Other books that might interest you

• 

  János vitéz

  Sándor Petofi

  • 0
  • 0
  • 0

  A János vitéz mára már klasszikussá vált Magyarország-szerte. Kukorica Jancsi történetével már általános iskolában megismerkednek a magyar diákok, de bármelyik korosztály számára élvezetes végigkövetni, ahogy az árva juhászból Tündérország királya lesz.(Az ismertetot írta: Majlinger Diána)János Vitéz (Sir John) is a poem written in Hungarian by Sándor Petofi. It has gained immense popularity in Hungary, and is today considered a classic of Hungarian literature.(Summary by Wikipedia)

  Show book

• 

  Kulisszák nélkül II kötet

  Endre Illés

  • 0
  • 0
  • 0

    
  Teljességre törekedve, időrendben tekinti át a Kulisszák nélkül két kötete Illés Endre színműírói munkásságát a Törtetők-től az 1976-ban bemutatott Spanyol Izabellá-ig. A drámákban az élet minden területére beférkőző hazugságot, a tisztának maradás esélyeit, az erkölcs nehezen értelmezhetőségét és buktatóit, a szerelem engedményt nem ismerő igényességét vizsgálja Illés Endre a múltban és napjaink valóságában egyaránt. Megtalálhatjuk a könyvben a Stendhal regényéből készült Vörös és Feketé-t, valamint a Vas Istvánnal közösen alkotott Trisztán-t és a Rendetlen bűnbánat-ot is. Illés Endre ezúttal új műfajok, általa még nem próbált dramaturgiai lehetőségek meghódításával lepi meg olvasóit. Kísérletező kedvének bizonyítéka egy hangkomédia, a Félelem, és egy forgatókönyv, melynek Utójáték a címe. Az író összegyűjtött színpadi műveinek kiadásában helyet kapott Camus Caligulájá-nak mesteri fordítása is. 
   

  Show book

• 

  Ki akar itt éjszakai portás lenni?

  Tibor Wehner

  • 0
  • 0
  • 0

  „A nagyméretű, színes fotótapéta erdőrészletet ábrázol – tobzódnak a mélyzöldek, izzanak a vörösesbarnák, néhol felcsillan egy-egy sárga folt –, öreg fákkal, a sűrű lombsátoron áttörő, érzékien izgató fénynyalábokkal. A gyér aljnövényzet alatt, a száraz levélréteggel takart zsíros, humuszos erdei föld a szoba padlószintjénél tárulna a szemlélő elé, ha látható lenne. A színpadi történés során a rejtett, fekete talajrétegben lakozó nedvesség felszivárog a falba, átjárja óriásplakátjának pórusait is – illetőleg a rosszul szigetelt fal (amely lehet a »szoba« és a »színház« fala is) nedvességtartalma megjelenik, és agresszív támadással átüt a papírrétegen. Néhány nap elmúltával a fal alsó sávjában felfelé törőn, körkörös, ámde mégiscsak szabálytalan motívumokban tenyészik már a penész, itt-ott friss, fehér rajzolatokban ül ki a pergő só. (A nedves rothadásfelületekben, a síkból a térbe váltó kráterkezdeményekben mintha apró állatkák mozgolódnának.) Különben minden változatlan, bár egyre több a szobában az üres sörösüveg. A rekeszek száma ekkor már négy. Ezután már az a konkrét remény is éledezik, hogy itt lassan minden rohadni kezd, és e pazar felbomlásban eltűnik a művészet és a valóság birodalma között fennálló (?) látszólagos, oly szilárdnak és megfoghatónak ítélt határvonal. Az alaphelyzet majdnem egyszerű: az óriásplakát pontosan azt a funkciót képtelen betölteni – nem kis esztétikai talányt teremtve –, amelyért felhasználtatott, vagy más megközelítésből: pontosan azt szolgálja. Ez zavarokat okozhat.”

  Show book

• 

  Gyógymód: Szerelem

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  Ryan, a (nem túl) híres író egyik nap észrevesz magán valamit, és úgy dönt, megnézeti. A „bumszli” elég rossz helyen van, és már előre fél tőle, hogy milyen kínos lesz majd megmutatni az orvosának. A nő ráadásul nagyon csinos. „Dr. Jenny” (Ryan így hívja dr. Jennifer Lambertet, a nő nem túl nagy örömére) nem igazán vevő Ryan állandó humorizálására. A férfi ugyanis folyton viccelődik, ha kínosan érzi magát; ezzel próbálja oldani a feszültséget. Jennifernek is van humora, érti ő a viccet, csak nincs hozzászokva. Szülei szigorúan nevelték, és gyerekkorában náluk szinte vágni lehetett a feszültséget. Főleg, amikor apja hazajött. Dr. Lambert híres idegsebészként sosem engedhette meg magának, hogy komolytalankodjon. Lányát is ugyanerre nevelte. Jennifer számára tehát Ryan egy teljesen új világ.
  Először szövetmintát vesz tőle, aztán elküldi a mintát szövettanra. Az eredmény beérkezése körül sajnos bonyodalmak adódnak, emiatt többször is „van szerencséje” találkozni Ryannel. A férfi beleszeret a gyönyörű doktornőbe, és randevúra hívja. Furábbnál furább helyzetekbe keverednek együtt, persze mindig Ryan hibájából. A férfinak sajátos fogalma van a felnőtt viselkedésről, a komolyságról és magáról az életről is. Rengeteg kínos és vicces közös élményük során Jennifer nagyon megkedveli Ryan életszemléletét.
  Ekkor jön meg a szövettani vizsgálat eredménye: sajnos pozitív. Ráadásul nem is operálható. Ryan persze ebből is viccet csinál, képtelen bármit is komolyan venni (ezt most talán nem is meri). Jennifer viszont sírva fakad a hír hallatán, ugyanis ekkor döbben rá, hogy időközben ő is beleszeretett Ryanbe.
  Vajon elég-e a férfi életszeretete és humora a gyógyuláshoz? Ha az nem, akkor elég-e lesz hozzá a szerelmük?

  Show book

• 

  Félhomályos karcolatok

  Rajczi Regő

  • 0
  • 0
  • 0

  Hogyan élik meg korunk fiataljai a társadalmi elidegenedést, a közösségi média által okozott magányt? Veszélyeztetheti-e ez a romantikus szerelmet? A félhomályos karcolatok sorait olvasva egy fiatal srác belső vívódásain keresztül jutunk közelebb a 21. századi fiatalok lelkivilágának megértéséhez. A könyv minden oldala egy-egy új érzelem, új életérzés bemutatására tesz kísérletet. Szól ugyanakkor a fiatalok vágyairól, félelmeiről, beidegződéseiről, jó és rossz szokásairól is.A szimbolizmus és a szürrealizmus stílusjegyeit is felvonultató, műfajteremtő írások gondolat- és érzésvilága sokáig elkíséri félhomályos estéken elmerengő, magába mélyedő olvasóját.
   
  Rajczi Regő 19 éves, a tanulás mellett, szabadidejében ír és zenél, a Visage Models Hungary modellje.

  Show book

• 

  Téli rege

  William Shakeapeare

  • 0
  • 0
  • 0

  Az álomszerűen meseszép hangulat hirtelen féltékenységi dührohammá változik, rémálommá: a szicíliai király barátját, Polixenést és feleségét (Hermione) házasságtöréssel vádolva küldi a halálba, előbbi csupán Camillo hűségének köszönhetően menekülhet el. Apollo jóslata sem tudja meggyőzni Leontest képzetei hamisságáról, csupán a szörnyű látvány – szerettei holtteste – ébreszti fel zavaros állapotából. Már késő, egyetlen utódját, a fattyúnak vélt csecsemőt távoli partokon hagyta sorsára. 
  A történetbe sok év múltán kapcsolódunk bele újra, Perdita – a csecsemő, akit megtalált fiával együtt (Mufurc) nevelt egy pásztor – felcseperedett, és mindenkit elámít vélt származását meghazudtoló szépsége, nemessége. Florizel királyfi beleszeret, és elhagyja érte apja, Polixenes királyi udvarát. A király, a hű Camillóval együtt, álruhában meglesi a pásztorok ünnepét, és haraggal veszi tudomásul fia vonzódását egy egyszerű pásztorlány iránt. Camillo, aki rájön Perdita kilétére, a fiatalokat Szicíliába küldi, ahol Leontes tárt karokkal fogadja elveszettnek hitt lányát, és Hermione szobra életre kel. A megbocsájtás, a feloldás pillanata lehetne ez, ha a történetet mindvégig mozgató figura nem gördítené a nézőtér és a színpad közé az áttetszőség, a látomás, az álomszerűség tüllfüggönyét. És számunkra nem marad más, csupán a feloldatlanság feszültsége.

  Show book