D'autres livres qui pourraient vous intéresser

• 

  Hivatalnokok

  Honoré de Balzac

  • 0
  • 0
  • 0

  A könyv pergő, eleven, élvezetes regény, sőt igen sajátos írás, amelyben iróniát és mély emberséget, komédiát és tragédiát, elbeszélést és dramatizált jeleneteket vegyít páratlan ügyességgel Balzac. A „gálya” épp vesztegel, amikor látogatást teszünk rajta, egyik kormányosa – egy osztályfőnök – meghalt, újat kell kinevezni a helyére. És megindul a harc az állásért, a reform embere ellen felvonul a „papok pártja” és az uzsora, mellette pedig a felesége száll síkra - folyik az ármány, összecsapnak az érdekek. Hogy ki veszít? Nem lehet kétséges: az államérdek. De sebaj, máris felhúzzák a horgonyt, a gálya megy tovább...Igazi Balzac-regény a Hivatalnokok, a legjobbak, a legmodernebbek közül való.

  Voir livre

• 

  A herceg

  Renée Erdős

  • 0
  • 0
  • 0

  „Ki ismerheti meg sajátmagát? Ki az, aki őszinte sajátmagához? Ahogy én 
  most itt beszélek magához, józanul és kissé kenetesen, mit tudom én, azt
   mondom-e, amit mondani szeretnék? Őszinte vagyok-e? Most, amikor 
  komolyan beszélek, az igazi érzéseimet és szempontjaimat fejezem-e ki? 
  Nem az imént voltam-e őszinte és igaz, mikor tréfából azt kérdeztem 
  magától: ne öljem-e meg az urát? Ki tudja, mi van bennünk, mi rejtőzik, 
  mi lappang, mi kér utat kifelé? Azért mondom csak: meglepetések érhetik 
  még magát is! Azért ne vegye dogmáknak, amiket az imént mondott, noha 
  tudom, hogy minden szava igaz és aszerint él is!”

  Voir livre

• 

  A per

  Sigmund Freud

  • 0
  • 0
  • 0

  Franz Kafka egyik legjelentősebb, mindmáig legnagyobb hatású műve a per. „Valaki megrágalmazta Josef K.-t.” – ezzel a már-már szállóigévé vált mondattal kezdődik A per, amelynek története az állítólagos rágalmazást követő letartóztatás és az ítélet végrehajtása között játszódik le. Mindvégig nem derül ki, hogy milyen bűnt követett el az áldozat, és miért kell végül meghalnia. Nem is derülhet ki, mert a polgári jogrend ellen valóban nem vétett Josef K., bűne mitikus bűn, bűnhődését nem valami felszíni igazságosság, hanem a mélyben érvényesülő szükségszerűség rendeli el. A per – ilyen értelemben modell – az Osztrák–Magyar Monarchiának és az ott élő polgár magatartásának modellje. Josef K. fejet hajt a monarchia államrendje előtt, tehetetlenül elfogadja a „világrenddé avatott hazugság” normáját – mert képtelen mást tenni, s nem is tehet mást az irracionális hatalom szorításában.

  Voir livre

• 

  Candide avagy az optimizmus

  Voltaire Voltaire

  • 0
  • 0
  • 0

  „Nyugtalanul, félőrülten, hol egészen magamon kívül, hol azonnal készen arra, hogy meghaljak a gyöngeségtől, szegény fejem tele volt ezerféle gondolattal, apám, anyám, testvérem gyilkos lemészárlásával, a csúf bulgár katona szemtelenségével meg késszúrásával, szolgaságommal, szakácsnéságommal, bulgár kapitányommal, csúnya Don Issacharommal, gyalázatos inkvizítorommal, Pangloss doktor felakasztásával, a hármasszólamú Miserere-vel, miközben kegyelmedet fenekelték, és főképpen azzal a csókkal, amelyet egy spanyolfal mögött adtam kegyelmednek azon a napon, amikor utoljára láttuk egymást. Magasztaltam az Úristent, hogy annyi megpróbáltatás után visszavezérelte hozzám. Az öregasszonyt megkértem, legyen gondja kegyelmedre, kísérje ide ebbe a házba, mihelyt lehetséges lesz. Megbízásomnak igen jól eleget tett; megértem hát azt a ki sem mondható örömöt, hogy ismét láthatom, hallhatom és beszélhetek kegyelmedhez. De már rettentő éhes lehet; nekem is megjött az étvágyam, először is hát vacsorázzunk meg.”

  Voir livre

• 

  Az új sarj - Ősök és ivadékok 1

  Renée Erdős

  • 0
  • 0
  • 0

  Erdős Renée Ősök és ivadékok című ciklusa kimondottan önéletrajzi regény, amelyben saját fejlődésének útját rajzolja meg. A ciklus részei: I. Az új sarj 
  (1918); II. Az élet királynője (1921); III. Berekesztett utak (1923). IV. Ave Roma (1929).

  Voir livre

• 

  Bovaryné

  إدموندو دي اميجي

  • 0
  • 0
  • 0

  Gustave Flaubert az 1848 utáni illúzióvesztett korszak az eseménytelenség, az unalom, a mozdulatlanság ábrázolásának nagy regényírója. Meghatározó élménye az általános kiábrándultság, alaptémája az emberi butaság; műve írásakor a nyárspolgárok és a romantika iránt érzett gyűlölete hajtotta. A regény ötletét egy újságcikk szolgáltatta, majd ötvenöt hónapi megfeszített munka után, 1856 őszén kezdte folytatásokban közölni az írói pályájának kezdetét jelentő társadalmi-lélektani regényét, a Bovarynét. Az államügyészség vallás- és erkölcsgyalázás vádjával pert indított Flaubert ellen. Már az alcím – „Moeurs de province”, Vidéki erkölcsök – sejteti, hogy a regény nem pusztán egy romantikus asszony története, hanem a vidéki élet monotóniájának rajza, mely a kor jellemző vonásait sűríti: az író által megvetett kispolgárok típusokká válnak, Bovaryné életrajza az egész Lajos Fülöp-i polgárosodó kor – a csupa aljasság, középszerűség 19. századi – krónikájává tágul.

  Voir livre