Eltékozolt évtized

F. Scott Fitzgerald

Summary

F. Scott Fitzgerald művei – legyen az regény, novella vagy színdarab – a ’20-as évek „jazzkorszakáról” szólnak, a nagyvárosi sodródásról, változásokról, azokról egy egyéni problémákról, melyek egyedivé teszik az embert az egyre elszemélytelenedő és elidegenítő 20. században. A háború utáni ifjúságról, az „elveszett nemzedékről” ír – belülről. A harcterek lüktetését felváltó jazz, a pillanatnyiság, a mélységek nélküli tartalmak keresése, a merőben megváltozott életkörülmények és társadalmi-erkölcsi szabályok szövik át Fitzgerald prózavilágát. 
Az Eltékozolt évtized a Fitzgeraldra oly jellemző témájú és stílusú rövidebb írásokat, többek közt a Flappers and Philosophers című novelláskötet darabjait is tartalmazza.

Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

A meztelen táncos

Renée Erdős

„Ryll Thean belenézett. A tükör 
visszavetítette képét, egy sárga, elefántcsontszerű arcot, mely sima 
volt, redőtlen, a szoborszerű homlokot, a nagy fekete szemeket, melyek 
búsan néztek, a szájat, melynek két szélébe mintha egy szobrász vésett 
volna két kicsiny, kemény, merőleges vonalat. A száj volt ez, szigorú 
vonalával, halvány rózsaszínével, az énekesnő szája, mely a világ 
legszebb hangjának bűvöletét varázsolta az emberek szívébe, a száj, mely
 énekelt, játszott, zokogott és kacagott a festék alatt, amelyet 
megjelölt a szenvedély és a gyász, s amely gőggel tudta elrejteni minden
 titkát egy gazdag és ragyogó életnek... A száj, mint egy apáca szája, 
aki cellája rejtekében sokat álmodik és sokat gondolkodik, és ismeri a 
legfinomabb elragadtatásokat és a legridegebb lemondást, akinek ismerős a
 halál és nyugtalanító teher az élet, durva teher, amit le kell vetni… A
 száj, amely elfeledte az élet italának édességét és forróságát és csak 
játszott szerelmeken keresztül érezte meg újra és újra, hogy másnap 
megint elfelejtse...”

Show book

Trimalchio lakomája

Petronius

Petronius Arbiter, a római nagyúr. Nero császár (54-68) főudvarmestere, a finom ízlés igazi művésze, – elegantiarum arbiter, amint korában szellemes szójátékkal nevezték, – hatalmas és változatos korképben örökítette meg kora társadalmának félszegségeit. Ez a műve, a Satiricon, csak töredékesen maradt ránk, de szerencsére, egy nagyobb összefüggő töredék, a Trimalchio lakomája, fogalmat ad az egész egykori elevenségéről és tarkaságáról. Trimalchio a megtollasodott kereskedő műveletlen típusa, kissé a nagyzoló Nero torzképe is, – vendégei a kisváros jellegzetes alakjai, beszélgetéseik, babonáik, durvaságaik. kedélyes tréfáik örök emberi ízeket idéznek. A lakoma ételsora az ókori szakácsművészet káprázatos fogásait és finomságait tornyozza a mai olvasó elé, aki bizonyára visszafojtott lélegzettel mohó izgalommal szürcsöli majd az ókori írói művészetnek ezeket az őseredeti ízeit és múlhatatlan zamatait.  
 Révay József fordítása.

Show book

A tűzpiros üveggömb

Zsuzsa Thury

Kabai Erzsi sudár növésű, szép lány,
szőke haja vörösbe játszik, keskeny metszésű szemének pillantását nehéz
elfeledni. Nevetése magával ragadja a leányszállás legmogorvább lakóit is, ha
szomorú, nyomasztó csend ül a sokágyas szobán. Amióta eszmél, apátlan-anyátlan
árva, a háború utáni években idegenek közt hányódott. Csak néha bukkannak fel
álmaiban a gyerekkori emlékek, arcok, hangok, színek, amelyek sosem állnak
össze egységes egésszé, hogy megfejtsék származása titkát. Egy kertes házra
emlékszik – mellette különös, piros vizű tó – s egy fiúra, akit gyerekkorában
kimondhatatlanul szeretett, de azt, hogy hol lehet ez a ház a piros vizű tóval,
és ki volt az a fiú – azt nem tudja Kabai Erzsébet. Sok minden történik Thury
Zsuzsa kitűnő regényében, sok véletlen játszik közre, és sok félreértés oldódik
meg, míg egy tavaszi vasárnapon ugyanaz a fiú kézen fogja Erzsit, hogy
elvezesse abba az álombeli házba, ahol fellelheti elveszett gyermekkorát és
jövendő boldogságát.

Show book

A jó fiú II rész

Zsuzsa Thury

„A jó fiú” családregény, a Zudor-família két nemzedékét mutatja be. Egy kisvárosi cukorgyár igazgatója az apa. Haldoklik, amikor a regény kezdődik – halálával megbillen a harmonikus életforma, a polgári kényelem és biztonság alapja. A család felköltözik Budapestre. A fővárosban a régi tekintély, a társadalmi rang tudata és a megmaradt kis vagyon ad alapot különben bizonytalan létezésüknek. Az anya, a származására büszke, személyi varázsát még idős korában is megtartó Szentgyörgyi Hanna fiában, Bélában látja a családi hagyományok folytatóját, a régi rend fennmaradásának illúzióját is a fiú ósdi szemlélete táplálja. Az enervált, életképtelen fiú morális hanyatlása, majd teljes züllése nem marad hatástalanul leánytestvérére, hármuk közül elsőnek ő talál rá, ha nem is könnyen, az új élet számára is változást biztosító útjára.
Thury Zsuzsa regénye egy kivételes történelmi forduló sok jegyét feltáró mű, melyben a család ábrázolása kiszélesül máshonnan jött és máshova tartó emberek rajzával. Zudorék kis cselédlányának változó sorsa éppúgy hozzátartozik a felszabadulást követő élet reális képéhez, mint a házban lakó kommunista házaspár vagy a radikális forradalmi érzelmű jogász és mások.
Thury Zsuzsa regényanyagát biztosan kezelő író, aki az idő, múlt és jelen játékát egy-egy jelenet lélektanilag vagy logikai aktualitásában teremti meg. Sajátos hangulatú, egyéni epika ez, vérbeli elbeszélő, kitűnő emberismerő formálja benne hőseinek sorsát, vágyak és szenvedélyek, szerelmek és csalódások összeütközésein keresztül.

Show book

A Nap árnyékában

Mária Ortutay

Most már tudósaink, tanáraink, civil emlékezőink tanulmányaiból, elbeszéléseiből egyre többet tudunk, határozottabb képet kapunk arról, hogy Kárpátalja 1944-es szovjet megszállása, mily nagy tragédiát zúdított népére.

Arról viszont kevés szó esett eddig, hogy amikor a Kárpátaljai települések „férfiak nélkül néptelenné” (Tollas Tiborra hivatkozva) váltak, mily büntetéssel sújtották azokat a keresztény magyar és német családokat, akik 4-5 gyerekkel otthon maradtak, minden megélhetés nélkül. Mindent elkoboztak tőlük: otthont, vagyont, munkát, a napi megélhetéshez szükséges életteret. Ők bátran kifejezték hűségüket a jogtalanul elítélt férjük, hozzátartozójuk iránt. A görög katolikus feleségek, gyermekek nevében szeretnék szólni, s ezért adtam az összes itt következő írásaim főcímének A nap árnyékában. Bölcs mondás szerint: Isten a lelkeket párosával küldi a világba. Igazi szerelmi házasság volt apám és anyám házassága. Az esküvőt pompás körülmények között tartották Budapesten és Ungváron. A teológiából doktorált apámra fényes karrier és jövő várt szülőföldjén. Ungvárra költöztek, több lakás közül is választhattak. Nagyapám, Ortutay Jenő, akkor már országosan ismert, a magyar Parlament Felső Házának, mindenki által mélységesen tisztelt képviselője és Ungvár fő esperese volt. Előzőleg Beregszászon tevékenykedett, mint az összlakosság által, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül megválasztott főpolgármestere a városnak. Ez történt a második világháborúig.

Bizonyára sokan tudnak ráhangolódni és szavaimnak hitelességet adni arról, mi is történt az 1940-es évek végén itt Kárpátalján, a görög katolikus családokban? Mert ez nem csak velünk történt meg!

Show book

Szamárbőr

Honoré de Balzac

Balzac egyik leghíresebb és egyik legkülönösebb regénye A szamárbőr. Hőse, Raphael Valentin, a nyomorgó szegény fiatalember, minthogy minden pénzét elvesztette kártyán, elindul a Szajna felé, hogy véget vessen életének. Ám a sors és Párizs útjai kifürkészhetetlenek. A züllött játékbarlangból, ahol hősünk minden vagyonát elvesztette, egy kincsekkel zsúfolt régiségboltba, káprázatos álomvilágba jutunk, és koldushősünk egy csapásra mindenható úr lesz. Övé a bűvös szamárbőr, amely minden kívánságát teljesíti, de mindenikkel összébb is zsugorodik, és gazdája életét is megkurtítja.  
A szamárbőr jelképével magáról az életről beszél Balzac, az emberi életről szól kiapadhatatlan bőséggel, ötlettel, színnel, lendülettel; mindenről szól, ami eszmélés és enyészés között van: szerelmekről és csalódásról, nagyravágyásról és bukásról, pénzről és hatalomról.

Show book