Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Az utolsó csók - F Scott Fitzgerald transzcendens történetei - cover

Az utolsó csók - F Scott Fitzgerald transzcendens történetei

F. Scott Fitzgerald

Translator Péter Ortutay

Publisher: Peter Ortutay

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

Ki hitte volna, hogy Fitzgerald, Francis Scott, ilyen történeteket is tudott írni? Hogy egy csók mégis csak képes ölni a valós életben is, és nemcsak a mesében? És hogy egy asszony, aki feleség és anya, előtt megjelenik a Jövő, és elmondja, hogy az csak tőle, az asszonytól függ, hogy az milyen lesz. És hogy kísértetek igenis vannak, és nem is kell messzire menni, mert rögtön itt van a szomszédban, egy régi házban, és felül veled a vonatra, hogy romlásba döntsön, ha nem vigáyzol. Szóval, ilyen és ehhez hasonló történeteket ids tudott írni a mi Fitzgeraldunk, és közben elmondani, hogy milyen csodálatos lény is az emeber.  Minden kicsinyes és gyakran sok hibája ellenére is ember, mert van szíve és tud szeretni. 
Available since: 03/09/2019.

Other books that might interest you

  • Akiért a harang szól - cover

    Akiért a harang szól

    Ernest Hemingway

    • 0
    • 0
    • 0
    1937-ben Ernest Hemingway Spanyolországba utazott, hogy a polgárháborúról tudósítson. Az eredmény: minden idők legjobb háborús regénye, amellyel Hemingway a legnagyobb közönségsikerét aratta.Egy fiatal amerikai, Robert Jordan önkéntesként csatlakozik egy antifasiszta gerillacsapathoz, amelynek fel kell robbantania egy hidat. Az akció végrehajtása közben beleszeret a gyönyörű Mariába.Hemingway kiforrott hangon ötvözi a hegyek között töltött percek apró rezdüléseit az az élet végességének tragikumával.„Gigantikus” – The New York Times„Három dolog egy fergeteges műben: szerelmi történet, feszült kalandregény, és az életükért harcoló spanyol gazdák vészterhes tragédiája.” – Time
    Show book
  • Jürg Jenatsch - cover

    Jürg Jenatsch

    Conrad Ferdinand Meyer

    • 0
    • 0
    • 0
    Conrad Ferdinand Meyer (1825-1898), svájci német költő, író. A Jürg Jenatsch a német parasztháborúk korának, háttérben a német reneszánsznak a remekmívű körképe.   
     A mű egy népvezér útját és felemelkedését mutatja be mindaddig, amíg hatalomra jutva önkényúr lesz belőle, ami viszont bukását, pusztulását hozza magával. Általában ezt tartják a német realista történelmi regény nagy hatású kezdetének.
    Show book
  • Lavinia Tarsin házassága - cover

    Lavinia Tarsin házassága

    Renée Erdős

    • 0
    • 0
    • 0
    Erdős Renée Santerra bíboros című nagy sikert aratott regénye ebben a kötetben folytatódik tovább. Lavinia Tarsin az egykori Santerra-villában él, s már 7 éve készíti az elhunyt bíboros monumentális emlékművét.A hosszú évek magányát és zárkózottságát váratlanul töri szét egy idegen férfi szenvedélyes szerelme. A német költő kitartása látszólag sikert arat: Laviniával kötött házasságát azonban hamarosan árnyak lengik körül, a múlt baljós árnyai és tragédiái. Ugyanakkor a jövő is súlyos megpróbáltatásokat tartogat számukra.Legyőzheti-e Friedrich és Lavinia vonzalma a közéjük emelkedő akadályokat? Mi adhat tartalmat két ember kapcsolatának a házasság korábban elképzelt boldogsága helyett? Lavinia Tarsin története megadja a fenti kérdésre a választ.
    Show book
  • Ékszerek - cover

    Ékszerek

    Guy de Maupassant

    • 0
    • 0
    • 0
    „Lantin akkor a belügyminisztérium segédhivatalában dolgozott, főtiszti jövedelme évi háromezer-ötszáz frank; megkérte a lányt, s az a felesége lett.Valószínűtlenül boldogan éltek. Az asszony olyan leleményes takarékossággal vezette háztartásukat, hogy szinte a gazdagság fényűzésével áltatták magukat. Figyelmes volt és gyengéd, hízelegve kedveskedett férjének; varázsa csak erősödött, és a férfi hat év után még jobban szerette, mint az első napokban.Csak két apróság zavarta: az asszony imádta a színházat, és imádta a hamis ékszereket.Barátnői (néhány kishivatalnok felesége) minduntalan páholyjegyet szereztek neki a divatos darabokhoz, sőt még a bemutató előadásokra is; ilyenkor magával hurcolta férjét, ha tetszett neki, ha nem. Pedig a férfit – a napi munkája után – nagyon fárasztotta az effajta szórakozás. Hamarosan már-már könyörgött: vigye magával valamelyik barátnőjét, aki aztán haza is kísérné a színházból...”
    Show book
  • Bonnard Szilveszter vétke - cover

    Bonnard Szilveszter vétke

    Anatole France

    • 0
    • 0
    • 0
    Anatole France (1844–1924), aki korának egyik legkiemelkedőbb humanistájának számított, akinek munkásságát 1921-ben irodalmi Nobel-díjjal ismerték el, ebben a regényében (1881) szintén a humanizmus kérdését járja körbe. Mi a vétke Bonnard Szilveszternek, az esetlen és ügyetlen, ám aranyszívu filológusnak? Vétek-e vajon a humanizmus, az önzetlen segítőkészség, a bátor szembenállás a képmutatással, álszent rosszindulattal? A félszeg szobatudós valóságos hősként küzd gyámleánya, a szegény kis Jeanne boldogságáért: tündéri jóságával szemben France remek figurákat vonultat fel: az emberi gonoszságokat megszemélyesítő mohó vénkisasszonyt, a becstelen Mouche urat... De minden fondorlaton győzedelmeskedik a szeretet: ezzel az erővel győzi le Bonnard Szilveszter a sorsot és az ellenfeleket.
    Show book
  • A befejezetlen mondat II rész - cover

    A befejezetlen mondat II rész

    Tibor Déry

    • 0
    • 0
    • 0
    „A befejezetlen mondat-ot – emlékezik Déry Tibor – 1933. karácsony estéjén kezdtem el, Bécsben a Café de France-ban, az egyetlen kávéházban, amely aznap nyitva volt. Folytatásán Mallorca szigetén dolgoztam, 1934-ben, aránylag nyugodt körülmények között, egy kamranagyságú kis szobában és a hozzá tartozó tetőteraszon, szigorú vegetáriánus koszton, azaz narancson és feketekávén. Utolsó fejezeteit már polgári viszonyok között írtam, újra idehaza, Pesten.”  
     Déry Tibor regényóriása nem jelent meg a 30-as években: egyetlen magyar kiadó sem vállalkozott publikálására. Barátai olvashatták csak, köztük Illyés Gyula, aki nyomban lelkesen számolt be róla a Nyugat-ban: „A regény nemcsak a legidőszerűbb társadalmi és lélektani kérdésekről nyújt hatalmas kompozíciót, tükre egyúttal egy sereg stílusproblémának is, a regényírás új útjainak… Úgy tudom, három gépelt példány van belőle. Ismerünk műveket, amelyekből évszázadokig csak egy volt.” A befejezetlen mondat csak 1947-ben jelent meg; azóta több kiadásban látott napvilágot, franciára, németre is lefordították, a kritika Déry Tibor egyik fő művének, a modern európai irodalom remekének tekinti. „Déry regényét – írja Lukács György – az emeli világirodalmi színvonalra, hogy rendkívüli ember-, probléma- és helyzetérzékenysége ugyancsak rendkívüli evokatív erővel párosul.”
    Show book