Weitere Bücher, die Sie mögen werden

• 

  Az utolsó fiú Auschwitzban

  Moshe Bomberg

  • 0
  • 0
  • 0

  Mjetek Bomberg 17 éves, amikor a háború lecsap szülővárosára, Varsóra, és családjával együtt menekülniük kell. Hamis személyazonosságok mögé rejtőzve próbálják átvészelni a háborút, ám a lengyel zsidók számára nem létezik biztonságos hely a nácik uralma alatt. A családja többi tagjától elszakított Mjetek végül bátyjával együtt Auschwitzba kerül, oda, ahonnan senki sem tér haza. A két testvér csak egymásra számíthat, azonban egy szörnyű baleset lehetetlen választásra kényszeríti őket: maradjanak együtt, és várjanak a biztos halálra, vagy váljanak külön, hogy legalább az egyiküknek legyen halvány esélye a túlélésre. Amikor a közelgő szovjet csapatok miatt kiürítik a tábort, Mjetek a maradást választja, hogy esélyt adjon a bátyjának. Vajon látják egymást még valaha?
   
  Az utolsó fiú Auschwitzban megrázó és felemelő igaz történet a testvéri szeretetről és az önfeláldozásról.

  Zum Buch

• 

  Aki gróf úr akar lenni

  Baráth Katalin

  • 0
  • 0
  • 0

  Mialatt Angliában Jane Austen a legújabb regényét körmöli, addig Magyarországon egy balsorsú grófkisasszonyt csak a házasság menthet ki szorult helyzetéből.Ám a kisasszony legalább olyan makrancos, mint amilyen ágrólszakadt.
   
  A szomszéd kastély urának jobbkezét, egy fortélyos, közrendű férfit szintén csak a házasság segítheti hozzá, hogy följebb kapaszkodjon a ranglétrán.Ám a férfi legalább olyan csapodár, mint amilyen becsvágyó.
   
  Ők ketten talán megakadályozhatják a merényletet, amely végveszélybe sodorná az országot. Nincs visszaút: együtt kell menekülniük kémek, titkos társaságok és egyéb ármányok – no meg az esküvő fenyegetése elől.
   
  Baráth Katalin nyolcadik regényében kaland, intrika és csipkelődő főhősök várnak minden olvasót, aki szívesen elmerülne egy színes és derűs történelmi mesében.

  Zum Buch

• 

  Ezerkilencszázhetven

  Olivér Gábor

  • 0
  • 0
  • 0

  AZ IFJÚSÁG ÉDES MADARAVannak azok a szerencsétlenek, akik egyszerűen nem hajlandóak beletörőd­ni abba, hogy az idő történetesen előre halad, akiknek minden lélegzetvétellel azt a fájdalmat kell megélniük, hogy az ifjúság édes madara valahol a messzi távolban tojik már rájuk, akik képte­lenek felhőtlenül repesni az örömtől, hogy szaporodnak a ráncaik és szét­porladnak az emlékeik. Ez egy látszólag egyszerű időutazós történet, ám még­sem akar sci-fi lenni, hanem a mindent elborító, gyötrő nosztalgiát idézi meg, amikor a főhős fájdalmasan abban re­ménykedik, hogy sikerül megtalálnia azt a gyanútlan, naív énjét, aminek az újraélésére annyira vágyott fogatlan matuzsálemként. Ám csodák nincse­nek, az ilyen gondolatkísérletek nem nagyon sikerülhetnek, a nosztalgia hiú ábránd csupán. A francba!

  Zum Buch

• 

  Ha kitör a háború

  Julia Kelly

  • 0
  • 0
  • 0

  1939 augusztusa: mindenki rettegve figyeli a szalagcímeket, nehogy Anglia újra pusztító háborúba keveredjen Németországgal.Három gyerekkori barát szembesül a dilemmával: választaniuk kell egymás és a hazájuk között.Nora, a hajdani társasági pillangó eltökélt, hogy megtalálja a helyét a belügyminisztérium légitámadás-megelőzési részlegén, Hazel, a házasságszerző elfojthatatlan derűlátással igyekszik nem kiadni két fontos titkot, Marie pedig, aki Németországból költözött Angliába, aggódik, hogy ha kitör a háború, őt és a családját bebörtönzik vagy fogolytáborba szállítják.Amikor Németország elfoglalja Lengyelországot, tovább nő a feszültség. Marie-t ellenséges állampolgárságúvá nyilvánítják, és a három barátnő azon kapja magát: bármit megtennének, hogy Marie szabadlábon maradhasson.

  Zum Buch

• 

  A szerencse lánya

  Jenni L Walsh

  • 0
  • 0
  • 0

  1849, Amerika. Simone Jules, miután elveszti családját egy tűzvészben, képtelen folytatni életét az addigi kerékvágásban, így otthagyja vőlegényét és New Orleanst, és hajóra száll, hogy új életet kezdjen az aranylázban égő szerencsevadászok között San Franciscóban. Utolsó dollárjait felélve merész vállalkozásba kezd a városban ismeretlen kártyajáték, a vingt-et-un (huszonegy) révén. Az izgalmas játéknak és a csinos kártyaosztónak hamar híre megy, és nemsokára mindenki a Bella Union francia ajkú krupiéjának lábai előtt hever.Simone azonban nem számol a szerelemmel, azzal pedig főleg nem, hogy a sors egy színes bőrű férfit szán neki. Szerelmük nemcsak társadalmi normákba ütközik, hanem egyenesen illegális. Miután San Franciscó-i élete darabokra hull, Simone ismét újrakezd mindent - ez alkalommal azonban új személyazonossággal, Eleanor Dumont-ként.Új városában madame Dumont úgy dönt, megnyitja saját szalonját, ami Észak-Kalifornia legjobb szerencsejáték-központja lesz. Madame Dumont-nál mindenki a bájos francia nő szabályai szerint játszik - és megtiszteltetés számukra, ha ő veszi el az utolsó centjüket. Ám ennyi tragédia és megpróbáltatás után rámosolyog vajon az igazi szerencse a szerencse lányára?Jenni L. Walsh valós eseményeken és történelmi karaktereken alapuló regénye a kaliforniai aranyláz mozgalmas, könyörtelen korába visz el minket, ahol egy merész, leleményes nő próbál felülkerekedni a férfiak világában.

  Zum Buch

• 

  Anna Karenyina

  Lev Tolstoj

  • 0
  • 0
  • 0

  Anna Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el.
   
  Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

  Zum Buch