Otros libros que te pueden interesar

• 

  A fakó lovas

  Bernard Cornwell

  • 0
  • 1
  • 0

  Bebbanburgi Uhtred a pajzsfalban és párviadalban is bizonyította vitézségét, hõsiességének köszönhetõen pedig az utolsó angolszász királyság, Wessex újabb viking támadást élt túl. Uhtred azonban nem sok hálában részesül Alfréd királytól, aki gyanakodva szemléli a faragatlan, pogány ifjút. Kölcsönös ellenszenvük ellenére a vikingek kiûzésén munkálkodó Alfréd és a szíve mélyén még mindig a dánokhoz húzó Uhtred sorsa végérvényesen összefonódik, amikor a vikingek meglepetésszerû támadása maga alá gyûri a királyság nagy részét. Wessex végsõ pusztulását csak Uhtred akadályozhatja meg, ám ehhez fogadott bátyjával kell szembenéznie a csatamezõn.
   
  Bernard Cornwell monumentális Angolszász históriák-sorozata Anglia születése és a viking háborúk korába visz el minket. A könyvsorozatból a BBC és a Netflix készített nagy sikerû tévéadaptációt Az utolsó királyság címmel, amelyet Magyarországon forgattak.
   
  „Mint a Trónok harca, csak a valóságban.”Observer

  Ver libro

• 

  Menekülés Budapestről

  Eitan Posner Halevy

  • 0
  • 0
  • 0

  Budapest, 1944 tele: a nácik által megszállt, majd puccsal a nyilasok kezébe jutott, a szovjet hadsereg ostromát elszenvedő ország fővárosában kétszázezer zsidó próbálja túlélni a háborút. Köztük van a Lévy család is: István és Miriam, a lányukkal, Magdával, és annak újdonsült férjével, Jánossal.
   
  Túlélési esélyeik növelése érdekében Miriam és István úgy dönt, különválik Magdától, aki megpróbálja megmenteni férjét a biztos haláltól. István menedéket talál a svájci nagykövetségen - Miriamot azonban az utolsó pillanatban elkapja és magával hurcolja az utcákon őrjöngő, egy fiatal pap által vezetett nyilas csőcselék.
   
  Eitan Posner HaLevy megtörtént eseményeken - a szülei és nagyszülei történetén - alapuló regénye komor és kilátástalan pokoljárásnak tűnik, a kérlelhetetlen gonoszság világán azonban újra és újra átragyog a remény és a szeretet.

  Ver libro

• 

  Dereng a világ

  Werner Herzog

  • 0
  • 0
  • 0

  „A létezés határait veszi szemügyre. Bárcsak Herzog még több könyvet írna.” (Die Presse)A díjak sokaságával kitüntetett filmes, Werner Herzog első regényében egy japán katona, név szerint Hiroo Onoda rendkívüli történetét beszéli el, aki a második világháború lezárulása után még huszonkilenc évig védett egy trópusi szigetet.Herzogot 1997-ben Tokióba hívták, hogy rendezzen meg egy operát. Vendéglátói azt kérdezték tőle, kivel szeretne megismerkedni. Hiroo Onodával, felelte Herzog gondolkodás nélkül. Onoda nem értesült arról, hogy a harcok véget értek, és kitartott a szigeten. Herzog és Onoda egyből megbarátkoztak egymással, és órákon át beszélgettek a történtekről.A Dereng a világ Onoda hosszú háborúját örökíti meg. Elképzeli a katona abszurd, mégis eposzi nagyságrendű küzdelmét – Herzog hipnotikus stílusú szövege álmokat, dokumentarizmust és költészetet sző egybe. Nyelvezete és megoldásai azonnal ismerősek lesznek azoknak, akik filmjeit kedvelik. Modernkori robinzonád ez a regény, egy teljesen egyedülálló alkotás, amelynek végső témája, hogy miként adhatunk értelmet életünknek, és találhatunk valódi életcélokra.„A rendező Herzog egy japán katona igaz történetét beszéli el lenyűgöző debütáló regényében. A második világháborút követően Onoda még közel három évtizedig áll helyt egy Fülöp-szigeteki dzsungelben, nem tudván, hogy a háború véget ért. Eltökéltsége és különös világlátása Herzog filmes főhőseit juttathatja eszünkbe, és máris a vásznon szeretnénk látni Onoda történetét.”– Publishers Weekly„Az őrületbe forduló megszállottság elképesztő története e szűk mezsgyén mozgó, ám annál gyümölcsözőbb zsáner mesteréről... Ha felidézzük Herzog Aguirre, Isten haragjacímű, 1972-es alkotását, megkapjuk a kulcsot a regényhez, amelynek részleteit írója „a tényeket tekintve korrektnek” nevezi – javarészt. Amikor a rendező 1997-ben Tokióban jár, hogy színpadra állítson egy darabot a Csúsinguráról, visszautasít egy lehetőséget, hogy a császárral találkozzon, helyette azt kéri, hogy beszélhessen Hiroo Onodával, egy japán harcossal, aki 1944 és ’74 között rejtőzött a Fülöp-szigeteken. Herzog a kezdetektől meséli Onoda történetét... A rajongói filmben reménykednek majd. A könyv lapjain pedig az okafogyottá váló lojalitás gyönyörű példája bontakozik ki előttünk.” – Kirkus„A legendás filmkészítő Herzog tűnődésre késztető, lírai novellát desztillál egy második világháborús katona igaz történetéből, aki 1974-ig folytatta harcát... Míg az újságcikkek és egy róla készült dokumentumfilm Onoda extrém kitartását és megdöbbentő téveszméjét állítják a középpontba, addig Herzog, a mélyebb igazságok örök kutatója egy nagyon is szokványos tendenciát lát meg a japán katona küzdelmében: azt, hogy egy narratíva fenntartásáért akár a tényeket is hajlandóak vagyunk háttérbe szorítani.” – Booklist„Herzogot világszerte a megszállott hősökről szóló filmek készítőjeként ismerik, akik vad, uralhatatlan körülményekkel küzdenek. ... Első regénye sem cáfol rá erre. Szikár nyelvű, minimalista stílusával – mely Herzog forgatókönyvírói technikáját idézi –, és nagy léptékű időbeli ugrásaival a regény Onoda rendkívüli történetének teljes 29 évét fogja át, miközben végig a főhősre fókuszál. Rövid, ám erőteljes és jelentékeny művel gazdagodott a történetmondás mesterének életrajza; Herzog filmjeinek rajongói pedig lépten-nyomon felismerik majd a rendező-forgatókönyvíró-producer ujjlenyomatait ebben az abszurdba hajló, olvasóit beszippantó sztoriban.” – Library Journal„Akik szeretik Herzog filmjeit – a megszállott karaktereket, a hajmeresztő utazásokat, ahol a természeti világ az ellenség –, ugyanúgy rajongani fognak a rendező első regényéért is. Egy darabka Aguirre, Isten haragja, egy darabka Apokalipszis most, némi lázálom, és Herzog regénye már meg is babonázott bennünket, ahogy szembenézni késztet azzal: kik vagyunk és miért harcolunk.” – Elle

  Ver libro

• 

  A londoni szélhámos

  Vágó Zoltán

  • 0
  • 0
  • 0

  London. A 19. század vége. A Scotland Yard főfelügyelője, Phiagolas Bull egy szélhámos elfogására indul. Ám hamarosan egy az egész kontinensen átívelő hajszában találja magát, ahol ő maga egy brutális gyilkosság fő gyanúsítottja, Nagy Britannia első számú közellensége. 
   
  Ha tisztázni szeretné magát, nem számíthat másra, csak a meggyilkolt lány húgára, aki eddig az arisztokraták könnyű életét élte, egy ifjú indiai matematikusra és teszetosza beosztottjára, Thinline őrmesterre.
   
  Elegendő ez a világ legveszélyesebb gyilkosai ellen?
   
  S közben minduntalan feltűnik a kiismerhetetlen szélhámos: Toast Kényer.
   
  "Ki ez a Kényer tulajdonképpen? Néhány éve tűnt fel London báltermeiben, a mulatóhelyeken, elegáns és kevésbé elegáns hotelekben. ...
   
  Pletykák keltek szárnyra európai fővárosokban elkövetett ékszerrablásokról, avagy esetleg a francia Riviéra távoli szegletein elcsábított és kirabolt örökösnőkről.
   
  Toast Kényer pedig, ez a meghatározhatatlan korú figura (életkora huszonöt és negyvenöt év között bárhol lehetett megvilágítástól és a körülményektől függően) rezzenéstelen arccal kortyolgatta márkás pezsgőjét, és unottan válaszolt a rendőrség bátortalan nyomozási kísérlete során feltett kérdésekre.
   
  Ami még ennél is bosszantóbb, hogy a londoni alvilág afféle hősként tekintett rá. Pletykák keltek szárnyra, hogy Kényer bárhonnan képes felszívódni, vagy ellenkezőleg: bárhol és bármikor felbukkanni."

  Ver libro

• 

  Gellért püspök szeretője

  Miklós Rónaszegi

  • 0
  • 0
  • 0

  Volt-e szeretője Szent Gellértnek vagy sem? – ez maradjon ennek az izgalmas, szép regénynek a titka. Annyit mégis elárulhatunk, hogy írója különös kalandozásokra hív bennünket az elmúlt évezred első századába, Szent István királyunk korába. Vajon szó szerint kell-e értenünk a krónikákat és legendákat, vagy soraik között olvasva váratlanul új értelmet kap sok minden? A történetben így jutunk szinte emberközeli kapcsolatba Szent Istvánnal, Szent Imrével, Gizella királynéval és persze a regény címében szereplő különös vértanúságot szenvedő Szent Gellérttel. Életre kelnek a falvak emberei is, hogy hihető sejtéseket sugalljanak a még meg nem fejtett magyar ősvallás titkairól.
   
  https://ronaszegimiklos.com/

  Ver libro

• 

  Az utolsó vonat Londonba

  Meg Waite Clayton

  • 0
  • 1
  • 0

  Meg Waite Clayton regénye a valódi bécsi Kindertransport terven alapul, amelynek keretében mintegy tízezer gyermeket próbáltak Nagy-Britanniába menekíteni.National bestsellerHistorical Novels Review – a szerkesztőség ajánljaJewish Book Award – jelölésStephan Neumann kezdő drámaíró, befolyásos, jómódú bécsi család sarja. 1936-ban még úgy véli, a nácik nem sok vizet zavarnak: hangoskodnak, primitívek, de ártalmatlanok. Legjobb barátja Zofie-Helene, a keresztény lány, akinek édesanyja egy náciellenes lapot szerkeszt. Amikor a nácik uralomra jutnak, összeomlik a két kamasz gondtalan világa.A sötétségben megcsillan egy reménysugár: Truus Wijsmuller, a holland ellenállás egyik vezéralakja zsidó gyerekeket csempész ki a náci Németországból. Miután Hitler elfoglalta Ausztriát, ez a vállalkozás egyre veszélyesebbé válik. Európa-szerte lezárják az országhatárokat, és nem engedik be a menekültek tömegeit.Wijsmuller igyekszik minél több gyereket megmenteni. Versenyre kel az idővel: vajon ki lehet hozni Bécsből Zofie-Helene-t, Stephant és Stephan kisöccsét, Waltert, meg a hozzájuk hasonló ifjakat? Elérhető még London?  Veszélyes és bizonytalan élet vár rájuk.„Fájdalmasan szép és feledhetetlen. A bátorság emlékműve.” - Karen Joy Fowler, a Majd kibújunk a bőrünkből szerzője„Tökéletesen megörökíti a második világháború előtti sötét napok feszült, szívszorító atmoszféráját. Lenyűgöző történet!” - Kristin Hannah, az Út az éjszakába és a Fülemüle című bestsellerek szerzője„Együttérzéssel, remény és szeretet – ha jó emberek szövetkeznek a gonoszság ellen, nincs az a csoda, ami valóra ne válhatna.” - Heather Morris, Az auschwitzi tetováló szerzőjeMeg Waite Clayton #1 Amazon fiction bestsellerszerző, az amerikai Könyvkritikusok Körének tagja. Írásait többek közt a Los Angeles Times, a New York Times, és a Washington Post is közölte. Korábbi műveivel díjak és jelölések sorát zsebelte be. Ez a hetedik regénye, egyelőre csaknem húsz országban jelent meg, vagy áll kiadás előtt. Az utolsó vonat Londonba forgatókönyv-változatát a Nicole Kidman és Meryl Streep által támogatott The Writers Lab választotta ki fejlesztésre.A valós történelmi alapokra épülő regény Truus Wijsmuller részére állít emléket és a megmenekült több ezer gyermeknek.A regény alapjául szolgáló történelmi tények:1896. április 21.A hollandiai Alkmaarban megszületik Geertruida (Truus) Meijer.1922.Truus feleségül megy Joop Wijsmullerhez (Geertruida Wijsmuller-Meijer).1933. január 30.Hitler Németország kancellárja lesz; még ugyanabban az évben Truus Németországba utazik, hogy zsidó gyerekeket menekítsen át Hollandia biztonságába.1938.Az év elején Ausztria még független és szabad állam, a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb zsidó közösségével; a legtöbb ausztriai náci vezető börtönben ül a kudarcba fulladt 1934-es puccs után.JanuárHollandia lezárja a német határt a menekültek előtt, követve ezzel több más ország példáját.Március 11.Az Osztrák Náci Párt egy jól szervezett puccs révén megszerzi a hatalmat.Március 12.Az Anschluss; a 8. német hadsereg a hajnali órákban behatol Ausztriába; délután Hitler is megérkezik, teljessé téve a megszállást.Március 15.Hitler az osztrák birodalmi palotából bejelenti szülőföldje, Ausztria csatlakozását a Német Birodalomhoz; napokon belül 76 000 zsidót vesznek őrizetbe.Április 10.Az osztrákok elsöprő többséggel szavazzák meg Ausztria annektálását.Július 6-15.Az eviani konferencián 32 ország képviselői gyűlnek össze, hogy tárgyaljanak a menekültválságról, de csak az apró Dominikai Köztársaság egyezik bele még több zsidó befogadásába.Október 1.Németország bekebelezi a cseh Szudétaföldet.November 9.A „Kristallnacht”: a „spontán” összeverődött náci csoportok az egész birodalom területén zsinagógákat gyújtanak fel, boltokba törnek be, kórházakat, iskolákat és otthonokat rongálnak meg; 30 000 zsidót elfognak, 91-et megölnek.November 15.Nagy-britanniai zsidó és kvéker vezetők előterjesztik a Kindertransport javaslatot, hogy gyerekeket hozzanak a birodalom területéről Angliába; néhány szervezet a Mozgalom a Németországból Érkező Gyermekek Gondozásáért égisze alatt otthont ígér számukra.November 21.A brit parlament elfogadja a Kindertransport törvényt.December 1.Az első Kindertransport 200 gyerekkel elindul Berlinből.December 2.A brit Norman Bentwich megkéri Truust, hogy járjon közben Adolf Eichmann-nál, a bécsi náci parancsnokánál, hogy engedélyezze az ausztriai kindertransportokat, abban a reményben, hogy szép szóval meg lehet őt győzni; Truus még aznap este útnak indul.December 3.Truus megérkezik Bécsbe; még aznap este letartóztatják, és megvádolják, hogy zsidó származású, de sikerül elintéznie, hogy elengedjék.December 5.Truus találkozik Eichmann-nal, aki úgy dönt, „megszervez egy kis tréfát”: ha a nő végrehajtja a lehetetlennek tűnő feladatot, és összegyűjt 600 utazásra kész gyereket szombatra – Sabbath napjára –, akkor mindegyik elmehet; Truus azonnal megkezdi a szervezést.December 8.Nagy-Britanniában a rádióban kérik a boltosok, háziasszonyok, sőt, a brit gyerekek segítségét, hogy a menekülteknek nevelőotthont és támogatást tudjanak szerezni.December 10.Bécsből elindul az első kindertransport 600 gyerekkel; mindegyik csak egy kis bőröndöt és az azonosításhoz szükséges sárga cédulát viheti magával.December 12.Az első bécsi kindertransport megérkezik Angliába; a gyerekeket a dovercourti nyári táborban szállásolják el, amíg nevelőszülőket találnak nekik.December 18.Hanuka idején újabb bécsi kindertransport indul el 150 gyerekkel; a szállítmányok folyamatosan mennek a háború kezdetéig.1939.Február 9.benyújtják a kétpárti Wagner-Roberts törvényjavaslatot, melynek keretein belül 20 000 gyereket szállítanának a Német Birodalom területéről az Egyesült Államokba; hiába támogatja a javaslatot Eleanor Roosevelt, az elnök június 2-án „Intézkedés nélkül iktatni – FDR” utasítással látja el. A javaslat nem megy át.MárciusDovercourt szerepe a Kindertransportok központi fogadóállomásaként véget ér.Március 14.Az első prágai gyerekszállítmány egy nappal azelőtt hagyja el a várost, hogy a németek megszállják Csehszlovákia maradék részét.Szeptember 1.Németország megtámadja Lengyelországot, Franciaország és Anglia pedig két nappal később hadat üzen Németországnak; az utolsó Kindertransport – Prágából a kilencedik – elakad Németországban; a gyerekek sorsa ismeretlen.Szeptembertől 1940 májusáigBár a Kindertransportoknak vége, Truus tovább segít a németországi menekülteknek eljutni Franciaországba és Angliába.1940. és utána1940. május 10.Németország megtámadja Hollandiát; a Párizsban tartózkodó Truus visszasiet Amszterdamba.1940. május 14.Truus IJmuidenben feltesz több tucat gyereket az SS Bodegravenre, az utolsó Angliába induló hajóra; úgy dönt, Hollandiában marad a háború végéig, és továbbra is kockára teszi az életét másokért.1941. májusTruus másodszor is letartóztatja a Gestapo, de ismét elengedik.1944.Truus elhitetni a németekkel, hogy az ötven zsidó árva, akiket Auschwitzba küldtek, valójában árják; ezért végül Theresienstadtba küldik őket, ahol jó bánásmódban részesülnek, és végül túlélik a háborút.1945-1966.Truss az amszterdami városi tanács tagja.1948. szeptember 30.Truust Hála Érdeméremmel tünteti ki francia kormány.1961. májusTruus alapítója és igazgatótanácsi tagja lesz az amszterdami Anne Frank-háznak, amely 1960. május 3-án nyílik meg.1966. október 18.A Yad Vashem a Világ Igazaként ismeri el Truust – ezt a díjat olyan nem zsidó származású embereknek adományozzák, akik az életüket kockáztatva segítették a zsidókat a holokauszt idején.1978. augusztus 30.Truus Amszterdamban meghal.A kindertransport kezdeményezésnek köszönhetően mintegy 10 000 – a pontos szám nem ismert – gyermek talált otthonra Nagy-Britanniában. Híres művészek, politikusok, tudósok kerültek ki közülük, sőt, még Nobel-díjasok is. A legtöbbjük soha többé nem látta a szüleit.

  Ver libro