebb, mint a jelenleg ismert világ fennmaradása.
 
Kleinheincz Csilla, az Ólomerdő-trilógia szerzőjének régóta várt új regénye nagyszabású fantasy, amelyben az ember csak egy a természet élőlényei között, a merev gondolkodásmód visszafordíthatatlan károkat okoz, az együttélésért pedig korábban elképzelhetetlen árat kell fizetni.

Show book

Tündevér

Andrzej Sapkowski

"Több mint egy évszázada élnek viszonylagos békében az emberek, törpök és tündék. Az idők azonban változnak, és ahogy az indulatok egyre magasabbra csapnak, ismét vér áztatja a földet.

Ríviai Geralt, a vaják, egy megjövendölt gyermek születésére vár, akinek hatalma az egész világot képes lesz megváltoztatni – de hogy jobbá vagy rosszabbá teszi, még nem tudni.

Miközben háború árnyéka borul a világra, a gyermeket különleges hatalma miatt többen is üldözőbe veszik, és Geraltra hárul a feladat, hogy megvédje – a vaják pedig soha nem adja fel.

 

Andrzej Sapkowski 1948-ban született Lengyelországban. Hazája egyik leghíresebb és legsikeresebb szerzőjének számít. A World Fantasy Életműdíjjal kitüntetett szerző Vaják-sorozatával nemzetközi sikert aratott, könyvei alapján képregények és számítógépes játékok is készültek, 2019-ben pedig a Netflix forgatott belőlük sorozatot Henry Cavill főszereplésével. A Tündevérrel egy ötkötetes saga veszi kezdetét a Vaják-sorozaton belül."

Show book

A császárnő

Demeter Attila

Két nemesember, Luca és a férje Claud a Robak néven ismert gonosz, császári birodalomba érkezik.  A gőzgépekkel működtetett repülők, sugárfegyverekkel felszerelt rendőrök, antigravitációs liftek világa régimódi, képcsöves televíziókon látható csillagközi gyarmatosítások képeit tárja eléjük.
 
A rosszul illesztett síneken csikorgó, zörgő villamos megállójában, több száz méter magasságban, a semmibe függesztett, holografikus reklámfelirat informálja őket egy táncversenyről, amelyen zene nélkül, pusztán az üres ritmusra táncolnak a versenyzők. A fiatal házaspár szerepét játszó küldöttek vállalják a megmérettetést, de a versenyt a saját szájízükre alakítják, és ezzel lassú erjedést indítanak el a gépiesen működő társadalomban.
 
A tízkötetes Őrszolgálat sorozat elérkezett a befejező kötethez, és ebben a történetben minden, az eddigiekben válasz nélkül hagyott kérdésre feleletet kaphat az olvasó. Összekapcsolódik a birodalom alapítása, embertelenné alakulása, hanyatlása, szembekerülése a Földet is magában foglaló Csillagtársasággal és végül az egész konfliktus elejétől a végéig.

Show book

Kárhozott Testvériség

Ian Pole

Miután V. Kelemen pápa a vienne-i zsinaton feloszlatta a templomosok rendjét, tagjainak nincs más választása, mint hogy a birtokukban lévő mágikus erővel rendelkező ereklyéket megmentsék a pusztulástól. Az egyház által szentségtörőnek bélyegzett tárgyak után hajtóvadászat indul, amit a rendházak kiválasztottjai a maguk módján próbálnak megmenteni.Azonban a tervük, hogy a Magyar Királyságban menedékre leljenek, kudarcba fullad, ráadásul egy árulásnak köszönhetően olyan utat kell választaniuk, amelyre egyikük sincs felkészülve.Néhány lovag az egyik kódexben található varázslat segítségével elhagyja fizikai testét, hogy aztán egy teremtett köztes világban várja a megfelelő alkalmat arra, hogy a hátrahagyott ereklyéket visszaszerezze.Sokszor éveket, évtizedeket kell idegen testbe bezárva tölteniük és rejtőzniük az őket üldöző Johannita Lovagrend elől, mire egy-egy féltett relikvia újra felbukkan. Azonban hiába minden praktika, az üldözők egyre közelebb férkőznek hozzájuk, így ismét olyan útra kell lépniük, ami még nagyobb kihívás elé állítja őket, ám csak így tudják évszázadokon át elkerülni a lelepleződést.Legalábbis ezt hitték. De az inkvizíció végül rájuk talál, mégpedig egy magából kifordult johannita segítségével.A végjáték elkezdődik.
 
Ebben az évszázadokon átívelő történetben a rend örökösei folytatják élet-halál harcukat az őket üldöző ősi ellenséggel, egészen napjainkig, ahol sor kerül a végső összecsapásra.

Show book

Robot ember

Gabriel Woolf

2074-ben kifejlesztenek egy mikrochipet, amely kizárólag szerves anyagot tartalmaz. Ezáltal kompatibilisebb az emberi szervezettel, mint bármilyen szintetikus implantátum. Ezzel a technológiával három évvel később már komplett emberi szerveket képesek létrehozni. Nem kell többé donorra várni a transzplantációnál. A szerveket egyszerűen legyártják, akár a gépalkatrészeket.
2100-ban megalkotják az első szerves anyagokból álló androidot, azaz embernek látszó robotot. Mivel a lény minden alkatrésze szerves és élő, így valójában nem is minősül gépnek. Ez egy új faj, új törvények vonatkoznak rájuk. Az élő robotokat először veszélyes munkákra, életmentésre használják, mivel ugyanarra képesek, mint az ember, ám életük „mégsem ér annyit”. Egyre nagyobb számban gyártják az olcsó, feláldozható munkaerőt, egészen addig, amíg számuk már elér egy veszélyes szintet. Mire az emberiség észbe kap, háború tör ki. A robotok fellázadnak teremtőik ellen. Az első robotháborút az emberiség nyeri. Ám egyvalamivel nem számoltak: A robotoknak nincs szükségük húsz évre ahhoz, hogy csecsemőből felnőtté fejlődjenek. Néhány nap alatt újragyártják magukat, és pótolják veszteségeiket. Ekkor tör ki a második robotháború. Ezt már a gépek nyerik. Az emberiség kipusztul. A legendák szerint legalábbis.
2500-ban senki sem biztos benne többé, hogy pontosan mi is történt négyszáz évvel azelőtt. A több milliárd ember és robot harcának és megsemmisülésének senki sem ismeri a pontos eredményét. A Föld lakossága elvileg robotokból áll. Azonban mivel nincs műszer, ami képes lenne kimutatni bármilyen különbséget is a robot és az ember között, így senki sem tudja egymásról, hogy micsoda. Sőt, még önmagukról sem.
A robottársadalom paranoiásan keresi az emberiség utolsó túlélőit, és nyomoz önmaga után. Többé senki sem biztos semmiben.
Egyetlen dologra emlékeznek csak az emberekkel kapcsolatban: arra, hogy mind őrültek voltak. Vagy lehet, hogy inkább a robotok azok?

Show book