Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Zelda Fitzgerald összes művei - cover

Zelda Fitzgerald összes művei

Zelda Fitzgerald

Translator Péter Ortutay

Publisher: Peter Ortutay

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

Zelda Fitzgerald most már akár világhírűnek is mondható  A valcert táncolja velem (Save Me the Waltz) című regényében sok olyan eseménnyel találkozhat az olvasó, melyről férje, F. Scott Fitzgerald is ír, vagy tesz említést, világhíres regényében, Az Éj Szelíd trónján-ban. Ám Zelda távolról sem plagizált, nem is tehette, hisz könyve 1932–ben jelent meg, míg Az éj szelíd trónján két évvel utána. Így már eleve elmondhatjuk, hogy bármi legyen is Zelda Fitzgerald könyvének az érdeme, vagy hibája, mindenképpen irodalmi kuriózum. Zeldának volt írói vénája, és tehetsége is az íráshoz, mint ahogy legalább közép szinten a festészethez és a baletthez is. Ezt a Vezesse F. urat és feleségét a … számú szobába című rövidke történet is mutatja, melyet, mint szerző Scott Fitzgerald is aláírt ugyan, de sokkal inkább a feleség volt az, aki megírta. A férj legfeljebb átnézte és kiegészítette, ahol úgy gondolta, hogy ki kell egészíteni. De ez a regény egy egészen önálló mű, mely, mint minden jó irodalmi műalkotás, a leghitelesebben tudja ábrázolni azt a frenetikus kort, az elmúlt évszázad húszas éveit, amiben Fitzgeraldék is éltek. Így tehát nemcsak irodalmi kuriózum, hanem sokkal több annál. Nem elhanyagolható része az amerikai irodalomnak. Már csak azért sem az, mert nemcsak Amerikában, de világszerte az olvasók mind szélesebb körei kezdenek egyre nagyobb érdeklődést mutatni F. Scott Fitzgerald élete és művei iránt. Hogy miért? Ennek egyik oka minden bizonnyal a híres Fitzgerald páros történetében keresendő. E történet (nagyon röviden) a következő.
 
Nem sokkal az első világháború után Scott Fitzgerald megkérte Zelda Sayre kezét, akit az alabamai Montgomeryben ismert meg, amikor az első világháború idején ott állomásozott, mint bevetésre váró katonatiszt. Zelda másodszorra mondott csak igent. Akkoriban Fitzgerald kezdő író volt csupán, de jók voltak a kilátásai. 1920–ban első regénye, Az Édentől messze (This Side of Paradise), sikert aratott. Aztán tovább és sokat dolgozott; erejét nem kímélve írta sorozatban elbeszéléseit a Saturday Evening Post-nak, hogy biztosítsa magának és feleségének azt az életformát, mely kijár – gondolhatta – a sikeres embernek Amerikában. 1925-ben jelent meg harmadik regénye, A nagy Gatsby. Nagyon jó kritikát kapott, de csalódást jelentett anyagilag. Kilenc évvel később látott napvilágot a negyedik regény, Az éj szelíd trónján, és akkor máris a témánál, Zelda könyvénél vagyunk.
 
Egy olyan rövid életrajzba, mint amilyet fentebb vázoltunk, aligha fér bele az a bonyolult konfliktushalmaz és feszültség, mely Fitzgeraldék életét jellemezte. Az írótárs Hemingway úgy látta, hogy az együttélést a feleség mérgezi, mert féltékenységével állandóan zavarja férje munkáját. Azok az óriási erőfeszítések Zelda részéről, hogy festőművész, balerina vagy író legyen, ennek a féltékenységnek voltak részei. Zeldának mindenhez volt tehetsége, de végtelenül frusztrálta, hogy nem tud élni vele; így például akkor kezdett el komolyan balettozni, amikor már túl idős volt hozzá (28 éves). Túlerőltette magát, beteg lett (skizofrén) és élete végéig gyógykezelésre szorult.
 
Sokáig nehezen lehetett valamit megtudni Zelda regényéről. Fitzgerald életrajzíróit valahogy hidegen hagyta a téma. De aztán egyikük (a neve Dan Piper) egy egész fejezetet szentelt könyvében ennek a regénynek. És a legnagyobb elismeréssel ír róla.
 
A regény magáról Zelda Fitzgeraldról szól, aki Alabama Beggs néven szerepel könyvében. Alabama egy csodálatosan okos lány, és azon kívül igazi déli szépség. Nem véletlen, hogy Fitzgerald modellként használta feleségét a húszas évek szépséges és kívánatos lánykáinak az ábrázolására, amikor regényeit és elbeszéléseit írta. Nem véletlen az sem, hogy Zelda és férje emblematikus figurái lettek az akkori idők élvezetre vágyó és anyagi jólétre törekvő fiataljainak. Aztán, amikor Zelda Fitzgerald idegösszeroppanással a Baltimore-i Johns Hopkins Kórházba került, regényét döbbenetesen gyorsan, alig néhány hét alatt megírta.
 
Amikor 1932 őszén Zelda könyve megjelent New Yorkban, a kritika fanyalogva fogadta. 1953-ban viszont a második kiadás Londonban bestseller lett.
 
Sikerét azonban Zelda már nem érte meg. Öt évvel korábban az észak-karolinai asheville-i kórházban, ahol kezelték, tűz ütött ki, és… nem tudták kimenteni. 
 
Zelda regénye (A valcert táncolja velem) nyilván nem üti meg a férj írásainak szintjét, ám hiba lenne olyannak tartani, mely csak kiegészíti, kommentálja, mondjuk, Az éj szelíd trónján-t, vagy amely annak gyenge utánzata. Mert nagyon is jó regény. Lehet, hogy az olvasónak az elején szokatlan lesz Zelda stílusa, de amint halad a történetben előre, minden összeáll, és nem fogja dagályosnak találni. A szerző a hatás kedvéért sok mindent átvesz a posztmodernektől, de azon kívül, hogy kimondottan autentikus, csodálatosan tudja bemutatni egy olyan asszony életét is, aki mind végig küzd és harcol, mert a saját útját akarja járni.
 
 

Other books that might interest you

  • Barátok és ellenfelek - cover

    Barátok és ellenfelek

    Zsuzsa Thury

    • 0
    • 0
    • 0
    Színes, eleven világ tárul fel az olvasó előtt a
    könyv lapjain, szerkesztőségi munka és barátságok, interjúk híres emberekkel és
    a város névtelen szegényeivel, a Németországból érkező egyre riasztóbb hírek és
    vidám kalandok, utazások. Vibráló változatossággal követik egymást az
    események. Hol komoly beszélgetések, hol oldott hangulatú vacsorák és
    kártyacsaták résztvevői között felismerjük a kolozsvári irodalmi élet megannyi
    kiválóságát. Bepillanthatunk a színház kulisszái mögé éppúgy, mint a
    kártyaasztalok újságíróbohémjainak társaságába vagy a korzó forgatagába.  
    
    Thury
    Zsuzsa izgalmas egyénisége, humora, magát sem kímélő iróniája villódzó, örökké
    mozgásban levő világot állít elénk.
    Show book
  • Párizsi eső - cover

    Párizsi eső

    Hevesi András

    • 0
    • 0
    • 0
    „Ez az én formám, én szakadatlanul, megállás nélkül vallok... úgy vallok, ahogy más lélegzetet vesz... Ha nincs kéznél gyóntató, akkor a csatornának vallok... Egyszóval, én vagyok az anti-Don Juan... Nem győzni akarok a szerelemben, hanem megsemmisülni...”
    Show book
  • Holdbéli utazás - cover

    Holdbéli utazás

    Bergerac Cyrano de

    • 0
    • 0
    • 0
    Cyrano de Bergerac regényes alakját a magyar olvasó elsősorban Rostand népszerű tragikomédiájából ismeri: a kötekedő, nagyszájú s sziporkázón szellemes párbajhőst és költőt, akinek harciassága gyengéd és érzelmes szívet, és önfeláldozó jóságot leplez. Valóban ilyen volt a történelmi Cyrano is, de még sokkal gazdagabb egyéniség: nemcsak félelmes kardforgató, hanem ismeretekre szomjazó szellem, a hagyományok ellen lázadó materialista gondolkodó, a 17. század első felének egyik legtehetségesebb írója.
     Igazi halhatatlanságát Cyrano regényeinek, elsősorban a Holdbéli utazásnak köszönheti. Ez a mű nemcsak úti-, hanem filozófiai regény is, amelynek minden lapján játék és találékonyság, bizarr furcsaság és felvilágosult gondolkodás találkozik. A mindvégig szórakoztató és izgalmas regény engesztelhetetlenül állást foglal az egyházi hatalommal és a skolasztikus világfelfogással szemben. A mű a felvilágosodás egyik igen jelentős előkészítője – így kapcsolódik az emberi haladás állandó áramlatába –, ez adja meg időszerűségét a mai olvasó számára is.
    Show book
  • Berekesztett utak - Ősök és ivadékok 3 - cover

    Berekesztett utak - Ősök és...

    Renée Erdős

    • 0
    • 0
    • 0
    Erdős Renée Ősök és ivadékok című ciklusa kimondottan önéletrajzi regény, amelyben saját fejlődésének útját rajzolja meg. A ciklus részei: I. Az új sarj 
    (1918); II. Az élet királynője (1921); III. Berekesztett utak (1923). IV. Ave Roma (1929).
    Show book
  • Kurva vagyok - cover

    Kurva vagyok

    Vilmos Csaplár

    • 0
    • 0
    • 0
    „Már majdnem kimentem a lakásból, amikor kérdezte, hogy este dolgozom-e? Igen. Akkor bejön. Így kezdődött. Három vagy négy hónapig így folyt. Jártunk, ahogy egyáltalán én tudok járni valakivel. Egyszer csak eltűnt. Eltelt nyolc hónap!És én, én nyolc hónapig nem feküdtem le senkivel! Senki az égvilágon, aki ismer, nem hinné el ezt rólam! Próbáltam, de nem jött össze, nem volt kedvem a férfi akhoz. Aztán hónapok után telefonhoz hívtak. Születésnapi buli lesz, mondta. Ő volt, ő hívott. Az rendben van, hogy megszülettél, én már azt hittem, hogy meg is haltál, ezt szerettem volna neki mondani, legalább ennyit, de olyan büszke voltam, hogy nem! Tulajdonképpen nem is ő hívott egyenesen, hanem a barátnőm, hogy azt akarja a Bandi, menjek el…”
    Show book
  • Trimalchio lakomája - cover

    Trimalchio lakomája

    Petronius

    • 0
    • 0
    • 0
    Petronius Arbiter, a római nagyúr. Nero császár (54-68) főudvarmestere, a finom ízlés igazi művésze, – elegantiarum arbiter, amint korában szellemes szójátékkal nevezték, – hatalmas és változatos korképben örökítette meg kora társadalmának félszegségeit. Ez a műve, a Satiricon, csak töredékesen maradt ránk, de szerencsére, egy nagyobb összefüggő töredék, a Trimalchio lakomája, fogalmat ad az egész egykori elevenségéről és tarkaságáról. Trimalchio a megtollasodott kereskedő műveletlen típusa, kissé a nagyzoló Nero torzképe is, – vendégei a kisváros jellegzetes alakjai, beszélgetéseik, babonáik, durvaságaik. kedélyes tréfáik örök emberi ízeket idéznek. A lakoma ételsora az ókori szakácsművészet káprázatos fogásait és finomságait tornyozza a mai olvasó elé, aki bizonyára visszafojtott lélegzettel mohó izgalommal szürcsöli majd az ókori írói művészetnek ezeket az őseredeti ízeit és múlhatatlan zamatait.  
     Révay József fordítása.
    Show book