Az utolsó ötlet

Gabriel Woolf

Summary

2060-ra minden művészeti ágazatban elfogynak az ötletek. Ezáltal az emberiségnek kevés lehetősége marad a szórakozásra. A nép elveszíti a hitét az újszerűségben, sőt már a fantázia létjogosultságában is. Ekkor azonban egy névtelen író azt állítja, hogy neki van egy utolsó ötlete, és hogy az valóban új.Senki sem hisz neki. Először kigúnyolják, később egyfajta közellenséggé válik, az ellustult társadalom kényelmének árulójává, Júdásává.Szeretné őket meggyőzni, de neki – névtelen senkiként – nem hisznek, ezért szövetséget köt Bart Moliére-rel, egy köztiszteletben álló pappal, akinek talán még adnak a szavára.Júdás és a pap között megmagyarázhatatlan, természetfeletti kötelék keletkezik, amely által olyasmire lesznek képesek, amibe már az egész társadalom belebukott: Ők visszaadhatnák az emberek hitét az újba. Júdás szerint erre egyetlen mód létezik: Hazudni kell nekik!Ugyanis 2060-ra az emberiség eljutott arra a szintre, hogy már semmit sem hisz el, ami igaz. Tehát Júdás rájön, hogy kizárásos alapon, ha a szavahihető Barttal előadatja a népnek a valaha volt legnagyobb hazugságot, akkor azt még talán el fogják hinni, és ezáltal visszaállhat a régi rend: Ismét bízni kezdenek abban, hogy ők is képesek még alkotásban újat mondani, és akkor talán újraindul a kultúra, és nem lesz többé halálra ítélve.De vajon mennyire működhet Júdás e kifordult – kissé őrületbe hajló – teóriája? Korrekt dolog-e egy papot hazugságra kérni vagy akár rámanipulálni?Valójában ki ez a Júdásként emlegetett „névtelen ember”? Az emberiség végső megmentője? Vagy inkább a hazug, az áruló, akinek a Biblia alapján több mint kétezer éve tartja mindenki?
 
Egy részben valós eseményekre épülő történet, ami – a névtelen ember és Júdás miatt – kapcsolódik Wolf „Mi üzen a sír?” című horror bestselleréhez.

Available since: 08/15/2022.

Print length: 82 pages.

Other books that might interest you

Én Mosra - Roswell túlélője

B. Mich. Grosch

Leírás: 
Az „Én, MOSRA” című tudományos-fantasztikus regény a roswelli balesetet és az ahhoz vezető eseményeket meséli el az „idegen” Mosra szemszögéből. Az olvasó megtudhatja, hogyan és miért történt az, hogy az emberiség a Földön kiirtotta magát, és hogy az „elit” néhány túlélőjének nem sikerült befejeznie egy régóta építés alatt álló űrhajót, hogy elmeneküljön és az emberiség többi részét elpusztítsa. A kalandos regény a modern politika irracionalitását és kopottságát, valamint az emberi jövő és az emberiség utódai lehetséges forgatókönyveit világítja meg. Itt nem a vérszomjas „csillagháborúkról” van szó, hanem az emberiség jövőjének lehetőségeiről, ha- és bukásáról. 
(Lefordítva, mesterséges intelligencia segítségével) 
Beszélte: Tamas Kovács. (M I)

Show book

Robot ember

Gabriel Woolf

2074-ben kifejlesztenek egy mikrochipet, amely kizárólag szerves anyagot tartalmaz. Ezáltal kompatibilisebb az emberi szervezettel, mint bármilyen szintetikus implantátum. Ezzel a technológiával három évvel később már komplett emberi szerveket képesek létrehozni. Nem kell többé donorra várni a transzplantációnál. A szerveket egyszerűen legyártják, akár a gépalkatrészeket.
2100-ban megalkotják az első szerves anyagokból álló androidot, azaz embernek látszó robotot. Mivel a lény minden alkatrésze szerves és élő, így valójában nem is minősül gépnek. Ez egy új faj, új törvények vonatkoznak rájuk. Az élő robotokat először veszélyes munkákra, életmentésre használják, mivel ugyanarra képesek, mint az ember, ám életük „mégsem ér annyit”. Egyre nagyobb számban gyártják az olcsó, feláldozható munkaerőt, egészen addig, amíg számuk már elér egy veszélyes szintet. Mire az emberiség észbe kap, háború tör ki. A robotok fellázadnak teremtőik ellen. Az első robotháborút az emberiség nyeri. Ám egyvalamivel nem számoltak: A robotoknak nincs szükségük húsz évre ahhoz, hogy csecsemőből felnőtté fejlődjenek. Néhány nap alatt újragyártják magukat, és pótolják veszteségeiket. Ekkor tör ki a második robotháború. Ezt már a gépek nyerik. Az emberiség kipusztul. A legendák szerint legalábbis.
2500-ban senki sem biztos benne többé, hogy pontosan mi is történt négyszáz évvel azelőtt. A több milliárd ember és robot harcának és megsemmisülésének senki sem ismeri a pontos eredményét. A Föld lakossága elvileg robotokból áll. Azonban mivel nincs műszer, ami képes lenne kimutatni bármilyen különbséget is a robot és az ember között, így senki sem tudja egymásról, hogy micsoda. Sőt, még önmagukról sem.
A robottársadalom paranoiásan keresi az emberiség utolsó túlélőit, és nyomoz önmaga után. Többé senki sem biztos semmiben.
Egyetlen dologra emlékeznek csak az emberekkel kapcsolatban: arra, hogy mind őrültek voltak. Vagy lehet, hogy inkább a robotok azok?

Show book

Vészlény - Boszorkányok lányai

Emilia Hart

2019. Kate az éj leple alatt menekül el Londonból családja düledező vidéki házikójába. A borostyánnal beszőtt ház és a körülötte burjánzó kert mintha teljesen más világba tartozna, mint ahonnan idemenekült erőszakos partnere elől. A lány azonban arra is rájön, hogy a rég meghalt nagy-nagynénje, Violet által ráhagyott hely titkokat rejteget, amelyek egészen a 17. századi boszorkányperekig nyúlnak vissza.1942. A társadalmi konvenciók és elnyomó apja által gúzsba kötött Violet a világ megismerésére vágyik, ám ehelyett családja düledező kúriájában kell töltenie napjait. A magányos lány megpróbálja megfejteni fiatalon elhunyt anyja titkait, aki halála előtt állítólag megtébolyodott, és nem hagyott rá mást, mint egy V betűt mintázó medált, a hálószobájának padlójába vésett Vészlény feliratot és megválaszolatlan kérdések seregét. 1619. Althára anyja hagyta rá a növények titkát, ami nemzedékek hosszú sora óta öröklődik a Vészlény családban. A falusiak gyakran fordulnak hozzá segítségért, ám a különleges nőket mindig gyanakvás övezi, és miután egy helyi földművest saját nyája tapos halálra, Althát gyilkosság és boszorkányság vádjával állítják az ítélőszék elé.

Emilia Hart három, évszázadok által elválasztott nőről szóló debütáló regénye varázslatos, felkavaró olvasmány a megtörhetetlen női akaraterőről és a természet gyógyító erejéről.

Show book

Szirének

Emilia Hart

2019, Broken Hill, Ausztrália. Lucynek fogalma sincs róla, hogyan került volt barátja kollégiumi szobájába az éjszaka kellős közepén, és arról sem, hogy miért fojtogatja a fiút. Tettétől elborzadva nővére tengerparti házába menekül, azt remélve, hogy Jess talán magyarázatot tud nyújtani a támadást megelőző, nyugtalanítóan élénk álmokra, ám nővére sehol sincs. Jess után kutatva Lucy egyre több mindent tud meg a városkát övező furcsa történetekről. Megmagyarázhatatlan eltűnések, mindegyikük férfi. Egy tengervíz áztatta barlangban hagyott csecsemő. A hullámokban suttogó női hangok. És eközben egyre valóságosabbnak tűnő álmai.
 
1800, Írország. Maryt és Elizát erőszakkal szakítják el szülővárosuktól, és egy fegyenchajón útnak indítják őket Ausztrália felé. Miközben a hajó egyre távolabb hurcolja őket az általuk ismert világtól, furcsa, megmagyarázhatatlan változásokat vesznek észre magukon.
 
Emilia Hart, az óriási sikerű Vészlény szerzőjének új regénye rendkívüli olvasmány a női kitartásról és a tenger különös varázslatáról.

Show book

Skandar és a Káosz Próbatételek

A. F. Steadman

Skandar látta, hogy nővéréből elképesztő energia árad. Vibrált és csillogott körülötte, akár a levegő egy égiháború előtt. Kenna elemet idézett elem után a tenyerébe, válogatás nélkül indított támadásokat, és közben a célpontjaira sem nézett. Mágiájának sötét árnyakkal szegélyezett szélei nyaldosták a közelében lévő pálmafákat, leveleik feketén kunkorodtak össze. Úgy tűnt, a mágiája elsorvasztja és elrohasztja az élő dolgokat, mintha csak tükröt tartanának Héja saját hanyatlásának. Kenna arcán könnyek patakzottak. Aztán a színek elmosódtak, Kenna beleidézte őket a kötelékébe, olyan gyorsan, hogy a támadások összekeveredtek: lángok, jég, vihar és kövek.

Show book

Tündevér

Andrzej Sapkowski

"Több mint egy évszázada élnek viszonylagos békében az emberek, törpök és tündék. Az idők azonban változnak, és ahogy az indulatok egyre magasabbra csapnak, ismét vér áztatja a földet.

Ríviai Geralt, a vaják, egy megjövendölt gyermek születésére vár, akinek hatalma az egész világot képes lesz megváltoztatni – de hogy jobbá vagy rosszabbá teszi, még nem tudni.

Miközben háború árnyéka borul a világra, a gyermeket különleges hatalma miatt többen is üldözőbe veszik, és Geraltra hárul a feladat, hogy megvédje – a vaják pedig soha nem adja fel.

 

Andrzej Sapkowski 1948-ban született Lengyelországban. Hazája egyik leghíresebb és legsikeresebb szerzőjének számít. A World Fantasy Életműdíjjal kitüntetett szerző Vaják-sorozatával nemzetközi sikert aratott, könyvei alapján képregények és számítógépes játékok is készültek, 2019-ben pedig a Netflix forgatott belőlük sorozatot Henry Cavill főszereplésével. A Tündevérrel egy ötkötetes saga veszi kezdetét a Vaják-sorozaton belül."

Show book