Publisher: Ilona Art - Hungary
" Beszélgetvén egymás között zsoltárokban és dícséretekben és lelkiénekekben, énekelvén és dícséretet mondván szívetekben az Úrnak." - Pál Apostolnak az Efézusbeliekhez írt levele 5. rész 19. ige - Lelki énekek, versek melyek útmutatást,örömet,vigasztalást,intést,reményt adnak mindennapi életünkben.
A János vitéz mára már klasszikussá vált Magyarország-szerte. Kukorica Jancsi történetével már általános iskolában megismerkednek a magyar diákok, de bármelyik korosztály számára élvezetes végigkövetni, ahogy az árva juhászból Tündérország királya lesz.(Az ismertetot írta: Majlinger Diána)János Vitéz (Sir John) is a poem written in Hungarian by Sándor Petofi. It has gained immense popularity in Hungary, and is today considered a classic of Hungarian literature.(Summary by Wikipedia)Show book
A gőgös királyfi találkozik egy lánnyal, akit varázslat véd. A védővarázs hatására a királyfi daruvá változik, és mindaddig a bűbáj hatása alatt marad, amíg a lányra „veszélyt” jelenthet.Daruélete során számos állattal találkozik, amelyek mind formálják személyiségét, alakítják jellemét, gazdagítják élettapasztalatát. Ezek az állatok mind valamilyen jelenség vagy emberi tulajdonság szimbólumaként jelennek meg, s ahogy változik a királyfi személyisége, úgy változik a daru külseje is – más és más darufajtává alakul.E varázslatos mesében egy királyfi személyiségfejlődését kísérhetjük végig. Kalandjain keresztül nyomon követhetjük, hogyan válik felszínes kamaszból felelősségteljes fiatalemberré. A történetből megtanulhatjuk, hogy nem a kiváltság teszi az embert, hanem a szándékai és a tettei.A Darukirályfi – műfaját tekintve – elbeszélő költemény, mely manapság ritkaságnak számít, a szerző azonban egy az évszázados hagyományokat őrző versformát választott, így hozva közelebb az olvasót a történet mondanivalójához.Show book
Általában ritkán látunk szivárványt, Még ennél is ritkábban olyat, amelynek szinte a teljes íve látszik, és a színek spektrumából mind a vörös, mind az ibolya éle jól kirajzolódik. Ilyenkor – ha erre fogékonyak vagyunk – különösen szerencsésnek érezzük magunkat és csak gyönyörködünk a látványban. A kötet címében a szivárvány arra utal, hogy az olvasó az ezerarcú szerelmek számos fajtáját, mint tört fényeket pillanthatja meg, kaphat belőlük kóstolót. Így az érzelmek hullámvasútján bejárhatja a csetlő-botló, fiatal, durcás, a hideg, a bálványozó, az érett-mély, az ellobbanáson mélázó, a gyásznak határt szabó, az önző, a zsarnok, a pusztító, az önbizalom hiányos, a kihasznált, az újrakezdő, a visszahúzódó, a kényszerített, a méricskélő, a tántoríthatatlan, a játékos, a perzselő, az éhező, a kiteljesedésre buzdító, a feladó szerelmet megélő gondolatainak lankáit. Ezek közül egyik-másik esetében felmerülhet, hogy szerelmek-e egyáltalán. Végül arra tekintettel kapták e minősítést, hogy akik így éreznek, éreztek, önmagukat szerelmesnek látták, érezték. A kötetet azoknak ajánlom, akik a modernt és a hagyományost ötvöző, a versszerkezetek szigora elé a tartalmat helyező, könnyed, zenei hangzású szerelmes versekben gyönyörködni tudnak, de nem rettenti őket az idillen kívüli részletek bemutatása sem.Show book
Útkeresés, szerelem, család, kiteljesedés. 1991-ben járunk. Kertész Lili egy vidéki város főiskoláján próbál helytállni. Még túl fiatal ahhoz, hogy a változások részese legyen, ahhoz viszont idős, hogy észrevétlenül átvészelje azokat. Az ország változik, és benne ő is. Minden, amit eddig tanítottak neki a világról, most elmosódik, hazugsággá silányul. Mindenki a szabadságról beszél. Szabad világ, szabad kereskedelem, szabad sajtó, szabad szerelem. De lehet-e egy ember igazán szabad? És ő? Meddig terjed egy fiatal nő szabadsága, képes-e kitágítani azt a keretet, amit a világ és a rendszerváltás családi traumája köré épített? Angela Murinai ezekre a kérdésekre próbál választ adni regényében, miközben visszarepíti az olvasókat egy olyan világba, ahol a változások sokakat megfojtottak, míg mások megcsinálták a szerencséjüket. „Nagyon régóta vártam már erre a történetre, köszönöm, Angéla, hogy megírtad!” – Hidasi Judit „Micsoda történet egy nőről, aki szabadságra vágyott egy szabadságot hazudó világban.” – Zubor RoziShow book
E második kötetbe választott nyelvtörő versek továbbra is arra tanítanak Benneteket, ovisokat illetve már olvasni tanuló kisiskolásokat, hogy az állatokat szeretni és tisztelni kell, ők is érző és értő lények. A versek itt is egy-egy emberi jelleggel felruházott állat szemszögéből mutatják be életüket általában vagy abból egy-egy jeles eseményt kiragadva, amelyekből saját kisebb csetléseinkre, botlásainkra is ráismerhetünk. A kötetben szereplő versek szintén huszonöt önálló, rövid történetet beszélnek el. Szinte minden vers egy-egy oldal terjedelmű, illusztrációként elsősorban klasszikus festmények szerepelnek. Ha felhorgadt benned a kíváncsiság, hogy mit csinált András, a mórahalmi apella apát, kit vett el Bars Balián, a bátor bajvívó bajnok, hogy ment csődbe Csenge, a cserkész csiru, mi a hobbija Czakó Jankónak, a cibakházi cankónak, hogy jutott mézhez Derecskei Detre, a varázsló lódarázs, hogy nyugtatta apukája Eperjesi Emesét, a kenus emut, hogy indult el Falat Fanni, a firkász füsti fecske karrierje, miért nem kapott meghívást Gólfiás, a gólyalábon járást oktató gólya, miért épített Guszti a gall gőte Gemencen medencét, mivel húzta ki húgánál a gyufát Hollóházi Huba, a hiú hiúz hadúr, hogy talált új otthonra Ilinyi Ilona, az indri, miért került dutyiba Jónás, a jászkarajenői jós jákó, miként kapta meg állását Koppány, a lelkes kunpeszéri könyvtáros kappan, mely bolygókat nézegeti Lukácsházi Linda, a csillagász lunda, Médea, a máltai selyempincsi kik között kénytelen mediálni, Nyina, a nyírparasznyai nyomdász nyúl kivel kötötte első ügyletét, végül befutott-e a színész szakmában Ottó, a passzióból pusztuló ópusztaszeri oposszum, Győző, az öcsödi őz mikor pakolta el pőre tőrét, sikerült-e kifogni Palkót, a puccos, potyázó potykát, ki sértette meg Rodrigót, a rockkal ringató rióhai rigót, milyen körülmények között távozott Süvítő Stefi, a strucc Sumonyból, Szintia, a szitatunga miért rakott szófát szánkójára, Tiszatenyői Tódor, a táncoktató tapír mennyire volt tapintatos, Uszkai Oszkár, a buzgón ugráló uszkár milyen feltételekkel kötött békeszerződést az unkákkal, Zizi, a zongoraművész zorilla miért volt zabos Zebra Zénóra, akkor, legfőbb ideje elolvasni az e könybeli verseket is.Show book
1962-ben, tehát nyolc évvel ezelőtt kezdtem el írni ezeket műfajilag talán rapszódiának nevezhető, szabadhullámzású költeményeket, és annak is jó három esztendeje, hogy az egyes darabok – a közben kibontakozott terv alapján – összeálltak azzá az egységes vallomás-ciklussá, amelyet e kis kötettel kezében tart az olvasó. A megjelenés tehát, különösen, ha első elkészült részeit tekintjük, szinte-szinte betartotta a horatiusi bölcs tanácsot, amely sokévi kivárásra inti a költőt, hogy előbb a múló idő igazolja a mű érvényességét, és csak akkor kerüljön olvasó elé, ha újra elővéve sem tűnik avultnak vagy gyorsan avulónak. A gyakorló és gyakorlott író, akinek a költészet a lélek ünneplője, amelyben a legfontosabbnak tűnő mondanivalókat kívánja maradandóság igényével közölni, ebben a költői módszerekkel fogalmazott rapszódiaciklusban eddigi élete legfontosabbnak vélt tanúságait, alanyian megfogalmazott világképét próbált összefoglalni. És ez alighanem indokolja is a kivárást, amíg az idő próbája felhatalmazta, hogy közzétegye élete alapélményeinek lírai vetületét. (Hegedüs Géza)Show book
