Other books that might interest you

• 

  Egri csillagok

  Géza Gárdonyi

  • 0
  • 1
  • 0

  Az Egri csillagok mára már igazi klasszikussá vált Magyarországon. A történet a 16. század elso felében játszódik és körülbelül 25 évet foglal magába. A legfobb történelmi események közt olvashatunk a magyar királyok székhelyének, Budának 1541-es vérmentes elfoglalásáról és a törökök 1552-es egri ostromáról. Betekintést nyerhetünk még más történelmi témákba is, például a reformáció Magyarországon elért hatására, a magyarok és a német-római császár közti nézeteltérésekre, és olyan értékek kísérik végig a regényt, mint a könyörületesség, apai és anyai szeretet, barátság, bizalom és oszinteség.The story is set in the first half of the 16th century and covers a period of roughly 25 years. The main historical events that are addressed are the bloodless occupation of Buda, the seat of the Hungarian kings, in 1541, and the 1552 Siege of Eger (now in Northern Hungary) by the Turks that forms the major topic of the novel. The story also addresses some other historical topics like the impact of the Reformation, the discord between Hungarians and the Holy Roman Emperor, as well as many themes of general import like mercy, filial and marital love, friendship, trust and truthfulness. The book is considered as the most famous Hungarian novel. It's been translated into English titled Eclipse of the Crescent Moon. (Summary by Wikipedia)

  Show book

• 

  A fáraó átka

  István Ráth-Végh

  • 0
  • 0
  • 0

  Micsoda kincsestár a rég múlt korok világa! Ki ne volna rá kíváncsi, mit hittek, mit gondoltak a hajdan volt emberek, micsoda babonaságok éltek − és bizony micsoda babonák élnek még ma is. Igaz, ami igaz, ma már senki sem hisz sem a griffmadár létezésében, sem a sebezhetetlenség csacsi csodaszereiben, hanem azért még ma is fel-felrémlik a csillagjóslás divatja, sőt, vannak, akik a vizet, a fémet meglelő varázsvessző erejében sem kételkednek… Ráth-Végh István, a nagyszerű tollú kultúrtörténész egész életében nagy kíváncsisággal kutatta a történelmi korok sok-sok különösségét. Ezekből az izgalmas, érdekes írásokból válogattunk össze a Delfin barátai számára egy színes kötetre valót.

  Show book

• 

  Hollók gyomra

  Bene Zoltán

  • 0
  • 0
  • 0

  Bene Zoltán Hollók gyomra című műve 2010-ben jelent meg először. A regény három egymásba fonódó életút története révén a XVI. századba, elsősorban a török hódoltság alatt tengődő Szegedre vezeti el az olvasót. Ez a regény, miként Árpás Károly írja, „nem a jókais vagy jósikás nemzeti dicsőségről szól, s nem a Kemény Zsigmond-i jelen-értelmezés jelenik meg benne, hanem Bene szándéka szerint az egyszerű ember. Az a mindennapi ember, aki, ha nem ismeri fel a létét meghatározó szituációt, akkor nem is lesz ura annak. Ha pedig nem lesz ura, akkor sodortatni fog a történésekben.” Eszes Máté megállapítása szerint a könyv legfőbb erénye a mindennapok bemutatása és a remek jellemrajzok.
  
  Bene Zoltán 1973-ban született, Szegeden él. 2001 óta publikál rendszeresen, ez alatt az idő alatt több prózakötete látott napvilágot, elbeszélései a legkülönfélébb irodalmi folyóiratokban, illetőleg antológiákban olvashatók.

  Show book

• 

  A párduc

  József Révay

  • 0
  • 0
  • 0

  A klasszikus műveltségű kiváló filológus, tanár, fordító és író, Révay József rendkívül izgalmas kalandregénye Lucius Septimius Severus császár (146-211) uralkodása idején játszódik. A szerzőn látszik, hogy pontosan tanulmányozta azt a kort, amelyet megfest: csupa pontos adat és hiteles személy kap szerepet a regényében. Jellemábrázolásai, helyleírásai korhűk, ugyanakkor nem egysíkúak. A regény egyik erénye, hogy a bemutatott római korszakot a szerző több szemszögből is ábrázolja. Épp úgy, helyet kapnak az arisztokrácia tagjai (a császári tanács, senatorok, praetorok), mint a nép (colonusok, rabszolgák) képviselői is, valamint azok a társadalmi rétegek (például a kereskedők, kézművesek), akiket a rómaiak megvetettek, mert nem katonáskodásból és földművelésből éltek – mert hiszen ők csak ezt a két foglalkozást tartották „emberhez” méltónak. A regény végére pedig az is kiderül, hogy vajon ki is az a párduc. Talán maga a császár, Septimius Severus, vagy a lázadó parasztok nem kevésbé lázadó vezére, netán egy, a gladiátor-játékokon szereplő vadállat?

  Show book

• 

  Zsidónak születni

  László Róbert

  • 0
  • 0
  • 0

  „Nem tehetsz róla, hogy zsidónak születtél, de sose szégyelld! És vésd az agyadba fiacskám: az antiszemitizmus egyik oka a gyáva zsidó…”
  Ez a nagyapai mottó vezérli az 1938-as tiszaeszlári cserkésztábor kispajtását, a pécsi Széchenyi István reálgimnázium pingpong bajnokát, az 104/7-es büntetőszázad gúzsba kötött ifjoncát akkor is, amikor az SS-tizedes - mielőtt megásatná vele a sírját - megparancsolja: tisztítsa meg az ásót.
  Róbert László későbbi élete is egyfajta kalandregény. A tiszta szívű, naiv ifjúkommunistából a Rajk-per után bútortróger, később a Rádió római, illetve párizsi tudósítója lesz. Egyik vietnami könyvéhez Graham Green ír előszót.
  A Tisztelendők című, eddig harmincöt epizódból álló és folytatódó sorozata - amelynek ideáját XXIII. János pápától kapja - bejárja Európa számos televízióját. Mózes-Jézus-Mohamed című filmje az első hiteles kelet-európai tanúságtétel a zsidó-keresztény-muzulmán dialógus mellett.A szerző élete egyik legnagyobb kalandjának tekinti, hogy felkutassa az igaz, az etikusan hatékony embert a háborúk, a faji és társadalmi elnyomás rettenetei között is, a Tízparancsolat és az Evangélium igéinek segítségével.Ebben a könyvében, remélhetőleg folytatandó önéletrajzának az ifjúkori éveket felidéző első kötetében nemcsak szabósegéd öregapjának állít emléket. A emberi tartás példájaként ismerkedhet meg az olvasó a pécsi latintanár Petrovics Ede atyával éppúgy, mint a Luftwaffe katonájával vagy a sváb Wágner hadapród őrmesterrel, aki a szó szoros értelmében a sír széléről hozza vissza az életbe a tizennyolc éves munkaszolgálatost.Elsősorban az vegye kézbe Róbert László könyvét, aki egyszerre szeret - vagy tud - sírni és nevetni.

  Show book

• 

  A Greene- kapcsolat

  László Róbert

  • 0
  • 0
  • 0

  „Örülök, hogy megírtam A csendes amerikait. Általa született e – mások számára különösnek tűnő – mély barátság is egy kommunista író-újságíró és egy katolikus író között” – írta Graham Green egy évtizeddel ezelőtt Róbert László egyik könyvének előszavában.  
   Az olvasó e barátság krónikáját tartja a kezében. Ez a könyv mégsem egyszerű krónika, hanem szerzőjének „fiúi” vallomása 85. évéhez közeledő mesteréhez. Nyilvános gyónás és vallatás. Ám – Róbert László eddigi könyveihez hasonlóan ¬– a nosztalgia és a romantika mellett ezt az írást is jótékonyan szövi át az önirónia.

  Show book