Other books that might interest you

• 

  Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála

  Lev Tolstoij

  • 0
  • 0
  • 0

  Ilyich Ivan halála - Hangoskönyv magyarul. Ivan Iljics halála Leo Tolstoi regénye, amelyet késői fikciójának egyik remekművének tekintik, röviddel az 1870-es évek végi vallásos átalakulása után. "Általában a regény legjobb példáinak közé sorolják", Ivan Iljics halála a 19. századi oroszországi bíró történetéről, valamint szenvedéseiről és végzetes betegségének haláláról szól.

  Show book

• 

  100 igaz törtenet szokatlan...

  John Mac, Sandrine Brugot,...

  • 0
  • 0
  • 0

  Meghalhatsz-e felnyársalva egy szalmaszállal, megölhet-e egy csiga, összezúzhat-e egy égből leesett tehén, megmérgezhet-e egy sárgarépa, vagy megfulladsz a nevetéstől? NEM? Nos igen, lehetséges... Sajnos. Felfedezheted a 100 legabszurdabb és legtragikusabb módot, néha komikus halálozási módok, amelyek egyszerre fognak megrémíteni és megmosolyogtatni. Mindegyik emlékeztet a létezés elviselhetetlen törékenységére és a kockázatos viselkedés elkerülésének szükségességére.

  Show book

• 

  A kegyelem ára

  Bryan Stevenson

  • 0
  • 0
  • 0

  Az 1980-as évek végén Bryan Stevenson, a fiatal, Harvardon végzett ügyvéd Alabama államba, a halálra ítéltek földjére utazik, ahol a legmagasabb az egy fõre esõ halálbüntetések száma egész Amerikában. Hamar rájön, hogy a halálsorokat megtöltõ elítéltek között rengeteg a szegény fekete, akiknek esélyük sem volt a tisztességes tárgyalásra és a jómódú embereknek kijáró jogi segítségre. Hiába telt el több évtized, Alabamában alig változott valami a faji egyenlõtlenség témáját megörökítõ klasszikus regény, a Ne bántsátok a feketerigót! óta. Az ügyvéd megismeri az egy fehér lány megölése miatt a halálsoron ülõ Walter McMilliant, akit döbbenetére egyetlen, meglehetõsen zavaros tanúvallomás alapján ítéltek el alig másfél napos tárgyalás után. Az alibivel rendelkezõ és büntetlen elõéletû fekete férfinak egyetlen bûne van: korábban egy fehér nõvel folytatott viszonyt. A fiatal ügyvéd perújrafelvételt akar, de akármerre fordul, sziklaszilárd falakba ütközik. Õt azonban nem lehet eltántorítani. Az igaz történetet feldolgozó A kegyelem ára megmutatja, milyen elõítéletek torzítják el máig az igazságszolgáltatás rendszerét, és hogy a törvény elõtti egyenlõség jogára a világ leggazdagabb országában is születni kell. A könyvbõl 2019-ben nagy sikerû film készült azonos címmel.„Épp annyira mélyen megindító mû, mint a Ne bántsátok a feketerigót! Perzselõ vádirat az amerikai igazságszolgáltatás ellen, és felemelõ hitvallás a védtelenekért vívott harcban rejlõ megváltásról.”(The New York Review of Books)

  Show book

• 

  Náci milliárdosok - Németország...

  David De Jong

  • 0
  • 0
  • 0

  „Ma, amikor a dezinformáció mindenható, amikor a szélsőjobb világszerte feljövőben van, a történelmi transzparencia mindennél fontosabb. Mindez azonban valahogy nem érinti Németország legendás iparmágnásait. Az ő sötét örökségük rejtve maradt. Ez a könyv, a maga csekély lehetőségeihez mérten igyekszik ezt a hibát korrigálni.”Hogyan alapozta meg a zsidó vagyon jogtalan megszerzése, valamint a kényszer- és rabszolgamunka olyan ma is jól ismert német szolgáltatók és nagyvállalatok üzleti befolyását, mint az Allianz, az AFA, a Siemens, a Porsche, az Oetker és a BMW?Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját?Miért hunyt szemet a történelmi bűnök felett a háború után az Egyesült Államok?A német iparmágnások azáltal, hogy kisajátították a privátbankokat, áruval és fegyverekkel látták el a hadsereget, és mindent megtettek a profitjuk maximalizálásért, közvetve vagy közvetlenül, de támogatták a náci törekvéseket. David de Jong oknyomozó újságíró mérföldkőnek számító művében a véres pénz nyomába ered, és korábban fel nem dolgozott dokumentumokra és forrásokra hagyatkozva feltárja Németország leggazdagabb üzleti dinasztiáinak történetét. Egyedülálló kötete azzal a szándékkal született, hogy végre napvilágra kerüljön a német és a világgazdaság egyik legsötétebb, elhallgatott fejezete.David de Jong korábban a Bloomberg Newsnál dolgozott újságíróként. Főként az európai bankrendszerrel, az amszterdami pénzügyekkel, a rejtett vagyonokkal és a milliárdosok anyagi javaival foglalkozott. Jelentek meg írásai a Bloomberg Businessweekben, a The Wall Street Journalban és a Dutch Financial Dailyben is. Holland születésű, jelenleg Tel-Avivban él. Miközben ezt a könyvet írta, négy éven át Berlinből tudósított.

  Show book

• 

  A nagy parázna szemtanúja

  Géza Hegedüs

  • 0
  • 0
  • 0

  János, a patmoszi látnok, a Jelenések Könyvében „A nagy parázná”-nak nevezi Rómát, amelynek szörnyűséges hírei az akkori ismert világ valamennyi táján utálkozást és borzalmat keltettek. Erről, ugyanerről a Rómáról, császári udvarának bűneiről és paráznaságáról írta Tacitus halhatatlan történelmi híradását, és ennek a kornak bűnöző, olykor elmebeteg császárairól jegyezte fel nem sokkal később Suetonius nevezetes pletyka- és anekdotagyűjteményének hol mulatságos, hol hátborzongató történeteit. – Nos, a mai író – aki a klasszikus remekműveknek is, a klasszikus mendemondáknak is lelkes olvasója, Szent János apokalipszisének, Tacitus történelmi műveinek, Suetonius életrajzainak és mellettük a kor divatos filozófiai műveinek újraolvasása után, megpróbált kitalálni egy alakot, aki annak az időszaknak bűneit és paráznaságait saját szemével, közelről láthatta, de szerencsésen túlélte, hogy utána felidézhesse mindazt, aminek tanúja volt. Ez a szemtanú olyan ember, aki jól lát, de őt nem veszik észre; jelentéktelen külsejű, csúnya kis írnok a császári palota hivatalában. Szerencsétlen külseje a szerencséje. A szépek, a daliásak, a látványosak – akár bűnösök, akár ártatlanok – belepusztulnak a történelem kavargásába. Az okos és művelt jelentéktelenek legyőzhetetlenek; ők a túlélők, ők a szemtanúk. Az ő „alulnézetében”, mint politikai, bűnös és erotikus kalandok sorozata vonul itt az olvasók elé Caligula, Claudius és Néró vérgőzös és cselszövényes, orgiákkal és tömeggyilkosságokkal teljes két évtizede.  
  (Hegedüs Géza)

  Show book

• 

  Bolyongás a borgesi könyvtárban

  Zoltán Galántai

  • 0
  • 0
  • 0

  Egy kétségtelenül szellemes megjegyzés szerint a cím csak akkor fedheti le pontosan a könyv tartalmát, ha betűről betűre megegyezik vele. Valami hasonló mondható a fülszövegekről is (biztos Boegesnek is tetszene ez a gondolat), és ennek megfelelően meg sem kísérlem néhány mondatban összefoglalni, hogy miről lesz szó. Ehelyett inkább először is azt emelem ki, hogy a címnek megfelelően miről nem: például nem magáról Borgesről, a 20. század egyik legjelentősebb argentin írójáról. Hanem inkább arról, hogy a novelláival kapcsolatban milyen, az irodalomtól olyakor látszólag meglehetősen távol álló kérdések merülhetnek fel kezdve azon, hogy az általa leírt bábeli könyvtár valóban olyan teljes és mindenre kiterjedő-e, miként azt Borges sugallja; folytatva azon, hogy van-e egyáltalán értelme felvetni, hogy milyen lenne, ha valaki tökéletes emlékezettel rendelkezne (nincs). Meg, hogy elképzelhető-e, nem pedig, hogy létezik vagy legalább lehetséges-e egy olyan pont vagy térrész: egy olyan Alef, amelyen keresztül egyszerre láthatunk mindent. És így tovább egészen addig, hogy mit mondhatunk az irodalomkritikáról, az irodalmi zsánerek létrejöttéről meg eltűnéséről vagy éppen az irodalmi halhatatlanságról – ismét csak mint elméleti problémáról. 
  Azaz végső soron persze mégiscsak egyfajta bolyongás ez a borgesi könyvtában, illetve bizonyos, legalább hipotetikusan lehetséges és az irodalomhoz így vagy úgy kapcsolódó kérdések fázisterében még akkor is, ha a fentebbiekben, miként a figyelmes olvasó már észre vehette, éppen azt tettem, amiről korábban azt sejttettem, hogy nem fogom: néhány példa említésével próbáltam utalni rá, hogy miről szól az egész. De talán ez sincs igazi ellentmondásban azzal a megközelítéssel, amit ez a könyv sugall.
  Galántai Zoltán tudománytörténész és író. Korábbi  könyvei az eClassicnál: 
  Könyvkettő. A könyv, az írás és az irodalom jövőjéről (2013)
  http://eclassic.xyz/shop/bemutato/konyvketto-a-konyv-az-iras-es-az-irodalom-jovojerol/
  Monoverzumok. Kozmosz, törvény, tudomány (2016)
  http://eclassic.xyz/shop/szabadpolc/monoverzumok/

  Show book