Other books that might interest you

• 

  Én Mosra - Roswell túlélője

  B. Mich. Grosch

  • 0
  • 0
  • 0

  Leírás: 
  Az „Én, MOSRA” című tudományos-fantasztikus regény a roswelli balesetet és az ahhoz vezető eseményeket meséli el az „idegen” Mosra szemszögéből. Az olvasó megtudhatja, hogyan és miért történt az, hogy az emberiség a Földön kiirtotta magát, és hogy az „elit” néhány túlélőjének nem sikerült befejeznie egy régóta építés alatt álló űrhajót, hogy elmeneküljön és az emberiség többi részét elpusztítsa. A kalandos regény a modern politika irracionalitását és kopottságát, valamint az emberi jövő és az emberiség utódai lehetséges forgatókönyveit világítja meg. Itt nem a vérszomjas „csillagháborúkról” van szó, hanem az emberiség jövőjének lehetőségeiről, ha- és bukásáról. 
  (Lefordítva, mesterséges intelligencia segítségével) 
  Beszélte: Tamas Kovács. (M I)

  Show book

• 

  Robot ember

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  2074-ben kifejlesztenek egy mikrochipet, amely kizárólag szerves anyagot tartalmaz. Ezáltal kompatibilisebb az emberi szervezettel, mint bármilyen szintetikus implantátum. Ezzel a technológiával három évvel később már komplett emberi szerveket képesek létrehozni. Nem kell többé donorra várni a transzplantációnál. A szerveket egyszerűen legyártják, akár a gépalkatrészeket.2100-ban megalkotják az első szerves anyagokból álló androidot, azaz embernek látszó robotot. Mivel a lény minden alkatrésze szerves és élő, így valójában nem is minősül gépnek. Ez egy új faj, új törvények vonatkoznak rájuk. Az élő robotokat először veszélyes munkákra, életmentésre használják, mivel ugyanarra képesek, mint az ember, ám életük „mégsem ér annyit”. Egyre nagyobb számban gyártják az olcsó, feláldozható munkaerőt, egészen addig, amíg számuk már elér egy veszélyes szintet. Mire az emberiség észbe kap, háború tör ki. A robotok fellázadnak teremtőik ellen. Az első robotháborút az emberiség nyeri. Ám egyvalamivel nem számoltak: A robotoknak nincs szükségük húsz évre ahhoz, hogy csecsemőből felnőtté fejlődjenek. Néhány nap alatt újragyártják magukat, és pótolják veszteségeiket. Ekkor tör ki a második robotháború. Ezt már a gépek nyerik. Az emberiség kipusztul. A legendák szerint legalábbis.2500-ban senki sem biztos benne többé, hogy pontosan mi is történt négyszáz évvel azelőtt. A több milliárd ember és robot harcának és megsemmisülésének senki sem ismeri a pontos eredményét. A Föld lakossága elvileg robotokból áll. Azonban mivel nincs műszer, ami képes lenne kimutatni bármilyen különbséget is a robot és az ember között, így senki sem tudja egymásról, hogy micsoda. Sőt, még önmagukról sem.A robottársadalom paranoiásan keresi az emberiség utolsó túlélőit, és nyomoz önmaga után. Többé senki sem biztos semmiben.Egyetlen dologra emlékeznek csak az emberekkel kapcsolatban: arra, hogy mind őrültek voltak. Vagy lehet, hogy inkább a robotok azok?

  Show book

• 

  Egy nehéz nap Utópiában

  Matthew Baker

  • 0
  • 0
  • 0

  Matthew Baker novelláinak középpontjában Amerika áll, és a szerző mindegyikben ugyanazt az izgalmas kérdést feszegeti: mi történik az országgal és lakosaival, ha megváltoztatunk benne valamit, akármilyen apró dolgot? A könyvben található tizenhárom történet a szépirodalom, szatíra, disztópia és science fiction eszköztárával különböző Amerikákba nyújt betekintést: olyanba, ahol a gyerekeket a születésük pillanatában elszakítják a szüleiktől; ahol az idősek hetvenéves korukban rituális öngyilkosságot követnek el, hogy ne jelentsenek terhet a családjuk számára; ahol a bűnözőket az emlékeik kitörlésével rehabilitálják és engedik vissza a társadalomba. De megnézhetjük, hogy mi történik akkor, ha az országot a nők uralják és elenyészően kevés férfi van már csak életben, valamint szemtanúi lehetünk egy igazán történelmi pillanatnak is: amikor egy kis texasi település úgy dönt, hogy elszakad Amerikától és létrehozza saját mikronemzetét.
   
  Az Egy nehéz nap Utópiában korunk legfontosabb társadalmi kérdéseit feszegeti, mégsincs benne két egyforma történet. Baker sajátosan egyedi, lenyűgöző prózája hosszú időre az olvasóval marad, miközben olyan jövőképek tárulnak fel előtte, amik bármelyik pillanatban valósággá válhatnak.

  Show book

• 

  Robot ember

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  2074-ben kifejlesztenek egy mikrochipet, amely kizárólag szerves anyagot tartalmaz. Ezáltal kompatibilisebb az emberi szervezettel, mint bármilyen szintetikus implantátum. Ezzel a technológiával három évvel később már komplett emberi szerveket képesek létrehozni. Nem kell többé donorra várni a transzplantációnál. A szerveket egyszerűen legyártják, akár a gépalkatrészeket.
  2100-ban megalkotják az első szerves anyagokból álló androidot, azaz embernek látszó robotot. Mivel a lény minden alkatrésze szerves és élő, így valójában nem is minősül gépnek. Ez egy új faj, új törvények vonatkoznak rájuk. Az élő robotokat először veszélyes munkákra, életmentésre használják, mivel ugyanarra képesek, mint az ember, ám életük „mégsem ér annyit”. Egyre nagyobb számban gyártják az olcsó, feláldozható munkaerőt, egészen addig, amíg számuk már elér egy veszélyes szintet. Mire az emberiség észbe kap, háború tör ki. A robotok fellázadnak teremtőik ellen. Az első robotháborút az emberiség nyeri. Ám egyvalamivel nem számoltak: A robotoknak nincs szükségük húsz évre ahhoz, hogy csecsemőből felnőtté fejlődjenek. Néhány nap alatt újragyártják magukat, és pótolják veszteségeiket. Ekkor tör ki a második robotháború. Ezt már a gépek nyerik. Az emberiség kipusztul. A legendák szerint legalábbis.
  2500-ban senki sem biztos benne többé, hogy pontosan mi is történt négyszáz évvel azelőtt. A több milliárd ember és robot harcának és megsemmisülésének senki sem ismeri a pontos eredményét. A Föld lakossága elvileg robotokból áll. Azonban mivel nincs műszer, ami képes lenne kimutatni bármilyen különbséget is a robot és az ember között, így senki sem tudja egymásról, hogy micsoda. Sőt, még önmagukról sem.
  A robottársadalom paranoiásan keresi az emberiség utolsó túlélőit, és nyomoz önmaga után. Többé senki sem biztos semmiben.
  Egyetlen dologra emlékeznek csak az emberekkel kapcsolatban: arra, hogy mind őrültek voltak. Vagy lehet, hogy inkább a robotok azok?

  Show book

• 

  A napisten háborúja

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  A gordikánok nem ismerték a sötétet. Nem ismerték a rosszat, a gonoszságot és a szomorúságot. Világukban a szeretet irányított mindent. Gotas, a teremtőjük annyira hatalmas volt, hogy gonosz ikertestvérét, Satogot elűzte az általa teremtett bolygóról. Megtiltotta neki még azt is, hogy a bolygó közelébe merészkedjen, így az ott élők nem is hallottak róla soha...
  
  ...civilizációkkal később a gordikánok félig élő, félig gép (holttestekből összerakott) robot-madarakat használnak hulladékuk és halottaik elszállítására, úgynevezett „keselyűket”. A keselyűk kiviszik a hulladékot az űrbe, és napjukba dobják elégni.
  A gonosz Satog több ezer éven át ólálkodik a bolygó közelében, várva a megfelelő alkalomra ahhoz, hogy romlásba taszíthassa Gotas szeretett világát...
  
  Egyszer, amikor évezredek után végre alkalom kínálkozik, Satog elfog egy keselyűt, és éltető, sötét szikrát gyújt szemében, megfertőzi a gonosz tudással. Ez az egy apró kezdet elég ahhoz, hogy minden rosszra kezdjen fordulni.
  A félig élő, félig holt robotkeselyűk öntudatukra ébrednek, és tönkreteszik saját világukat. Ez sem elég nekik, el akarják pusztítani a Napistent is, mert őket már a sötétség hajtja, és nincs szükségük fényre.
  A Napisten nem tud elbánni a hihetetlen méreteket öltött gonosz keselyű-sereggel és technológiájukkal. Emberi alakot öltve menekülőre fogja hát, a keselyűk pedig nyomába erednek!
  
  Bolygókon, korokon és tereken át, időben oda és vissza ugrálva kezdetét veszi a monumentális harc, a soha véget nem érő üldözés.
  Kezdetét veszi „A napisten háborúja”!

  Show book

• 

  Naphinta - A jövőbe és vissza

  Klára Borbíró

  • 0
  • 0
  • 0

  Mi lenne, ha az ember kifejlődése a Földön nem lenne véletlen? Ezt a feltevést alapul véve készült el a Naphinta című alternatív történelmi sci-fi.A történet a Földön kezdődik, ahol egy erőszakos humanoid faj rabszolgatartóként telepszik az emberiségre. Shaza és Donud, a két főszereplő, unokatestvérek, és egyszerre végeznek a hadiakadémián. Mindketten elkötelezett hívei a szabadságharcnak, ám más-más módon élik meg a háborút. Amikor azután élesben kell bizonyítaniuk, és a dolgok félresiklanak, egyszerre kell küzdeniük pozícióért, szerelemért és az életükért.A történetet megfűszerezi a jövőbe, majd a múltba való utazás. A sci-fi írók egy része szeretné bebizonyítani, hogy a tökéletes időutazás lehetséges, és Borbíró Klára sem tűzött ki maga elé kisebb célt. Ráadásul a jövőbe való utazással egy árapály-zárolt bolygóra is elrepíti az olvasókat, ahol kőeső hullik a lávafelhőkből, és a semmiből tűnnek elő a ragadozók.

  Show book