Other books that might interest you

• 

  Egri csillagok

  Géza Gárdonyi

  • 0
  • 1
  • 0

  Az Egri csillagok mára már igazi klasszikussá vált Magyarországon. A történet a 16. század elso felében játszódik és körülbelül 25 évet foglal magába. A legfobb történelmi események közt olvashatunk a magyar királyok székhelyének, Budának 1541-es vérmentes elfoglalásáról és a törökök 1552-es egri ostromáról. Betekintést nyerhetünk még más történelmi témákba is, például a reformáció Magyarországon elért hatására, a magyarok és a német-római császár közti nézeteltérésekre, és olyan értékek kísérik végig a regényt, mint a könyörületesség, apai és anyai szeretet, barátság, bizalom és oszinteség.The story is set in the first half of the 16th century and covers a period of roughly 25 years. The main historical events that are addressed are the bloodless occupation of Buda, the seat of the Hungarian kings, in 1541, and the 1552 Siege of Eger (now in Northern Hungary) by the Turks that forms the major topic of the novel. The story also addresses some other historical topics like the impact of the Reformation, the discord between Hungarians and the Holy Roman Emperor, as well as many themes of general import like mercy, filial and marital love, friendship, trust and truthfulness. The book is considered as the most famous Hungarian novel. It's been translated into English titled Eclipse of the Crescent Moon. (Summary by Wikipedia)

  Show book

• 

  Gitta könyve

  Zsuzsa Shiri

  • 0
  • 0
  • 0

  Mann-Schőner Gizella, azaz Gitta a keleti határszélen született, nem sokkal múlt tizennégy éves, amikor Auschwitzba került.Sok beszámolót olvashattunk már külföldi túlélőktől, de Gitta Csengerből származik, és egyedülálló éleslátással írja le a határvidék közegét, akkori viszonyait.Ortodox családban nevelkedett, édesanyja, édesapja, két kisöccse odaveszett a haláltáborban.Gitta beszámol a táborban töltött mindennapjairól, és arról, hogyan lehetett túlélni a lágert.A háború után is visszatért Magyarországra. Aztán megházasodott, gyerekei születtek, az 1960-as évektől az USA-ban élt. Fordulatos életútja jóformán az egész huszadik század kistükre. Benne van a kelet-magyarországi vidék szegénysége, a világháború hányattatásai és szörnyűsége, majd a békeidők gyarapodása – az emberi élet előre nem látható, nagy változásai.Shiri Zsuzsa az ELTE történelem–szociológia szakán, majd a Tel–Avivi Egyetem film és televíziós tanszékének rendező-producer szakán végzett. 1992 óta él Izraelben, ahonnan 2003 óta tudósítja a magyarországi médiát.

  Show book

• 

  A végzet fegyvere

  Steven Saylor

  • 0
  • 0
  • 0

  Nehéz idők járnak a Római Birodalomra, Spartacus rabszolgafelkelésének hírei borzolják a szenátus idegeit. Gordianust eközben a legbefolyásosabb és leggazdagabb római polgár, Marcus Crassus a déli Baiaébe, a tehetős polgárok fényűző villáinak árnyékába rendeli, hogy eljárjon jóbarátja és üzlettársa meggyilkolásának ügyében. Crassus két rabszolgát gyanúsít a borzalmas tett elkövetésével, akik azóta csatlakoztak a rabszolgavezér egyre növekvő seregéhez.
   
  Gordianus legnagyobb ellensége az idő: Crassus ugyanis az ősi törvénynek engedelmeskedve fejébe vette, hogy a két szökevény borzalmas tette miatt azok megmaradt kilencvenkilenc rabszolgatársán áll majd véres bosszút. Gordianus és nevelt fia, Eco nem csupán titkok és hazugságok, de politikai intrikák kényes szövevényében találja magát, melyek mögött különös és botrányt keltő összeesküvés szálai derengenek fel.
   
  Az olvasó most újraszerkesztett formában tarthatja kezében Steven Saylor Roma Sub Rosa-sorozatának második epizódját, mely tíz évvel a Római vér cselekménye után veszi fel a fonalat, ahol a veszély továbbra is a mindennapok része, a megoldandó rejtélyek tétje pedig jóval nagyobb, mint pusztán az elkövető kilétének felfedése.

  Show book

• 

  A Nyugat árnyékában -...

  Albert Gyergyai

  • 0
  • 0
  • 0

  Szellemi életünkben nemzedékek sora köszönheti Gyergyai Albertnek világirodalmi tájékozottságát; kiváltképpen a francia irodalom megismerésében vagyunk mindnyájan adósai. Ez a tanulmánykötet, mely a kortárs magyar irodalommal foglalkozó írásait tartalmazza, minden olvasóját ráébreszti majd arra, hogy a világirodalom nagy jelenségeivel való fél évszázados, termékeny írói munkája közben mennyi eleven érdeklődést, alkotó energiát őrzött meg Gyergyai Albert szűkebb szellemi hazája, a magyar irodalom számára. Milyen izgatottan kísérte, és kíséri ma is figyelemmel a magyar irodalom napi eseményeit éppúgy, mint a korszakos folyamatokat; az irodalom szerény munkásait ? filológusokat, szerkesztőket, műfordítókat ? éppúgy, mint a modern magyar művészet legnagyobb alkotó egyéniségeit.
   Talán a legvonzóbb tulajdonsága a kötetnek, hogy egymás mellett szerepelteti az ifjúkori, Nyugatban megjelent írásokat, s a közelmúltban vagy éppenséggel ma születetteket, s így az Idő állandóan jelen van a lapokon, személyes üggyé lényegíti át a kritikát, és irodalomtörténeti-esztétikai koordinátákat ad a legszemélyesebb emlékeknek is.
   Az a fél évszázad, melyben Gyergyai életének java része eltelt, kétségtelenül a Nyugattól kapta meg művészi karakterét, a Nyugattól, mely híveit is, ellenfeleit is megvilágította és beárnyékolta. A Nyugatnál indult Gyergyai Albert kritikusi-esszéírói pályája is, a kötetben szereplő írásainak igen nagy része ott jelent meg, a később írottak sem szakadnak el a folyóirattól: mesteri tanulmányok és emlékezések idézik meg a Nyugat-kor tagjait. Természetesen a Nyugat inkább ihletője, mint tárgya e tanulmányoknak és emlékezéseknek; Gyergyai nem „feldolgozza”, hanem „újraéli” a kort, a folyóiratot, a művészek barátságát és tiszteletét, melyet ifjúkora óta megőrzött irántuk.
   „A Nyugat sokunk számára nemcsak folyóirat volt, hanem otthon ? írja bevezetőjében Gyergyai Albert ?, s a kávéházi márványasztal, ahol Osvát hol egyedül, hol Gellért Oszkárral a jobbján, egyforma grandezzával fogadott minden kezdőt és minden hírességet, vagy Babits Reviczky utcai, majd Attila úti lakása, s maga a nyomda vagy a redakció több meleget árasztott ránk, több védelmet biztosított a rossz évek sérelmei és megaláztatásai ellen, mint bármily gőgös intézmény, akármilyen hatalmas érdekszövetség ? s addig is, míg lesz valaki köztünk, aki egyszer megírja a Nyugat nemcsak irodalmi, hanem szellemi történetét, hadd függesszem emlékkövére e könyv szerény ex-votóját.”

  Show book

• 

  Csernobili ima

  Szvetlana Alekszijevics

  • 0
  • 0
  • 0

  „Halál rejtőzött mindenütt, de ez valamilyen más halál volt. Új maszkokat viselt, korábban ismeretlen külsőt öltött.” 1986. április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla...A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Beszélt azokkal, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek - aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de eztán már úgy éltek, mint egy rezervátum lakói. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő önkénteseket. Megismerjük azokat, akik számára Csernobil filozófiai probléma, az atomkorszak utáni ember alapító mítosza, és azokat is, akik a szovjethatalom ellenségeit, a Nyugatot és az árulókat okolják érte.Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is. Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem fehérorosz nemzeti tragédia. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem közölték, hogy Minszket és Fehéroroszországot borította el. Mivel a birodalom itt többször is erőszakkal állította meg a nemzetté válás folyamatát, sokan csak ekkor döbbentek rá, hogy az ő sorsuk más, maguknak kell kitalálniuk, hogyan menthetik meg az életüket. A gyarmati sorban élő nemzet a csernobili katasztrófával lépett be a világtörténelembe. Mert az afganisztáni háború és az atomkatasztrófa a birodalmat is romba döntötte.Csernobil minden szereplő számára korszakhatár. A boldog tudatlanság elvesztését jelenti, ahonnan csak hosszú idő után lehet eljutni a rezignált, keserű bölcsességig. Vannak, akik már eljutottak ide, és vannak, akik most csak most indulnak el, mint a Szolzsenyicint olvasó falusi párttitkár. Egyesek menekülnek a zónából, másokat meg vonz az a terület, amelyet lassan visszahódít a természet.Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövőnek hagyott jelekből.Csernobil ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig.

  Show book

• 

  Fekete vőlegények 2 rész

  Irén Gulácsy

  • 0
  • 0
  • 0

  Németh László írja 1927-ben Gulácsy Irénről:
   „Hiszem, hogy ezt a regényt fogyatkozásai sem szoríthatják ki a nagy 
  magyar regények közül. Ezer oldala annyira fokról fokra kifejlő s a 
  végén mély szimbolikus távlatokat belénk sajdító mozdulat, annyira benne
   van a mi egész életünk, annyira a mi korunk regénye, hogy bizonyos lesz
   jelentése más kor számára is. A mohácsi vész körüli negyven esztendő 
  szennyéből szinte sorsszerűen emelkedik ki két heroikus férfihomlok; 
  kemény emberek, akiket a boldogságmegtagadó sors pofozott önfeláldozó 
  mártírokká. Mintha a Zápolyák hisztériás uralomvágya, a Jagellók 
  bárgyúsága, a pórlázadás, a Mohácsba rohanó nemzet millió bűne, a Mohács
   után ránk zúduló idegen kalandorszomj, mind csak azért kóvályogna, 
  dulakodna előttünk ezer oldalon, hogy kibontakozhassék a Tomori Pál és 
  Czibak Imre férfilelkének érett elszántsága. Különösen szép a Czibak 
  Imre alakja. Hős, aki nem hősnek, csak erős, boldog férfinak született, 
  de a kor üllőjén addig kalapálja, addig veri őt az élet, míg egyszerre ő
   a kard, melyet a nemzet önmegváltó akarata húz ki balsorsa ellen. Az 
  idők mocskából emelkedik ez a regény a mártírium időtlen szépsége felé.”

  Show book