Otros libros que te pueden interesar

• 

  Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála

  Lev Tolstoj

  • 0
  • 0
  • 0

  Ilyich Ivan halála - Hangoskönyv magyarul. Ivan Iljics halála Leo Tolstoi regénye, amelyet késői fikciójának egyik remekművének tekintik, röviddel az 1870-es évek végi vallásos átalakulása után. "Általában a regény legjobb példáinak közé sorolják", Ivan Iljics halála a 19. századi oroszországi bíró történetéről, valamint szenvedéseiről és végzetes betegségének haláláról szól.

  Ver libro

• 

  100 igaz törtenet szokatlan...

  John Mac, Sandrine Brugot,...

  • 0
  • 0
  • 0

  Meghalhatsz-e felnyársalva egy szalmaszállal, megölhet-e egy csiga, összezúzhat-e egy égből leesett tehén, megmérgezhet-e egy sárgarépa, vagy megfulladsz a nevetéstől? NEM? Nos igen, lehetséges... Sajnos. Felfedezheted a 100 legabszurdabb és legtragikusabb módot, néha komikus halálozási módok, amelyek egyszerre fognak megrémíteni és megmosolyogtatni. Mindegyik emlékeztet a létezés elviselhetetlen törékenységére és a kockázatos viselkedés elkerülésének szükségességére.

  Ver libro

• 

  Konzervatív feminizmus - Hogyan...

  Júlia Borbála Horváth

  • 0
  • 0
  • 0

  Jó nő vagy, mert férjhez mész. Jó nő vagy, mert gyermek(ek)et szülsz. Jó nő vagy, mert főzöl, mosol, takarítasz. Jó nő vagy, mert „jó nő" vagy. És jó nő vagy, amiért tanultál sokat. Jó nő vagy, mert dolgozol. Jó nő vagy, mert határozott és független vagy. Jó nő vagy, amiért mindenben megfelelsz a társadalmi elvárásoknak. De én tényleg jó nő vagyok? Egyébként van ún. rossz nő is? Ki dönti el, hogy melyik csoportba tartozom? (M. Dobos Marianne)
   
  Mindaddig, amíg a nők valódi gondjait orvosoljuk, és azáltal még inkább segítjük őket a női lét megélésében, nemcsak meghagyva a női mivoltukban, de még inkább támogatva, hogy nőként élhessék meg saját koruk társadalmában a teljességet, addig a feminizmus csodálatos erőforrás egy igazságosabb és boldogabb társadalom eléréséhez vezető úton. (Ferencz Orsolya)

  Ver libro

• 

  Hogyan fejlesszük érzelmi...

  Oliver James

  • 0
  • 0
  • 0

  Oliver James új megvilágításba helyezi életünk értelmét: „Ne a boldogságot kergessük, inkább érzelmi egészségünk javításán fáradozzunk!” 
  De mit is jelent valójában az érzelmi egészség? Mennyiben függ neveltetésünktől? Milyen képességeinket kell fejlesztenünk, hogy érzelmileg egészségesebbek legyünk? 
  Hogyan tárhatjuk fel múltbéli élményeinket? Miként írhatjuk át a gyermekkorunkban rögzült mintázatokat? Hogyan válhatunk jó szülővé és találhatunk a nevelés terén is megfelelő társat? 
  A könyv rengeteg érdekes pszichológiai vizsgálat, esettanulmány és példa alapján meggyőzően igazolja, hogy valóban teljesebb életet élhetünk, ha tudatosan vigyázunk érzelmi egészségünkre.
   
  Az erkölcsi és értékrendi zűrzavar korában az önsegítő könyveknek is megújulásra van szükségük. Az élet iskolája (The School of Life) sorozat egyfajta újjászületés. Olyan, mindannyiunkat érintő témákkal foglalkozik, mint a pénz, a munka, a technológia, a szex, a testedzés, az egyedüllét és az érzelmi egészség. 
  Alain de Botton, a sorozat szerkesztője

  Ver libro

• 

  Természet ember társadalom

  Ralph Waldo Emerson

  • 0
  • 0
  • 0

    
  A 19. századi filozófia egyes rétegei, különösen az amerikai gondolkodók, bizonyos fokig kívül esnek a mai olvasó érdeklődésének látókörén. Így Ralph Waldo Emersonról sem tudunk sokat. Családja szinte az „alapító atyákkal” érkezett az Újvilágba, s nemzedékeken át puritán prédikátorokat prezentált. Ő maga visszavonult a papi pályától, s birtokán éldegélve költészettel és bölcselettel foglalatoskodott. Művei a 19–20. sz. fordulója táján magyarul is megjelentek, mint ez a tanulmánygyűjtemény, mely leginkább a természet–társadalom köréből veszi tematikáját. 
  Egyfelől írásaiban a szellemi magasságok nietzschei áthallásai kísértenek: a Férfi – az Erő, a diadal, a hideg Észak, a Nő – alsóbbrendű, lehúzó, elbágyasztó Dél. Másrészt az amerikai üzleti szellem, politika, kereskedő gazdaság konkrét példáit veszi tollára, ahol pl. a „gentleman” társaságbeli viselkedését elemzi. Tiszta, logikus meglátásai mellett döbbenetes eretnekségeket mond ki: „A legkeresettebb erény a társadalomban az egyformaság.” A politikusokkal kapcsolatban: „…nem szorulnak rá, hogy választóiktól tudakolják, mit mondjanak.” A művészetek tekintetében: „A lángész gyermeke megint lángész legyen.” 
  De ne rémüljünk meg az első olvasásra kellemetlennek tűnő szentenciáktól: „Az utazás a bolondok paradicsoma.” Ne utasítsuk el azonnal, hanem próbáljunk tovább navigálni az általa felvetett gondolatok mentén. 
   

  Ver libro

• 

  Életeim II rész

  Dezső Szabó

  • 0
  • 0
  • 0

  Életrajzom e külön egészet jelentő része betűhűséggel úgy jelenik meg, 
  amint jobblétre szenderült füzeteim adták. Teljességgel nem tudom 
  megérteni, ha egy író egyszer már megjelent művén újabb kiadásnál 
  változtat, javítgat, foltozgat. Mikor valamit megírok: azt az akaratom 
  fölötti akaratom diktálja, logikai és ösztönös énem teljessége, és 
  inkább belenyugodnék abba, hogy valamelyik művem örökre feledésbe 
  menjen, mintsem hogy csak egy betű változtatás is történjék rajta. Kiadó
   és közönség nem létező tényezők a szellemi alkotás szuverenitása előtt.
   A kiadónak, mint a színházi rendezőnek is, vak hűséggel kell követnie 
  az alkotó Géniusz parancsát, s még csak gondolnia sem szabad arra, hogy 
  közbeformáló véleménye legyen. Ami pedig a közönséget illeti: a Géniusz 
  parancsolja meg művével, hogy mi tessék neki, a Géniusz irányítja őt. 
  Nem szellemi alkotó, hanem betűhetéra az, aki lesi, hogy mi tetszik a 
  közönségnek és a szerint pojácáskodik ki mondatokat magából. Az viszont 
  természetes, hogy mikor írtam ezt az életrajzot: engedelmeskedtem a mai 
  idők fegyelmének, és nem vétettem a mindenkire kötelező egyetemes 
  tilalmak ellen. Meg is volt az az elégtételem, hogy az illetékes ügyészség soha egy betűt sem kifogásolt életrajzomban.Ennek
   a műnek nem adhatnám franciául sem a Mémoires, sem a Souvenirs címet. 
  Abszolút lélektani tévedés volna ezt az életrajzot visszaemlékezéseknek 
  minősíteni. Kevés túlzással azt mondhatnám: hogy ez az életrajz 
  egyáltalán nem visszabarangolás a múltba.

  Ver libro