Other books that might interest you

• 

  Egri csillagok

  Géza Gárdonyi

  • 0
  • 1
  • 0

  Az Egri csillagok mára már igazi klasszikussá vált Magyarországon. A történet a 16. század elso felében játszódik és körülbelül 25 évet foglal magába. A legfobb történelmi események közt olvashatunk a magyar királyok székhelyének, Budának 1541-es vérmentes elfoglalásáról és a törökök 1552-es egri ostromáról. Betekintést nyerhetünk még más történelmi témákba is, például a reformáció Magyarországon elért hatására, a magyarok és a német-római császár közti nézeteltérésekre, és olyan értékek kísérik végig a regényt, mint a könyörületesség, apai és anyai szeretet, barátság, bizalom és oszinteség.The story is set in the first half of the 16th century and covers a period of roughly 25 years. The main historical events that are addressed are the bloodless occupation of Buda, the seat of the Hungarian kings, in 1541, and the 1552 Siege of Eger (now in Northern Hungary) by the Turks that forms the major topic of the novel. The story also addresses some other historical topics like the impact of the Reformation, the discord between Hungarians and the Holy Roman Emperor, as well as many themes of general import like mercy, filial and marital love, friendship, trust and truthfulness. The book is considered as the most famous Hungarian novel. It's been translated into English titled Eclipse of the Crescent Moon. (Summary by Wikipedia)

  Show book

• 

  A cigánybáró

  Mór Jókai

  • 0
  • 0
  • 0

  Hogyan lesz a bácskai földesúr fiából a cigányok bárója, hogyan találja meg az apja által elrejtett mérhetetlen kincsen kívül a boldogságot is egy gyönyörű török lány oldalán? – ezt meséli el Jókai ebben a kisregényében, amelyet a belőle készült operett tett világhírűvé.

  Show book

• 

  A fáraó átka

  István Ráth-Végh

  • 0
  • 0
  • 0

  Micsoda kincsestár a rég múlt korok világa! Ki ne volna rá kíváncsi, mit hittek, mit gondoltak a hajdan volt emberek, micsoda babonaságok éltek − és bizony micsoda babonák élnek még ma is. Igaz, ami igaz, ma már senki sem hisz sem a griffmadár létezésében, sem a sebezhetetlenség csacsi csodaszereiben, hanem azért még ma is fel-felrémlik a csillagjóslás divatja, sőt, vannak, akik a vizet, a fémet meglelő varázsvessző erejében sem kételkednek… Ráth-Végh István, a nagyszerű tollú kultúrtörténész egész életében nagy kíváncsisággal kutatta a történelmi korok sok-sok különösségét. Ezekből az izgalmas, érdekes írásokból válogattunk össze a Delfin barátai számára egy színes kötetre valót.

  Show book

• 

  Heltai Jenő - Alkotásai és...

  Géza Hegedüs

  • 0
  • 0
  • 0

  Első verseskötete, a Modern Dalok a múlt század végén jelent meg, utolsó, búcsúverse 1957-es keltezésű. A két dátum között egy sokműfajú alkotó és jelentős kultúrpolitikus egymástól elválaszthatatlanul egységes, csaknem áttekinthetetlen méretű életműve teljesedett ki.„Ide-oda csapongó újságíró, szerkesztő, könyvkiadó, színházigazgató, író, drámaíró, kabaréköltő, francia, angol, olasz és német színdarabok és versek fordítója voltam, éltem Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Konstantinápolyban, itthon és külföldön is találkoztam kis és nagy emberekkel, becsületesekkel és csalókkal, szép és gonosz nőkkel… s mindebből talán egy-egy figurát tudok csak megvilágítani…” – írja öregkori vallomásában, szerényen elhallgatva, hogy ő teremti meg a magyar kabaréköltészetet, hogy Kató-verseivel új korszak kezdődik irodalmunkban, hogy novelláinak legszebb darabjai a műfaj hazai legjobb remekei közé tartoznak, hogy regényeiben a bohémvilág, a balkáni uralkodók kisszerű machiavellizmusának ábrázolásával utat mutat a magyar persziflázs-regénynek, hogy egyike legsikeresebb színpadi szerzőinknek, aki az újromantikus versesjátékokat új életerővel töltötte meg, s A néma leventé-vel ma is, most is telt házat teremt színházainkban. Az izgatottan úttörő, folytonosan kezdeményező Heltainak a költők között sajátos helyet jelöl ki az, hogy biztonságosan csevegő újságíró és novellista, a novellistának viszont bravúros hátteret ad, hogy gyakorlott drámaíró, és mindehhez az esztétikai erényhez járul egy ritka és fontos etikai erény: Heltai bármit írt, átsüt rajta az emberi jóság. A Heltai-életmű sokfélesége más-más műfajban más-más jelentőségű. Hogy művei végtelenjében mi az irodalomtörténeti jelentőségű és mi a kiemelkedő rangos írás, azt keresi-kutatja Hegedüs Géza e kötetben oknyomozó lendülettel, értő, irodalomtörténészi lélekkel és a hiátusokat is kitölteni tudó, a mögöttes világ sugárzását is fogékonyan érző írói szívvel.

  Show book

• 

  Farkascseresznye

  Bene Zoltán

  • 0
  • 0
  • 0

  Bene Zoltán Farkascseresznye című műve 2013-ban jelent meg először. A regény „a megálmodott valóság és a mindennapok mezsgyéjén egyensúlyoz. Bár a regény elsősorban a XVI. századi török kori Szeged világába kalauzolja az olvasót, más korszakok, földrajzi zónák idősíkjain is könnyedén mozog, ugyanisa történelmi háttértörténet csupán keretet ad az időutazáson belüli időutazásokra, ami sajátos élménylehetőséget kínál az olvasónak.” (Wilhelm József). Láng Eszter szerint a szerző „nem keresgéli öncélúan a modernitás rögös útján az újdonságot, beéri annyival, hogy jól mond el jó történeteket, közbecsempészve filozófiát, történelmet, urbanisztikát, földrajzot, lélektant, biológiát, azaz mindent, amit tud (és sokat tud!), s ami végül egyetlen egységgé forr össze. Az olvasónak − az igényes olvasónak is − ennyi elég.” „Aki igényes, dinamikus, a történelmi regény klasszikus kereteit szétfeszítő olvasási élményre vágyik – fogalmaz Wilhelm József −, kedveli a történelmi korhűséget, ám a misztikumtól és az erotikus tartalmaktól sem riad vissza, az semmiképpen se hagyja ki a Farkascseresznyét, hiszen egy olyan időkapszulában utazhat, amelyben az ésszerűtlenségek valóságnak tűnnek, amelyben viszonylagossá válik a különbség álom és valóság között.”
  
  Bene Zoltán 1973-ban született, Szegeden él. 2001 óta publikál rendszeresen, ez alatt az idő alatt több prózakötete látott napvilágot, elbeszélései a legkülönfélébb irodalmi folyóiratokban, illetőleg antológiákban olvashatók.

  Show book

• 

  Jezabel II kötet

  Irén Gulácsy

  • 0
  • 0
  • 0

  1342-ben, Nagy Lajos király halála után koronázzák magyar királlyá a még
   gyermek Máriát. A hatalmat azonban anyja, Erzsébet gyakorolja. Mária 
  törékeny lány, alig fiatalabb húga Hedvig nála erőteljesebb, szőke 
  szépség, akit a lengyelek királynőjükként várnak, követelnek. Az 
  anyakirályné hatalomvágyó asszony, ugyanakkor egy szerelmes nő, aki 
  hatalmas szenvedéllyel kötődik Garay nádorhoz. Lajos király 
  hagyatkozása, hogy tudniillik a trónt női ág örökölje, akkor még 
  Európa-szerte szokatlan. Nem csoda, hogy a magyar főurak tiltakoznak a 
  szoknyás királyok ellen. Erzsébet sokszor önkényes döntései sértik a 
  hatalomból kizárt urakat. Erzsébet, férje akaratával ellentétben nem 
  akarja Máriát Luxemburgi Zsigmondhoz adni. Szívesen pártolja viszont az 
  Osztrák Vilmos herceget, aki férje hagyatkozása szerint Hedvig 
  vőlegénye. A lengyel urak megtörik Hedvig ellenállását, és Jagello 
  litván fejedelemhez kényszerítik, Mária pedig Zsigmond felesége lesz. A 
  délvidék forrong. Erzsébet útra kel Máriával, hogy lecsillapítsa a 
  kedélyeket, de terve tragédiába torkollik, Erzsébeten beteljesül a 
  bibliai Jezabel sorsa...

  Show book