Editora: Librorium Editions
Biharban is széthangzott a nóta: «Állj ki magyar, ha van lelked; Váltsd be régi becsületed. – Áll még Buda, él az Isten: Rácz nem uralkodik itten! Éljen a haza!»1848 nyara volt: csunya meleg idő! S a bolondok még fűtöttek is mellé! Ágyukkal. – Égő falvaknál melegítették a tenyereiket.No de, ha az ördög nem alszik, az Isten meg mindig ébren van. Ez is igaz.
A Kingsbridge-sorozat régóta várt folytatása, A világosság fegyverei a XVIII. század végétől mutatja be a kingsbridge-i lakosok küzdelmes életét, ahol a haladás ütközik a hagyományokkal, a szegények és gazdagok közötti ellentétek felerősödnek, és a háború elnyeli egész Európát. Az ipari forradalom példátlan változásokat hoz a textilmunkások életébe, a burjánzó modernizáció és a veszélyes új gépek munkahelyeket tesznek feleslegessé, családokat szakítanak szét, és még nagyobb szegénységet hoznak. A Fonó Jenny megjelenésével a textilgyártás és az ipar új korszaka kezdődik, generációkon keresztül megváltoztatva a szereplők életét, akik a nélkülözés miatt lázadásokban, sztrájkokban, géprombolásban vesznek részt, és a kényszertoborzásnak is ellenállnak. Ebben a nyugtalansággal teli világban, ahol mindenki a túlélésért küzd, megismerhetjük a kingsbridge-iek egy kis csoportjának történetét; egy anyát, akinek egyedül kell helytállnia, amikor férje munka közben meghal; egy előkelő lányt, aki mindenkivel dacolva szegény gyermekek számára vasárnapi iskolát nyit; egy jólelkű fiatalembert, aki váratlanul megörököl egy veszteséges vállalkozást; egy takácsot, aki leleményes ötleteivel segíti barátai életét; egy férfit, aki mindenkin átgázolva védi megszerzett vagyonát. Az ipari forradalom okozta megpróbáltatásokat még tovább fokozzák a sok évig elhúzódó napóleoni háborúk, amelyek befejezéseképpen a szövetséges csapatok a waterlooi csatában – amelyben a kingsbridge-i főhősök is fontos szerepet vállalnak –, Wellington herceg vezetésével végérvényesen vereséget mérnek Napóleon seregére. Ken Follett Ken Follett ebben a legújabb művében karizmatikus hősöket és hősnőket alkotott, gazdag és összetett cselekménnyel, új helyszínekkel és aprólékos kutatásokból származó történelmi részletekkel. A történet által új perspektívában láthatjuk a XVIII–XIX. századi Európát megrengető változásokat. Ken Follett – napjaink egyik legsikeresebb írója – eddigi 36 könyve már 188 millió példányban jelent meg világszerte. Első bestsellere, A Tű a szénakazalban egy második világháborús kémtörténet. 1989-ben jelent meg A katedrális, mindmáig Follett legnépszerűbb regénye, amely világszerte vezette a népszerűségi listákat, és bekerült Oprah Könyvklubjába. Hasonlóan sikeresnek bizonyultak a folytatásai, Az idők végezetéig, A tűzoszlop, valamint előzménykötete, az Egy új korszak hajnala. A Kingsbridge-sorozat példányszáma világviszonylatban meghaladta az 50 milliót. Follett az angliai Hertfordshire-ben él feleségével, Barbarával. Kettejüknek együtt öt gyermeke, hat unokája és három labradorja van.Ver livro
Mialatt Angliában Jane Austen a legújabb regényét körmöli, addig Magyarországon egy balsorsú grófkisasszonyt csak a házasság menthet ki szorult helyzetéből.Ám a kisasszony legalább olyan makrancos, mint amilyen ágrólszakadt. A szomszéd kastély urának jobbkezét, egy fortélyos, közrendű férfit szintén csak a házasság segítheti hozzá, hogy följebb kapaszkodjon a ranglétrán.Ám a férfi legalább olyan csapodár, mint amilyen becsvágyó. Ők ketten talán megakadályozhatják a merényletet, amely végveszélybe sodorná az országot. Nincs visszaút: együtt kell menekülniük kémek, titkos társaságok és egyéb ármányok – no meg az esküvő fenyegetése elől. Baráth Katalin nyolcadik regényében kaland, intrika és csipkelődő főhősök várnak minden olvasót, aki szívesen elmerülne egy színes és derűs történelmi mesében.Ver livro
„...egy amerikai ezredes próbálja felfedezni Velence szépségeit, ahogy annak idején, az első világháborúban látta, miközben tudatában van, hogy életéből már csak kevés van hátra...”(Kirkus)Egy későn érkezett szerelem története, amelytől a sebesült amerikai ezredes új erőre kap, szíve reménnyel és fénnyel telik meg, de a jövő már csak sötétséget tartogat.1948 őszén Ernest Hemingway visszatért Olaszországba, és hosszú időn át maradt. Akkor már harminc éve nem járt az országban. Imádott Velencéjének újrafelfedezését örökíti meg ez a regény, amely kevéssel a második világháború lezárulta előtt játszódik. Richard Cantwell Olaszországban állomásozó amerikai ezredes, aki beleszeret egy fiatal olasz grófnőbe.Keserédes, nosztalgikus történet a szerelemről, amely erősebb, mint az észérvek, az emberi szellem állhatatosságáról, Velence magasztos, mégis bornírt szépségéről. A folyón át a fák közé Hemingway ellenreakciója a második világháború embertelen, szörnyű pusztítására.Ver livro
„Csúcsminőségű Updike-regény szenvedélyről és politikáról.” - New York Times Book ReviewAlfred Clayton történelemprofesszort felkérik, írja meg a benyomásait az 1974-77 közötti időszakról, amikor Gerald R. Ford volt az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Ő azonban nem az akkori politikai eseményeket idézi fel, hanem saját múltjának szexuális szempontból igencsak viharos történéseit. Nemi életének részletezése mellett szemelvényeket közöl akkori munkájából is, amelynek témája James Buchanan volt, aki 1857-61 között töltötte be az USA elnöki tisztségét. Updike regényének e két szála ellenpontozza és tükrözi egymást – az egyik elbeszélésben a függetlenségi háború előtti Washington miliője és erotikus etikettje elevenedik meg, a másikban pedig a huszadik század végének New Hampshire-e. Alfred stílusa Nabokovra emlékeztet, megszállottságai azonban a hamisítatlan updike-i jellegzetességeket képviselik.„Csúcsminőségű Updike... komikus és melankolikus gondolatfutamok politikáról és szenvedélyről.” - New York Times Book Review„Updike kiváló érzékkel elevenít fel olyan időszakokat, amelyek izgalomban tartják olvasóit. Megragadja, miben is álltak a lényegi különbségek akkori és mostani életünk között.” - Chicago Tribune„Lenyűgöző... Alfred élete könnyed, mulatságos; ellenben Buchanané sötét, komoly. Updike mesteri érzékkel váltogatja a két szálat, a két hangütést - szórakoztat, miközben ismereteket közvetít, s teszi mindezt utánozhatatlanul szépséges prózában.” - Wall Street JournalVer livro
1942 nyara. Negyven zsidó gyermek száll le a vonatról Nonantola állomásán az olaszországi Modena tartományban. Recha Freier szervezete segítségével sikerült elszökniük a szinte biztos halált jelentő náci Németországból, és kísérőikkel együtt Palesztinába tartanak, ám a háború az útjukba áll. Így kötnek ki Nonantolában, ahol a falu szélén álló Villa Emmában lelnek menedékre. Életük már-már a békés hétköznapokat idézi: tanórák, az idősebbek szakmát tanulhatnak és a helyi gyerekekkel fociznak. Új világ ez, távol az erőszaktól és a háborútól, a gettóktól és a kabátokra varrt sárga csillagoktól. A tízéves Natan azonban még jól emlékszik arra az éjszakára, amikor elhurcolták az apját. A fiú gyanakodva szemléli az idillt, és az idő őt igazolja. 1943 szeptemberében német csapatok érkeznek Nonantolába, és a Villa Emma gyermekei újra a halállal néznek szembe. Ám ezúttal nincsenek egyedül: egész Nonantola népe velük van. De mit tehet a békés polgárok csapata a könyörtelen nácik seregével szemben?A Negyven kabát és egy gomb a második világháború egyik legkülönösebb igaz történetét kelti életre, és megmutatja, hogy az emberség és a bátorság ragyogása a legsötétebb időkben is reményt nyújthat - ha nem engedünk a félelemnek és a közönynek.Ver livro
„A létezés határait veszi szemügyre. Bárcsak Herzog még több könyvet írna.” (Die Presse)A díjak sokaságával kitüntetett filmes, Werner Herzog első regényében egy japán katona, név szerint Hiroo Onoda rendkívüli történetét beszéli el, aki a második világháború lezárulása után még huszonkilenc évig védett egy trópusi szigetet.Herzogot 1997-ben Tokióba hívták, hogy rendezzen meg egy operát. Vendéglátói azt kérdezték tőle, kivel szeretne megismerkedni. Hiroo Onodával, felelte Herzog gondolkodás nélkül. Onoda nem értesült arról, hogy a harcok véget értek, és kitartott a szigeten. Herzog és Onoda egyből megbarátkoztak egymással, és órákon át beszélgettek a történtekről.A Dereng a világ Onoda hosszú háborúját örökíti meg. Elképzeli a katona abszurd, mégis eposzi nagyságrendű küzdelmét – Herzog hipnotikus stílusú szövege álmokat, dokumentarizmust és költészetet sző egybe. Nyelvezete és megoldásai azonnal ismerősek lesznek azoknak, akik filmjeit kedvelik. Modernkori robinzonád ez a regény, egy teljesen egyedülálló alkotás, amelynek végső témája, hogy miként adhatunk értelmet életünknek, és találhatunk valódi életcélokra.„A rendező Herzog egy japán katona igaz történetét beszéli el lenyűgöző debütáló regényében. A második világháborút követően Onoda még közel három évtizedig áll helyt egy Fülöp-szigeteki dzsungelben, nem tudván, hogy a háború véget ért. Eltökéltsége és különös világlátása Herzog filmes főhőseit juttathatja eszünkbe, és máris a vásznon szeretnénk látni Onoda történetét.”– Publishers Weekly„Az őrületbe forduló megszállottság elképesztő története e szűk mezsgyén mozgó, ám annál gyümölcsözőbb zsáner mesteréről... Ha felidézzük Herzog Aguirre, Isten haragjacímű, 1972-es alkotását, megkapjuk a kulcsot a regényhez, amelynek részleteit írója „a tényeket tekintve korrektnek” nevezi – javarészt. Amikor a rendező 1997-ben Tokióban jár, hogy színpadra állítson egy darabot a Csúsinguráról, visszautasít egy lehetőséget, hogy a császárral találkozzon, helyette azt kéri, hogy beszélhessen Hiroo Onodával, egy japán harcossal, aki 1944 és ’74 között rejtőzött a Fülöp-szigeteken. Herzog a kezdetektől meséli Onoda történetét... A rajongói filmben reménykednek majd. A könyv lapjain pedig az okafogyottá váló lojalitás gyönyörű példája bontakozik ki előttünk.” – Kirkus„A legendás filmkészítő Herzog tűnődésre késztető, lírai novellát desztillál egy második világháborús katona igaz történetéből, aki 1974-ig folytatta harcát... Míg az újságcikkek és egy róla készült dokumentumfilm Onoda extrém kitartását és megdöbbentő téveszméjét állítják a középpontba, addig Herzog, a mélyebb igazságok örök kutatója egy nagyon is szokványos tendenciát lát meg a japán katona küzdelmében: azt, hogy egy narratíva fenntartásáért akár a tényeket is hajlandóak vagyunk háttérbe szorítani.” – Booklist„Herzogot világszerte a megszállott hősökről szóló filmek készítőjeként ismerik, akik vad, uralhatatlan körülményekkel küzdenek. ... Első regénye sem cáfol rá erre. Szikár nyelvű, minimalista stílusával – mely Herzog forgatókönyvírói technikáját idézi –, és nagy léptékű időbeli ugrásaival a regény Onoda rendkívüli történetének teljes 29 évét fogja át, miközben végig a főhősre fókuszál. Rövid, ám erőteljes és jelentékeny művel gazdagodott a történetmondás mesterének életrajza; Herzog filmjeinek rajongói pedig lépten-nyomon felismerik majd a rendező-forgatókönyvíró-producer ujjlenyomatait ebben az abszurdba hajló, olvasóit beszippantó sztoriban.” – Library Journal„Akik szeretik Herzog filmjeit – a megszállott karaktereket, a hajmeresztő utazásokat, ahol a természeti világ az ellenség –, ugyanúgy rajongani fognak a rendező első regényéért is. Egy darabka Aguirre, Isten haragja, egy darabka Apokalipszis most, némi lázálom, és Herzog regénye már meg is babonázott bennünket, ahogy szembenézni késztet azzal: kik vagyunk és miért harcolunk.” – ElleVer livro
