Other books that might interest you

• 

  Egri csillagok

  Géza Gárdonyi

  • 0
  • 1
  • 0

  Az Egri csillagok mára már igazi klasszikussá vált Magyarországon. A történet a 16. század elso felében játszódik és körülbelül 25 évet foglal magába. A legfobb történelmi események közt olvashatunk a magyar királyok székhelyének, Budának 1541-es vérmentes elfoglalásáról és a törökök 1552-es egri ostromáról. Betekintést nyerhetünk még más történelmi témákba is, például a reformáció Magyarországon elért hatására, a magyarok és a német-római császár közti nézeteltérésekre, és olyan értékek kísérik végig a regényt, mint a könyörületesség, apai és anyai szeretet, barátság, bizalom és oszinteség.The story is set in the first half of the 16th century and covers a period of roughly 25 years. The main historical events that are addressed are the bloodless occupation of Buda, the seat of the Hungarian kings, in 1541, and the 1552 Siege of Eger (now in Northern Hungary) by the Turks that forms the major topic of the novel. The story also addresses some other historical topics like the impact of the Reformation, the discord between Hungarians and the Holy Roman Emperor, as well as many themes of general import like mercy, filial and marital love, friendship, trust and truthfulness. The book is considered as the most famous Hungarian novel. It's been translated into English titled Eclipse of the Crescent Moon. (Summary by Wikipedia)

  Show book

• 

  Késői tallózás - Tanulmányok...

  Albert Gyergyai

  • 0
  • 0
  • 0

  A kötet a tanulmányokon kívül néhány rövidebb, egy-egy lényeges részletre koncentráló arcképet, esszét is tartalmaz, George Sand-ról, Moliere-ről, Rousseau-ról, Supervielle-ről például, de a kötet e fejezete legfőképpen Gyergyai Albertről rajzol portrét, az ő ízléséről, személyes vonzalmairól, emelkedett műelemzési modoráról, melyet a kötet végén szereplő versmagyarázatai (Miért szép?) a lírikusi intuíció adományával egészítenek ki.   
   Helyet kapott a kötetben a „harcias” kritikus is, amikor a klasszikusok mai színpadi bemutatóival kapcsolatban a klasszikusok feltámasztásáért és életben tartásáért csatározik a múló színházi divatok ellen Gyergyai Albert, aki voltaképpen egész munkásságában a múlhatatlan érték védelmét tűzte ki célul.

  Show book

• 

  A velencei temető

  Matteo Strukul

  • 0
  • 0
  • 0

  VELENCE, ​a 18. század elejeMiközben a himlőjárvány egyre több áldozatot követel, a város egyik előkelő családjának lánya brutális gyilkosság áldozata lesz. Az egyre inkább feszült légkörben az állami inkvizítorok beidézik a város elismert festőjét, a Canaletto néven ismert Giovanni Antonio Canalt, aki gyanússá válik számukra, mert legújabb festménye éppen azt a helyszínt ábrázolja, ahol a gyilkosság történt. Még aznap a dózse is maga elé kéreti, akit szintén ez a festmény és az azon szereplő emberek érdeklik. Van valami azon a képen, ami szégyent hozhat egy rangos velencei családra, egy nemesemberre, akit a város egyik leghírhedtebb negyedében ábrázolnak. Miért van ott? Mit keres egy ilyen helyen? A dózse megbízza Canalettót, hogy járjon utána a megmagyarázhatatlan esetnek. A nyomozás eleinte megijeszti, majd egyre inkább magával ragadja, és elvezeti egy illusztris, sötét rítusokkal teli világba, ahol az élet nem számít értéknek, és ahol a hatalomvágy az uralkodó. Segítségére van barátja és egy gyönyörű nő, aki előkelő neveltetése ellenére olyan mesterséget választott, amely komoly támogatást nyújt a nyomozásban. Milyen sötét titkokat rejtenek a velencei paloták? Mi az a rejtély, ami Velence vizét vérrel és halállal festheti meg?Matteo Strukul, a Mediciek sorozat szerzője ebben az új történelmi thrillerében újfent megmutatja sokszínűségét, magával ragadó stílusát, a történelem és a képzelet játékát.

  Show book

• 

  Emlékek Gerald Ford elnökségéről

  John Updike

  • 0
  • 0
  • 0

  „Csúcsminőségű Updike-regény szenvedélyről és politikáról.” - New York Times Book ReviewAlfred Clayton történelemprofesszort felkérik, írja meg a benyomásait az 1974-77 közötti időszakról, amikor Gerald R. Ford volt az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Ő azonban nem az akkori politikai eseményeket idézi fel, hanem saját múltjának szexuális szempontból igencsak viharos történéseit. Nemi életének részletezése mellett szemelvényeket közöl akkori munkájából is, amelynek témája James Buchanan volt, aki 1857-61 között töltötte be az USA elnöki tisztségét. Updike regényének e két szála ellenpontozza és tükrözi egymást – az egyik elbeszélésben a függetlenségi háború előtti Washington miliője és erotikus etikettje elevenedik meg, a másikban pedig a huszadik század végének New Hampshire-e. Alfred stílusa Nabokovra emlékeztet, megszállottságai azonban a hamisítatlan updike-i jellegzetességeket képviselik.„Csúcsminőségű Updike... komikus és melankolikus gondolatfutamok politikáról és szenvedélyről.” - New York Times Book Review„Updike kiváló érzékkel elevenít fel olyan időszakokat, amelyek izgalomban tartják olvasóit. Megragadja, miben is álltak a lényegi különbségek akkori és mostani életünk között.” - Chicago Tribune„Lenyűgöző... Alfred élete könnyed, mulatságos; ellenben Buchanané sötét, komoly. Updike mesteri érzékkel váltogatja a két szálat, a két hangütést - szórakoztat, miközben ismereteket közvetít, s teszi mindezt utánozhatatlanul szépséges prózában.” - Wall Street Journal

  Show book

• 

  Az eretnek - Michelangelo...

  Matteo Strukul

  • 0
  • 0
  • 0

  Róma, 1542 ősze. A hatvanhét éves Michelangelónak be kell fejeznie II. Gyula pápa síremlékét, azt a becsvágyó tervet, amelynek a megvalósítását közel negyven évig halogatta. A Róma kifosztásának történelmi viharában megtépázott Örök Város nemcsak a háborús veszteségeket nyögi, hanem a protestantizmus nyugtalanító szellemének térhódítását is.
   
  Az új szellemi áramlatok Michelangelóhoz barátnője, a nemes Vittoria Colonna költőnő révén jutnak el, aki összeismerteti őt a spirituálisokkal. A katolikus egyház „bajnokát” egy Luther tézisein nevelkedett „szektával”. Michelangelo csakhamar a római Szent Hivatal, az inkvizíció célkeresztjében találja magát: kémet állítanak rá, felgöngyölítik nemkívánatos kapcsolatait, eljutnak a „szektához”, Reginald Pole bíboros eretnek köréhez, amely a pápai udvar félelme szerint egyház akar lenni az egyházban. Reginald Pole ott hirdeti az evangéliumi tisztaságot, az Istennel való kapcsolat – közvetítő nélküli – lényegét, ahol mindennapos gyakorlat a bűnbocsánati cédulák árusítása. Michelangelo olyannyira meghasonlott a képmutató és korrupt katolikus egyházzal, hogy befogadja a spirituálisok tanait. A kereszténység legnagyobb tolmácsolója, akit gyötörnek a megbízói és üldöz az inkvizíció, II. Gyula síremlékének az utolsó változatát úgy alakítja át, hogy akár máglyára is juthatna miatta… „Mózes most már balra tekintett. Nem a Szent Péter láncai előtt tisztelgő oltárra nézett, ahol bűnbocsánatot lehetett nyerni. Messze elfordult attól az egyháztól, amely elveszítette önmagát. Úgy érezte, a saját képmását alkotta meg.”

  Show book

• 

  A Paradicsom dombja

  Margit Petrolay

  • 0
  • 0
  • 0

  A regény a középkori példát idézve korunk izgalmas kérdésfeltevéseihez is hozzászól: mi történik akkor, amikor a példaadó hős kultuszát szervezi utókora.
  A regényt megjelenésekor Benedek Marcell így méltatta: „Azt a hétszáz évvel ezelőtt kibontakozott csodálatos világot ismerjük meg, amelyben isten szegénykéjének tanításai még frissen éltek együtt írástudatlan emberek között, de már elindították a szervező, templomépítő, pápa és császár harcába avatkozó kiművelt elmék munkáját is… A legendák egyszerű, áhítatos és naiv kedvességével elmondott apró esetek során keccen tovább az idő kereke…”

  Show book