Otros libros que te pueden interesar

• 

  Két testben ép lélek - Árnykeltő...

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  Két testben ép lélek (Árnykeltő III/3.)
  Az „Árnykeltő” egy paranormális thriller/horrorsorozat árnyakról, rémálmokról, sorozatgyilkosokról és hasonmásokról.
  
  A harmadik, befejező epizódból kiderül, hogy mi történt Vinnie-vel, amikor önmagát feláldozva szembeszállt a gyökéremberrel. Ha meghalt, vajon mit jelent egyáltalán a halál egy olyan személy esetében, aki sosem volt hús-vér ember? Hiszen ő csak egy árnyék...
  Vincent Falcone nemcsak azért oson árnyékként az éjben, mert bérgyilkos, de azért is, mert valójában nem létezik. Őt nem anya szülte. Valaki csak ottfelejtette egyszer egy sikátorban, amikor a „gazdatestnek” éppen pánikrohama volt. Vincent akkor született, de nem éppen hagyományos, keresztényi módon, ahogy a Bibliában írják. Ő nem szerelemből fogant, és nem is hisz a jóban, nem fárasztja magát lelkiismereti kérdésekkel. Bárkit gátlástalanul megöl, akár napokig kínoz. Alapelve, hogy inkább szenvedjen más, mint ő. Nincs halálfélelme sem, mert az elkárhozásától az Ördög fél helyette.
  A pokolban már előre rettegnek az érkezésétől, ha ő egyszer meghal. És ebben az epizódban bizony megjárja majd a poklot. Többféle szempontból is.
  
  Ha éjjel egy sikátorban sétálva észreveszed, hogy egy utcai lámpa fénye miatt a falon követni kezd az árnyékod, és te hirtelen megállsz... vajon az árnyék is megtorpan majd veled együtt? Vagy inkább továbbjön feléd? Mi lesz, ha egyszer utolér?

  Ver libro

• 

  A Jekyll-rejtély

  Robert Masello

  • 0
  • 0
  • 0

  Misztikus thriller Az Einstein-prófécia bestsellerszerzőjétől
   
  Az 1880-as évek Londonjából a mai Kaliforniába repít bennünket egy hajdani rémálom, mely úgy tűnik, sosem múlik el.
   
  A Topanga kanyonban járőröző környezettudós, Rafael Salazar orvvadászokra számít, ehelyett egy régi ruhákkal teli ládára és benne egy naplóra bukkan. Robert Louis Stevenson hagyatéka a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete című regény keletkezésének körülményéről szól. Rettenetes titkot tár fel – a XIX. századi, hírhedt londoni gyilkos, Hasfelmetsző Jack személyazonosságát.
   
  A ládában a napló mellett egy titokzatos üvegcsében lapulnak a gonoszt megidéző elixír utolsó cseppjei. Aki megissza, mágikus erő birtokába kerül...A kristálymeth labort működtető Spirith banda ördögei és Rafe küzdelmében vajon a londoni pszichopata szelleme vagy a természet szeretete és a szerelem kerekedik felül?
   
  Robert Masello díjnyertes újságíró, televíziós író, illetve számos bestseller és ismeretterjesztő könyv szerzője. Legújabb, több mint tucatnyi nyelvre lefordított regényei: Az Einstein-prófécia, A Romanov-kereszt, A Medúza-amulett és a Vér és jég. Hat évig a Claremont McKenna College irodalom vendégelőadója volt. Evanstonban született, jelenleg Santa Monicában él.

  Ver libro

• 

  Lisbeth ereje

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  Lisbeth ereje („Lángoló sorok” paranormális thriller sorozat III/3. rész)
  
  Habár Lena Livingstone, a menekülőben lévő, sorozatgyilkos írónő különös képességekkel rendelkezik – felgyújt tárgyakat a gondolat erejével, egész teste tűzálló, valamint emberfeletti fizikai ereje van –, ezeken kívül azonban többre nem képes.
  Nyilván már ez is elég lenne ahhoz, hogy az átlagos halandók – akár a rendőrség vagy a hadsereg – ne bírjanak vele, azonban létezik valaki, aki még az övénél is jóval nagyobb erő birtokában van:
  Lisbeth Long bármit képes valóra váltani, amit csak papírra vet. Úgy tűnik, ennek a megmagyarázhatatlan jelenségnek egyáltalán nincsenek határai: olyannyira, hogy még maga Long is megrémül tettei következményeitől. Mi lesz, ha kicsúszik kezéből az irányítás, és helyrehozhatatlan kárt okoz akár a városban, ahol él, akár az egész kontinensben, a Föld bolygóban, vagy abban az idősíkban, ahol léteznek?
  Kinek kellene tehát megállítania kit? Lisbeth-nek a gyújtogató sorozatgyilkost, aki habár önbíráskodó módon, de tulajdonképpen csak bűnözőket, gyilkosokat von ki a forgalomból? Vagy inkább Lenának Lisbeth-t, aki akár az egész világot elpusztíthatja, mert nem képes uralni azt a földöntúli hatalmat, aminek birtokában van?
  Ki állítson meg egy isteni erővel rendelkező embert, ha egy sorozatgyilkoson kívül senki sem képes rá?
  Ha pedig kettejük – esetleg kataklizmát okozó – harca lezárul, hogyan és melyikük győzi le azt a sötét entitást, aki egykor átokként rájuk rótta ezeket a nem halandóknak való, túl nagy felelősséggel járó képességeket?

  Ver libro

• 

  Rothadás a csillagokon túlról

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  Rothadás a csillagokon túlról („Kellünk a sötétségnek” negyedik rész)
  
  „Ki törődik a szegényekkel és a gyengékkel?
  Senki!
  Ki törődik azzal, ha egy hajléktalan megbetegszik vagy akár meg is hal?
  Senki!
  Ki állhat ellen a seregüknek?
  Senki!”
  
  Ebben a negyedik részben kiderül az igazság...
  ...mindenről!

  Ver libro

• 

  A lenyomat

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  A lenyomat (Beth, a szövődmény IV/1. rész)
  
  Szeretett Földünket egy ismeretlen, egész világot érintő fertőzés támadja meg. A neve „patkóvírus”. A járvány szinte egyik pillanatról a másikra, olyan rohamosan terjed, hogy előző nap még a létezéséről sem lehetett hallani, huszonnégy óra múlva azonban a kormány mindenkit rákötelez, hogy szájmaszkot viseljen az utcán, és tartson egymástól másfélméteres távolságot.
  Patrick Lambert horroríró számára ez, mondhatni, „már nem az első rossz hír” aznap. Ugyanis a járványról való értesülésének reggelén, tíz év boldog(nak hitt) házasság után Beth, a felesége váratlanul bejelenti, hogy elhagyja őt.
  A férfi magyarázatok híján, semmit sem értve, egyedül marad egy új, halálos vírus okozta, kilátástalannak ígérkező helyzettel és bizonyos természetfelettinek tűnő jelenségekkel, amelyek a szomszédjánál kezdődnek, aztán az ő lakásában is folytatódnak:
  A magába roskadt, depressziós, egyedüllétébe részben beleőrült, hallucinációk által gyötört író észreveszi, hogy otthonában – munka közben, a kanapén mellette ülve – elkezd a semmiből előtűnni, megszületni, felcseperedni egy Beth-re, a nejére gyanúsan hasonlító lény, aminek olyan a teste, mintha pókhálóból lenne összesodorva és gubóba göngyölve.
  Vajon mi fog történni, ha a „gubólény” teljesen kifejlődik? Valóban Beth lesz az? Vagy csak egyfajta lenyomata?

  Ver libro

• 

  Meixner Józsefné apoteózisa

  Márton Böszörményi

  • 0
  • 0
  • 0

  Kevés esztétikai kategória illik jobban Böszörményi Márton első kötetére, mint a szellemi-érzéki felforgatás kulcsszava: a mindfuck. Már rég vártam olyan magyar prózára, ami megerőszakolja az idegrendszeremet. A Meixner Józsefné apoteózisa pedig kegyetlen szerető, hiszen hihetetlen következetességgel, de végig kiszámíthatatlan fogásokkal kényszeríti ki az olvasóból a kínörömöt. Lehet dobálózni a legkülönbözőbb fogalmakkal, new weird, neogótikus kísértetsztori, spekulatív testhorror – de ezeknél talán fontosabb, hogy Böszörményi hogyan képes ismerős-ismeretlen elemekből egy csak rá jellemző, privát szövegbörtönt építeni. Az apoteózis lehetősége is ebben a szorongató poétikai és léttapasztalatban körvonalazódik, hiszen a kötet központját alkotó pszichózis-történeten keresztül végül is ahhoz a felismeréshez érkezünk el, hogy nem tudjuk rendszerezni összeomló világunkat. Az egyedüli megoldás, hogy „mi” válunk saját apokalipszisünkké. Meixner Józsefné istenülése Meixner Józsefné szövegben való feloldódása, miáltal Meixner Józsefné: minden és semmi. De ez fertőző folyamat. Ha olvastál már Meixner Józsefnéről, akkor előbb-utóbb te is Meixner Józsefné leszel. És jön a mindfuck. A végtelenített összeomlás élvezete. Tükör előtt háromszor:

Meixner Józsefné,

Meixner Józsefné,

Meixner Józsefné.



Nemes Z. Márió

  Ver libro