Otros libros que te pueden interesar

• 

  Én Mosra - Roswell túlélője

  B. Mich. Grosch

  • 0
  • 0
  • 0

  Leírás: 
  Az „Én, MOSRA” című tudományos-fantasztikus regény a roswelli balesetet és az ahhoz vezető eseményeket meséli el az „idegen” Mosra szemszögéből. Az olvasó megtudhatja, hogyan és miért történt az, hogy az emberiség a Földön kiirtotta magát, és hogy az „elit” néhány túlélőjének nem sikerült befejeznie egy régóta építés alatt álló űrhajót, hogy elmeneküljön és az emberiség többi részét elpusztítsa. A kalandos regény a modern politika irracionalitását és kopottságát, valamint az emberi jövő és az emberiség utódai lehetséges forgatókönyveit világítja meg. Itt nem a vérszomjas „csillagháborúkról” van szó, hanem az emberiség jövőjének lehetőségeiről, ha- és bukásáról. 
  (Lefordítva, mesterséges intelligencia segítségével) 
  Beszélte: Tamas Kovács. (M I)

  Ver libro

• 

  Kárhozott Testvériség

  Ian Pole

  • 0
  • 0
  • 0

  Miután V. Kelemen pápa a vienne-i zsinaton feloszlatta a templomosok rendjét, tagjainak nincs más választása, mint hogy a birtokukban lévő mágikus erővel rendelkező ereklyéket megmentsék a pusztulástól. Az egyház által szentségtörőnek bélyegzett tárgyak után hajtóvadászat indul, amit a rendházak kiválasztottjai a maguk módján próbálnak megmenteni.Azonban a tervük, hogy a Magyar Királyságban menedékre leljenek, kudarcba fullad, ráadásul egy árulásnak köszönhetően olyan utat kell választaniuk, amelyre egyikük sincs felkészülve.Néhány lovag az egyik kódexben található varázslat segítségével elhagyja fizikai testét, hogy aztán egy teremtett köztes világban várja a megfelelő alkalmat arra, hogy a hátrahagyott ereklyéket visszaszerezze.Sokszor éveket, évtizedeket kell idegen testbe bezárva tölteniük és rejtőzniük az őket üldöző Johannita Lovagrend elől, mire egy-egy féltett relikvia újra felbukkan. Azonban hiába minden praktika, az üldözők egyre közelebb férkőznek hozzájuk, így ismét olyan útra kell lépniük, ami még nagyobb kihívás elé állítja őket, ám csak így tudják évszázadokon át elkerülni a lelepleződést.Legalábbis ezt hitték. De az inkvizíció végül rájuk talál, mégpedig egy magából kifordult johannita segítségével.A végjáték elkezdődik.
   
  Ebben az évszázadokon átívelő történetben a rend örökösei folytatják élet-halál harcukat az őket üldöző ősi ellenséggel, egészen napjainkig, ahol sor kerül a végső összecsapásra.

  Ver libro

• 

  A nők jussa a hallgatás - A...

  Pat Barker

  • 0
  • 0
  • 0

  A gyönyörű Briszéisz gyerekkorától kezdve tudja, hogy a nők jussa a hallgatás. A Trója mellett fekvő Lürnésszosz királyának ifjú feleségeként nem sokkal több egyszerű tenyészállatnál, ám ez a sors is összehasonlíthatatlanul jobb annál, mint ami városának feldúlása után vár rá. Briszéiszben nincs meg unokatestvére bátorsága, aki a hódító görögök elől a mélybe vetette magát, és így Akhilleusz hadizsákmánya lesz. Akhilleusz, az isteni hős; Akhilleusz, a fényes; Akhilleusz, a könyörtelen mészáros, aki anyja után sír a tenger partján. Briszéisz egy lesz a fogságba esett nők tömegében, és hamarosan a görög sereget szétfeszítő hatalmi harc középpontjában találja magát Akhilleusz és Agamemnón között. Azonban miközben testi és lelki megaláztatások sorát kell átélnie, rádöbben, hogy az őt egymás között jószágként csereberélő héroszok sem többek a szeszélyes istenek játékszereinél. Trója és asszonyainak végzete előre megíratott. Képes lehet Briszéisz túlélni a pusztulást, és saját történetének szerzőjévé válni?A nők jussa a hallgatás ugyan, de a Booker-díjas Pat Barker elsöprő erejű regénye hangot ad a mítoszokból és történelemből kitörölt lányok és asszonyok seregének.
   
  „Barker Iliász újraértelmezése különösen időszerű háborúkkal, menekültekkel és magára hagyott nők és gyermekek seregével teli, vészterhes korunkban.”BookPage

  Ver libro

• 

  Robot ember

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  2074-ben kifejlesztenek egy mikrochipet, amely kizárólag szerves anyagot tartalmaz. Ezáltal kompatibilisebb az emberi szervezettel, mint bármilyen szintetikus implantátum. Ezzel a technológiával három évvel később már komplett emberi szerveket képesek létrehozni. Nem kell többé donorra várni a transzplantációnál. A szerveket egyszerűen legyártják, akár a gépalkatrészeket.
  2100-ban megalkotják az első szerves anyagokból álló androidot, azaz embernek látszó robotot. Mivel a lény minden alkatrésze szerves és élő, így valójában nem is minősül gépnek. Ez egy új faj, új törvények vonatkoznak rájuk. Az élő robotokat először veszélyes munkákra, életmentésre használják, mivel ugyanarra képesek, mint az ember, ám életük „mégsem ér annyit”. Egyre nagyobb számban gyártják az olcsó, feláldozható munkaerőt, egészen addig, amíg számuk már elér egy veszélyes szintet. Mire az emberiség észbe kap, háború tör ki. A robotok fellázadnak teremtőik ellen. Az első robotháborút az emberiség nyeri. Ám egyvalamivel nem számoltak: A robotoknak nincs szükségük húsz évre ahhoz, hogy csecsemőből felnőtté fejlődjenek. Néhány nap alatt újragyártják magukat, és pótolják veszteségeiket. Ekkor tör ki a második robotháború. Ezt már a gépek nyerik. Az emberiség kipusztul. A legendák szerint legalábbis.
  2500-ban senki sem biztos benne többé, hogy pontosan mi is történt négyszáz évvel azelőtt. A több milliárd ember és robot harcának és megsemmisülésének senki sem ismeri a pontos eredményét. A Föld lakossága elvileg robotokból áll. Azonban mivel nincs műszer, ami képes lenne kimutatni bármilyen különbséget is a robot és az ember között, így senki sem tudja egymásról, hogy micsoda. Sőt, még önmagukról sem.
  A robottársadalom paranoiásan keresi az emberiség utolsó túlélőit, és nyomoz önmaga után. Többé senki sem biztos semmiben.
  Egyetlen dologra emlékeznek csak az emberekkel kapcsolatban: arra, hogy mind őrültek voltak. Vagy lehet, hogy inkább a robotok azok?

  Ver libro

• 

  A rovarok lázadása

  Miklós Rónaszegi

  • 0
  • 0
  • 0

  A nagy játszma, a Hínáros tenger, Az indián hercegnő népszerű írója – annyi kalandos történelmi história után – ezúttal tudományos-fantasztikus regénnyel lepi meg serdült és felnőtt olvasóit. Tárgyát azonban nem a távoli jövőből veszi, hősei nem ismeretlen bolygók felé utaznak – A rovarok lázadása a mában játszódik, sőt Budapesten! Az olvasó – ha történetesen pesti lakos – e film­szerűen pergő képekben felismerheti azokat az utcákat és tereket, ahol nap nap után ő maga is megfordul. S mert végigkíséri hőseit különös kalandjaik során a Várhegy barlangrendszerében, az Alagút félhomályos folyosóján, a pesti Duna-parton, a Körúton… egyszerre csak ráébred, hogy a fantasztikus kalandok lehetősége – valóság. A modern ember világa sem érdektelenebb a kosztümös koroknál, csak felfedező, értő szemmel kell körülnézni benne. A regény ötletére napjaink legtöbbet vitatott, legjobban ismert, valóban fantasztikus tudománya ihlette az írót, aki ezekben a páratlan feszültségű, lélegzetelállítóan sodró iramú jelenetekben nemcsak azt kutatja, hová tűnt el Dr. Perjés Zoltán, a kiváló agysebész, hanem arra a szorongató kérdésre is választ keres, vajon mivé lesz a tudomány, hogyha méltatlan beavatottak kezére jut…?
   
  www.ronaszegimiklos.com

  Ver libro

• 

  A talentumok példázata

  Octavia E. Butler

  • 0
  • 0
  • 0

  A magvető példázata Nebula-díjas folytatásában tovább követhetjük Lauren Olamina történetét a 2030-as évek társadalmi és gazdasági válsággal küszködő Kaliforniájában. Lauren, aki meg van győződve arról, hogy az emberiség problémáinak megoldását a csillagok gyarmatosítása jelenti, a híveivel együtt azon dolgozik, hogy megtegye az ehhez szükséges előkészületeket. De a társadalmi összeomlás és a fanatikusok feltörése következtében a teljes közössége rabszolgasorba kerül, és a lányát is elrabolják. Laurennek fel kell vennie a harcot az ellenfeleivel, hogy megteremthesse az új világrendet.
   
  Octavia E. Butler Földmag-duológiájának befejező kötete szédületes látomás és egyben komoly figyelmeztetés a jövőnkre nézve. Az 1998-ban megjelent regény a klímaváltozás valóra vált jóslata mellett kitüntetett figyelmet kapott az USA-ban nemrég, ugyanis a történetben mellékszereplőként megjelenő amerikai elnök az “Ismét naggyá tenni Amerikát”-szlogennel népszerűsíti magát, amit aztán később Donald Trump is használt az elnökválasztási kampányához.

  Ver libro