Other books that might interest you

• 

  Egri csillagok

  Géza Gárdonyi

  • 0
  • 1
  • 0

  Az Egri csillagok mára már igazi klasszikussá vált Magyarországon. A történet a 16. század elso felében játszódik és körülbelül 25 évet foglal magába. A legfobb történelmi események közt olvashatunk a magyar királyok székhelyének, Budának 1541-es vérmentes elfoglalásáról és a törökök 1552-es egri ostromáról. Betekintést nyerhetünk még más történelmi témákba is, például a reformáció Magyarországon elért hatására, a magyarok és a német-római császár közti nézeteltérésekre, és olyan értékek kísérik végig a regényt, mint a könyörületesség, apai és anyai szeretet, barátság, bizalom és oszinteség.The story is set in the first half of the 16th century and covers a period of roughly 25 years. The main historical events that are addressed are the bloodless occupation of Buda, the seat of the Hungarian kings, in 1541, and the 1552 Siege of Eger (now in Northern Hungary) by the Turks that forms the major topic of the novel. The story also addresses some other historical topics like the impact of the Reformation, the discord between Hungarians and the Holy Roman Emperor, as well as many themes of general import like mercy, filial and marital love, friendship, trust and truthfulness. The book is considered as the most famous Hungarian novel. It's been translated into English titled Eclipse of the Crescent Moon. (Summary by Wikipedia)

  Show book

• 

  Séták a római Magyarországon

  József Révay

  • 0
  • 0
  • 0

  „Mint egy szempillantás, úgy telt el az a három nap, amelyet az öreg Barbius savariai ügyeinek elintézésére szánt. Mikor újra felszálltak kocsijukra, s a scarbantiai kapun kirobogtak, még egyszer visszanézett Savaria ragyogó tetőire és büszke falaira, s fájdalmasan gondolt fiára, akivel éppen most akarta közölni végleges elhatározását, hogy idetelepíti Savariába. El is búcsúzhatunk a fiatal Barbiustól, bár ő még nem tudja, hogy valamikor milyen fontos szerepe lesz a város életében, és hogy ő is Lepidus és annyi más római sorsára jut: ő sem látja meg többé Itália kék egét. Viszont Savaria kárpótolja majd mindenért: nemcsak pompás keretet ad ottani életének és munkájának, hanem közéleti megtiszteltetésekkel is elhalmozza. Bizonyos, hogy Tiberius Barbius egyik nagy embere lett a városnak, s ebből következtethetjük, hogy a borostyánüzletet rendkívül fellendítette. Megmaradt egy oltárkő, amelyet ő szentelt a felséges Isisnek, nyilván azért, mert valamelyik nagyobb üzlete fényesen sikerült. Ez a kő elmondja, hogy a városi tisztviselők ranglétráján egyre följebb haladt; előbb aedilis volt, majd főpap és a város polgármestere. Íme, ismét egy Barbius, aki a polgári kötelességek teljesítéséből is becsületesen kivette a részét…”

  Show book

• 

  Tegnap és régmúlt - Elbeszélések

  Irén Gulácsy

  • 0
  • 0
  • 0

  „A prókátort kidobta és néhány könnyebb dísztárgyat összetört. Általában úgy találom, hogy itt az urak inkább csak színleg gálánsak, de otthon hírül sem olyan udvariasak, mint nálunk. Bár színleg sem mindig! Tegnap hallom Serényi grófnő barátnőmtől (aki ó! már be van vezetve!), hogy mivel szórakozik például XIV. Lajos, a híres, híres francia Napkirály, – aki egyébként írni-olvasni sem tud és Monsieurt, azaz a dauphin-jét, vagyis a trónörökösét sem taníttatta meg, erre a művészetre: ha látja, hogy valamelyik hölgy a közelében lebocsátkozni készül, gyorsan valami szöges tárgyal csempész a helyére s aztán gurul a kacagástól, ha a szegény teremtés visítozik. Fi donc! Szép viselkedés, mondhatom! Különben ez az egész XIV. Lajos már kinő a könyökömön. Itt mindenki rá hivatkozik, róla ábrándozik, – igen, valósággal tömjénezik ezt a műveletlen fickót.”
   (Papillotage-részlet)

  Show book

• 

  A vihar harcosai

  Bernard Cornwell

  • 0
  • 0
  • 0

  Hosszú évtizedek véres háborúi után az angolszász földeken törékeny béke honol. Wessexet és a dánok uralma alól felszabadított Kelet-Angliát a néhai Alfréd király fia, Edward uralja, míg Merciát Alfréd lánya, Aethelflaed igazgatja. Az északi határokat a legnagyobb angolszász harcos és hadvezér, Bebbanburgi Uhtred õrzi Chester erõdítményébõl, ám még õ sem készülhet fel az észak felõl közelgõ viharra… Az írekkel szövetkezõ vikingek az éj leple alatt érkeznek. Az óriási had célja nem ismert: talán Chester ellen törnek, talán Mercia felprédálására készülnek, vagy Northumbria törvénytelen földjébõl akarnak kikanyarítani maguknak egy új királyságot. Uhtred azonban jól ismeri vezetõjüket, a rémisztõ harcost és könyörtelen hadvezért, Ragnall Ivarsont, hiszen a viking öccse az õ lányát vette feleségül. A vér köteléke és az Aethelflaednek tett esküje között vergõdõ Uhtred számára nincs könnyû megoldás. Egy dolog biztos: ez a vihar egész Englalandot felkavarja.
   
  Bernard Cornwell monumentális Angolszász históriák-sorozata Anglia születése és a viking háborúk korába visz el minket. A könyvsorozatból a BBC és a Netflix készített nagy sikerû tévéadaptációt Az utolsó királyság címmel, amelyet Magyarországon forgattak.
   
  „Mint a Trónok harca, csak a valóságban.”Observer

  Show book

• 

  Az idő urai

  Eva García Sáenz de Urturi

  • 0
  • 0
  • 0

  Mérgezés, élve befalazás, hordóba rekesztés – Krakennek, azaz Unai López de Ayala nyomozónak ezúttal egy titokzatos történelmi regényben elkövetett gyilkosságokat másoló tettest kell kézre kerítenie: egyszerre kell megküzdenie a múlt és a jelen kíméletlen árnyaival és mitológiai szörnyetegeivel. A tét pedig nem kevés: a családja élete – a jövőben.
   
  A fehér város-trilógia befejező része az előző kötetek izgalmát továbbörökítve, lenyűgöző módon vegyíti a középkori krónikák és a modern bűnügyi történetek világát egyetlen nagyívű, időtlen elbeszéléssé.

  Show book

• 

  Hamueső

  Irén Gulácsy

  • 0
  • 0
  • 0

  Ha nem ismernénk e regény keletkezési idejét (1924) és első kiadásának évét (1925) azt hihetnénk: napjaink legégetőbb kérdései tolulnak fel benne. Gulácsy Irén Hamueső-je az elsők között adott hírt – döbbenetes képet – a román fennhatóság alá került magyar faluról s annak mérgezett levegőjében romló közállapotokról. Az elszabadult ösztönök, végletes szenvedélyek pusztító tüzében forgó, gazdaságát elhanyagoló, öntelt falubíró, Bass Menyhért tündöklésével és bukásával, valamint a jótékony, de félreállított Südy tekintetes úr meghasonlottságával és kvártélyt adó, titkolt szerelmének tragédiájával a trianoni döntés társadalmi és egyéni következményeire hívta fel első olvasóinak figyelmét. Veron, az önérzetes-magabiztos lázadó asszony előképül szolgált Németh László Kárász Nellijéhez, a maga aprólékos gonddal felépített pszichológiai jellemzésével. A kitűnően megformált alakok, különböző embertípusok sajátos-ízes nyelvezete, szellemes párbeszédek teszik vonzóvá, egyszersmind fájdalmasan aktuálissá ezt a máig hozzáférhetetlen, igaztalanul mellőzött művet – annak ellenére, hogy az irodalomtörténészek sokszor hivatkoztak rá.

  Show book