Other books that might interest you

• 

  Ji King - A jövő könyve

  Sol Rayond

  • 0
  • 0
  • 0

  Itt és most vagyunk abban a kiváltságos időszakban hogy változtathatunk az életünkön hiszen minden egyes külső körülmény erre sarkall minket.
  
  Folyton változó jövőnkben néha semmi sem biztos. Tanácstalanok vagyunk, nem tudjuk miről hogy vélekedjünk hogyan döntsünk.
  Egyvalamiben azonban biztosak lehetünk. Döntéseink hatással vannak az életünkre, Te kihez fordulnál, ha igazán tanácsra vágysz? Mit szólnál hozzá, ha azt mondanám, ehhez a könyvhöz bátran fordulhatsz? Megmondja milyen döntésed milyen hatással lesz az életedre, megsúgja honnan várhatóak veszélyek, honnan igaz segítők.
  
  Ugyan ki ne szeretne előre tudni élete történésiről?
  
  A Ji King egy jövendölés. Az eljövendő életedhez szükséges iránymutatások könyve.

  Show book

• 

  A megtört

  Ava Harrison

  • 0
  • 0
  • 0

  „Szuper cselekmény, erős karakterek. Feszültséggel teli és felkavaró olvasmány.” – Stephanie's Book Reports
   
   „Izgalmas és magával ragadó.” – So Many Books
   
   Rejtélyes. Veszélyes. Szívdöglesztő.
   
   Tobias Kosta. Hírhedt milliárdos. A pletykák szerint bűnöző.
   
   Engem csupán egyetlen cél vezérel: elkapni azt az embert, aki a szüleim haláláért felelős. Amíg fel nem figyelek Tobiasra a tárgyalóterem túloldalán. Remélem, amint kiteszem a lábam a bíróságról, soha többé nem találkozunk. Ám ekkor felbérel, hogy legyek az ügyvédje. És egyre mélyebbre süllyedek az alvilágba.
   
   Olyan szenvedélyt ébreszt bennem, amit nem tudok figyelmen kívül hagyni. És minél közelebb sodródom hozzá, annál több titokra derül fény.
   
   Vajon ő lenne a múltam? A jövőm? Vagy a bukásom?
   
   A USA Today és az Amazon bestsellerszerző, Ava Harrison ismét a maffia világába csábít minket. A sorozat ötödik kötete egy olyan érzéki románcról mesél, ahol több rejtőzik a felszín alatt, mint az elsőre látszik.
   
   „Imádtam a két főszereplő kapcsolatát! Egymásnak szánta őket a sors.” – Bookcase and Coffee

  Show book

• 

  Zavarni néha még fogok -...

  Vlagyimir Szemjonovics Viszockij

  • 0
  • 0
  • 0

  Élt egy orosz férfi a 20. század közepén, kire felfigyelt, aki látta, hallotta. Tíz évig volt Hamlet a moszkvai Taganka Színházban, százezrek nézték meg filmekben, de leginkább a dalai hatottak. Hazájában milliók adták kézről kézre magnófelvételeit, közülük kevesen fitymálva vagy félelemmel. A dalokat egyetemisták igazították saját alkalmaikra és énekelték krumpliszedés után. A külföldi közönséget, először a franciát, megbabonázták többnyire rekedten, saját gitárkísérettel előadott dalai. Pedig (Marina Vladyt kivéve) nem értették a szövegeket. Jó ideig nem értették magyar rajongói sem. De számít-e a szöveg, ha előadója Vlagyimir Viszockij? Számít-e a szöveg lefordítva, ha nincs, aki gitárral, rekedten előadja? Igen, amit Viszockij megírt, arra mi is rácsodálkozhatunk, ha vannak műfordítások.
  Szövegíró volt-e Viszockij vagy költő? Barátja, Mihail Semjakin szinte erre válaszolt: „Egyszer egy rémes ivászat után össze voltam törve. Vologya együttérzőn leült az ágyam szélére. Néhány teleírt papírlapot hozott. ‚Misenyka, ezeket már nem énekelni kell, hanem olvasni’ – nyújtotta nekem a lapokat. Vologya mindig költő akart lenni, már-már komplexusa volt miatta. Sosem felejtem el, amikor először jött Amerikába. Találkozott Joszif Brodszkijjal, aki nekiajándékozta verseskötetét. Utána Vologya egy hétig azzal nyúzott, hogy nézd, Brodszkij ezt írta ide: ‚A nagy orosz költőnek, Viszockijnak.’ Megrendítette ez az ajánlás.”
  Marosi Lajos 15 éve fordítja Viszockijt. A barátságot, a szerelmet és a hősiességet megéneklő versekkel kezdte, majd a börtön-, vodka- és sportdalokon át eljutott a szovjet képtelenségek kigúnyolásáig, végül a filozofikus, ám ijesztő látomásokat és undok pofákat is felvillantó költeményekig. A fordító a 160 időmértékes verset tartalmazó és kulturális háttérrel is aláfestett Viszockij-kötetet így jellemzi: „Bordaröntgen ez rivaldafénnyel”.

  Show book

• 

  Különbségek a Szcientológia és...

  L. Ron Hubbard

  • 0
  • 0
  • 0

  Ebben az igazság utáni kutatásról szóló klasszikus előadásában L. Ron Hubbard körvonalazza azokat a központi alapelveket, amelyek miatt a Szcientológia más – azokat az alapelveket, amelyek szerint minden egyes személy saját személyes kutatásba kezd, hogy felfedezze az igazságot. Ahogy az egyének a felfedezés és kaland egyedülálló útján végigmennek, új meglátásokra és megértésekre tesznek szert egészen addig, míg önmagukkal és az élettel kapcsolatos alapvető kérdéseik meg nem oldódnak. És ahogy haladnak ezen az úton, egyre inkább elérik azt a maradandó szabadságot, amely csak abból származhat, hogy tudják, mi az igaz számukra.Különbségek a Szcientológia és más filozófiák között: További adatokAz igazság szabadsága nem az a dolog, amiről az Ember nevezetes lett volna. Egyáltalán nem erről volt nevezetes. Az Ember pont az ellenkezőjéről volt nevezetes: egy olyan valamitől való rabszolgaságról, amiről valaki azt mondta, hogy igaz. És ez nagy mértékben különbözik az igazságok szabadságától. – L. Ron Hubbard 
  Minden emberi lény szeretné tudni az igazságot önmagáról, és törekszik arra, hogy az élet rejtélyeit saját megelégedésére megfejtse. Ezért aztán az évezredek során számtalan filozófiai és vallási iskola tett kísérletet arra, hogy az embereknek válaszokkal hozza el a megvilágosodást. De ahol ezeknek az iskoláknak a követői ragaszkodtak hozzá – mi több, követelték –, hogy az ő válaszaik legyenek a válaszok, ott emberek milliói előtt torlaszolták el a nagyobb szabadság felé vezető utat. Hiszen – ahogy azt a történelem is tanúsítja –, ha kényszerítünk valakit egy igazság elfogadására, ahelyett hogy hagynánk neki, hogy maga találjon rá, olyan ösvényen járunk, amely nem a szabadság felé, hanem a gondolat és a hit rabszolgaságához vezet. 
  Ezért ebben a klasszikus összefoglalójában, amely az egyén igazság utáni kutatásáról szól, L. Ron Hubbard felvázolja a központi alapelveket, amelyek mássá teszik a Szcientológiát – azokat az alapelveket, amelyek szerint minden személy saját személyes kutatásba kezd, hogy felfedezze az igazságot. Ahogy az egyének a felfedezés és kaland egyedülálló útján végigmennek, új meglátásokra és megértésekre tesznek szert egészen addig, míg önmagukkal és az élettel kapcsolatos alapvető kérdéseik teljes megelégedésükre meg nem oldódnak. És ahogy haladnak ezen az úton, egyre inkább elérik azt a maradandó szabadságot, amely csak abból származhat, hogy tudják, mi az igaz számukra.

  Show book

• 

  Kéjlak

  Anne Raven

  • 0
  • 0
  • 0

  Hamis világba léptem, ahol a gyönyör és a kéj a túlélés színjátéka volt.
   
   
   
  Azon a napon minden megváltozott, reggel még Allison voltam, este valaki más. A csalódás maga alá gyűrt és végzetes hibára sarkallt. Eldobtam a gátlásaimat, hogy megmentsem önmagam és ez örökre megpecsételt, megölte bennem a reményt a boldogságra. Legalábbis ezt hittem, amíg nem találkoztam Jake Wilsonnal.
   
  A távolságtartásától megfagyott a levegő, a szemében lévő sötétség pedig messziről figyelmeztetett, tartsam magam távol tőle. Én mégsem voltam elég óvatos. Felkészületlenül ért az a vonzalom, ami felé húzott. Túl közel engedtem. Olyasmire vágytam, amire nem szabadott, és közben végig tudtam, amint rájön, hogy ki vagyok, meggyűlöl majd.
   
   
   
  Vajon csak a sors akar csúfot űzni belőlem, vagy ez egy második esély az élettől?
   
   
   
  A Kéjlak egy megrázó és izgalmas történet. Éld át minden percét és lépj be egy olyan világba, ahol még nem jártál. És ha elolvastad, garantáltan másképp nézel majd a szerelemre, az erotikára és az életre.

  Show book

• 

  Vallási rétegződések Tibetben

  Botond Szathmári

  • 0
  • 0
  • 0

  Tibet kultúrája Kőrösi Csoma Sándor óta a magyar tudományos élet és a nagyközönség figyelmét is felkeltette. Számos magyar tibetológus tett hozzá munkásságával azóta tudásunkhoz, és vált méltán világhírűvé, de az eurázsiai sámánisztikus világképbe jól beilleszthető Bön (vagy Phön) vallásról ilyen részletes ismeretterjesztő monográfia magyarul még nem született. Tibet vallásos világképét hajlamosak vagyunk a buddhizmussal, vagy annak külső elnevezéssel „lámaizmusnak” nevezett változatával azonosítani, és egységesnek képzelni. E kötet éppen a sokszínűség és sokrétűség árnyalt bemutatására törekszik: hogyan épültek egymásra a buddhista és a buddhizmust megelőző, az eurázsiai sámánisztikus világképbe illeszkedő vallási rendszerek. Ezen belül arra koncentrál, hogy milyen a buddhizmus előtti Bön/Phön „vallás”, és hogyan fonódik össze ennek mai formája a buddhizmussal a népi vallásosság világában. A kötet szerzője neves magyar orientalista, vallásfilozófus, kulturális antropológus, aki immár több évtizede tanulmányozza a tibeti népi vallásosságot, kultúrát, és helyszíni kutatásainak eredményeit is beépítette e kötet elemzésébe. Közép- és felsőfokú oktatási intézményekben generációkat segített már megismerni és tisztelni ezt a távoli és számunkra nem egykönnyen megérthető kultúrát. A kötet ezért elsősorban értelmező jellegű, hogy ne csupán fogalmakat és sommás állításokat ismerjünk meg Tibet vallási életéről, hanem próbáljuk ezeket minél jobban megérteni.

  Show book