Jeges halál

Gabriel Woolf

Summary

Jeges halál („A napisten háborúja” V/4.)A félig élő, félig holt robotkeselyűk öntudatukra ébrednek és tönkreteszik saját világukat. Ez sem elég nekik, el akarják pusztítani a Napistent is, mert őket már a sötétség hajtja és nincs szükségük fényre.A Napisten nem tud elbánni a hihetetlen méreteket öltött gonosz keselyűk seregével és technológiájukkal. Emberi alakot öltve menekülőre fogja hát, a keselyűk pedig nyomába erednek!Bolygókon, korokon és tereken át, időben oda és vissza ugrálva kezdetét veszi a monumentális harc, a soha véget nem érő üldözés.Kezdetét veszi „A napisten háborúja”!Ebben a negyedik részben megtudhatjuk egy róka viszonylagos méretét.Gord barátai lemennek egy vaksötét pokolba, ahonnan nem biztos, hogy van kiút.Föld alatti alagutakban fog mindenki harcolni, ki-ki a maga háborúját vívja majd.És végül megtudhatjuk, mi lesz a Föld bolygó sorsa.

Available since: 09/01/2022.

Print length: 98 pages.

Other books that might interest you

Én Mosra - Roswell túlélője

B. Mich. Grosch

Leírás: 
Az „Én, MOSRA” című tudományos-fantasztikus regény a roswelli balesetet és az ahhoz vezető eseményeket meséli el az „idegen” Mosra szemszögéből. Az olvasó megtudhatja, hogyan és miért történt az, hogy az emberiség a Földön kiirtotta magát, és hogy az „elit” néhány túlélőjének nem sikerült befejeznie egy régóta építés alatt álló űrhajót, hogy elmeneküljön és az emberiség többi részét elpusztítsa. A kalandos regény a modern politika irracionalitását és kopottságát, valamint az emberi jövő és az emberiség utódai lehetséges forgatókönyveit világítja meg. Itt nem a vérszomjas „csillagháborúkról” van szó, hanem az emberiség jövőjének lehetőségeiről, ha- és bukásáról. 
(Lefordítva, mesterséges intelligencia segítségével) 
Beszélte: Tamas Kovács. (M I)

Show book

A búvóhely - Odalent III 3

Gabriel Woolf

A búvóhely („Odalent” sci-fi sorozat III/3.)

Ebben a harmadik, befejező epizódban végre fény derül az igazságra a következőkkel kapcsolatban:
– Kicsodák Thomas és Kat szülei?
– Valóban él-e valami természetfeletti lény a bunker alatt?
– Kik dolgoznak igazából a bázison?
– Kijutnak-e valaha a fiatalok a föld alatti bunkerből?
...valamint: érdemes-e egyáltalán kijutni onnan?

Ebben a részben olyan kérdésekre kapunk választ, és olyan fordulatokkal találjuk szembe magunkat, ami Thomas és Kat életét örökre megváltoztatja.
És nemcsak az ő életüket, de az egész világot.

Show book

Fényhozó

Pierce Brown

Arató legendává vált, emberből mítosszá nőtte ki magát. A hívei világok megmentőjét, a Lázadás vezérét látják benne. Ő az, aki mindenkit megszabadít a láncoktól.

E mellett viszont ő Darrow is, a Mars vörös földjének szülötte. Férj, apa és barát.

Most a világtól távol, a naprendszer egy kietlen szegletében, az otthonától és a Merkúr csatamezőin elszenvedett megsemmisítő vereségtől messze tengődik egy aprócska szemét-szatelliten, és vágyódik haza feleségéhez és uralkodójához, Virginiához, hogy együtt szálljanak szembe a vérszomjas trónkövetelő-hódító Lysanderrel és seregeivel.

Lysander viszont egyébre sem tud gondolni, mint hogy a Lázadást elsöpörve visszaállítsa az Aranyak uralmát. Azt sem bánja, ha világok pusztulnak, csak beteljesíthesse saját hatalomvágyát.

Nem olyan rég még az Aratóért kiáltott a világ, hogy a rabság igáját lerázza. A mostani küzdelmekben azonban már Darrowra volna szükség, akinek viszont kell a szerettei – Virginia, Sevro vagy Cassius – támogatása, hogy megvédje a Köztársaságot.

Innen indul Darrow hosszú hazautazása, ez a bolygók közötti kalandos vándorlás a végtelen űrben, ahol régi barátok találnak egymásra, új szövetségek kovácsolódnak, miközben a régi, nagy vetélytársak csatamezőkön vagy éppen földalatti folyosókon, űrhajók gyomrában feszülnek egymásnak.

Hiszen Eo álma él és örök, és a sötétség korát egy új kor váltja fel: a fény, a győzelem és a remény ideje.

Show book

A napisten háborúja

Gabriel Woolf

A gordikánok nem ismerték a sötétet. Nem ismerték a rosszat, a gonoszságot és a szomorúságot. Világukban a szeretet irányított mindent. Gotas, a teremtőjük annyira hatalmas volt, hogy gonosz ikertestvérét, Satogot elűzte az általa teremtett bolygóról. Megtiltotta neki még azt is, hogy a bolygó közelébe merészkedjen, így az ott élők nem is hallottak róla soha...

...civilizációkkal később a gordikánok félig élő, félig gép (holttestekből összerakott) robot-madarakat használnak hulladékuk és halottaik elszállítására, úgynevezett „keselyűket”. A keselyűk kiviszik a hulladékot az űrbe, és napjukba dobják elégni.
A gonosz Satog több ezer éven át ólálkodik a bolygó közelében, várva a megfelelő alkalomra ahhoz, hogy romlásba taszíthassa Gotas szeretett világát...

Egyszer, amikor évezredek után végre alkalom kínálkozik, Satog elfog egy keselyűt, és éltető, sötét szikrát gyújt szemében, megfertőzi a gonosz tudással. Ez az egy apró kezdet elég ahhoz, hogy minden rosszra kezdjen fordulni.
A félig élő, félig holt robotkeselyűk öntudatukra ébrednek, és tönkreteszik saját világukat. Ez sem elég nekik, el akarják pusztítani a Napistent is, mert őket már a sötétség hajtja, és nincs szükségük fényre.
A Napisten nem tud elbánni a hihetetlen méreteket öltött gonosz keselyű-sereggel és technológiájukkal. Emberi alakot öltve menekülőre fogja hát, a keselyűk pedig nyomába erednek!

Bolygókon, korokon és tereken át, időben oda és vissza ugrálva kezdetét veszi a monumentális harc, a soha véget nem érő üldözés.
Kezdetét veszi „A napisten háborúja”!

Show book

A titok - Odalent III 2

Gabriel Woolf

A titok („Odalent” sci-fi sorozat III/2.)

Ez a második rész a titkok és a kérdések epizódja:
Kik azok a vakok? Vajon tényleg azok? Vagy valamiért szándékosan nem néznek mások szemébe? Továbbá miért nem értik a viccet?
A dolgozók miért nem mernek lelépni a felfestett vonalakról? És a katonáknak miért nem árt az, ha három méterre állnak a vonaltól, ahol elvileg már életveszélyes? Kit védenek valójában a katonák? Kik a vegyvédelmi ruhás, botos emberek?
Miért szakad meg a kék vonal az egyik folyosó végén? Mi lehet az ottani ajtó mögött? Miért van forróság a másik folyosó végén, ahol a vörös vonalat fekete keresztezi? Ezeken a helyeken valóban csak kivetített, nemlétező ajtók lennének? Mi lehet a túloldalukon? Hová tűnt az eldobott, soha földet nem ért ceruza?
Ki vagy mi ellenőrzi, hogy lelép-e valaki a vonalról? Valóban él egy embereknél magasabb értelemmel bíró lény a bunker alatt, aki ölni is képes, ha valaki szabályt szeg?
Miért van Thomasnak és Katnek gyanúsan kevés emléke a kinti világról? Mióta vannak egyáltalán a bázison? Mi történt a nagyszüleikkel?
Hová lett az utolsó szem gyógyszer a tartórekeszből, amit Tom elrejtett, ahelyett, hogy bevette volna?
Miért viselkedik úgy Tom anyja, mintha mi sem történt volna?
Kat életben van még? A tanteremben ülő lány vajon ugyanaz a személy, mint akit Tom Katként ismert és szeretett?
Valóban véget ért odafent a civilizáció? Milyen célból hozták létre a bunkert? Valóban csak egy kutatóbázis? Ha igen, akkor mi után kutatnak igazából?

Mi lehet a válasz erre a rengeteg kérdésre és titokra?
Vagy lehet, hogy valójában csak egyetlen titok létezik, ami egymagában választ ad az összes fenti kérdésre?

Show book

Balpart

Pierre Bordage

2033-ban az emberek kénytelenek elhagyni a föld lakhatatlanná vált felszínét. Párizsban a túlélők csoportjai a metróba húzódnak le, és a Balpart különböző állomásain találnak menedéket.
 
„Pierre Bordage minden valószínűség szerint a legnagyobb kortárs francia sci-fi szerző. Megtiszteltetés, hogy a Metró 2033 Univerzum részévé vált, mely ezzel a posztapokaliptikus Párizsba tett lélegzetelállító utazással csak még nagyobbá tágul!” – Dmitry Glukhovsky 2033-ban az emberek kénytelenek elhagyni a föld lakhatatlanná vált felszínét. Párizsban a túlélők csoportjai a metróba húzódnak le, és a Balpart különböző állomásain találnak menedéket. Ezek a közösségek kapcsolatban és gyakran konfliktusban állnak egymással. A felszíntől rettegnek a sugárzás miatt, a Jobbpartot pedig elátkozott helynek tartják. A háromkötetesre tervezett komor, barokkosan nagyszabású műben Párizs legmélyebb bugyrainak föld alatti útvesztője elevenedik meg, ahol minden érzelem szélsőségesebb, az indulatok makacsabbak, a gyűlölet pedig végletesebb.

Show book