Weitere Bücher, die Sie mögen werden

• 

  Én Mosra - Roswell túlélője

  B. Mich. Grosch

  • 0
  • 0
  • 0

  Leírás: 
  Az „Én, MOSRA” című tudományos-fantasztikus regény a roswelli balesetet és az ahhoz vezető eseményeket meséli el az „idegen” Mosra szemszögéből. Az olvasó megtudhatja, hogyan és miért történt az, hogy az emberiség a Földön kiirtotta magát, és hogy az „elit” néhány túlélőjének nem sikerült befejeznie egy régóta építés alatt álló űrhajót, hogy elmeneküljön és az emberiség többi részét elpusztítsa. A kalandos regény a modern politika irracionalitását és kopottságát, valamint az emberi jövő és az emberiség utódai lehetséges forgatókönyveit világítja meg. Itt nem a vérszomjas „csillagháborúkról” van szó, hanem az emberiség jövőjének lehetőségeiről, ha- és bukásáról. 
  (Lefordítva, mesterséges intelligencia segítségével) 
  Beszélte: Tamas Kovács. (M I)

  Zum Buch

• 

  Klára boszorkány

  Böbke Lucas

  • 0
  • 0
  • 0

  A boszorkányok köztünk járnak. Csak kivételes embereknek adatik meg, hogy benézzenek a világukba. Böbke Lucas meseszerű fantasy története betekintést enged a jó boszorkányok és a rossz szellemek közötti küzdelembe. Titkokat árul el a föld és szellemvilág között utazó boszorkányokról és egy különleges családról.
   
  Ajánljuk azoknak, akik kedvelik a mese és a valóság között húzódó történeteket

  Zum Buch

• 

  A kimondatlan név

  A. K. Larkwood

  • 0
  • 0
  • 0

  Mi lenne, ha tudnád, hogyan és mikor fogsz meghalni?
   
  Kszorvejt az ősi mágia egyik szektája nevelte. Mindig is tudta, hogy a tizennegyedik születésnapján felmászik majd a hegyre, belép a szentélybe, és az istenük, a Kimondatlan áldozata lesz. Ám a halála napján felkeresi egy nagy hatalmú varázsló, és lehetőséget kínál neki: fordítson hátat a végzetének, hogy tolvajjá, kémmé és orgyilkossá váljon – a varázsló hű fegyverévé. A lány sosem akart értelmetlen halált halni, ezért elfogadja az ajánlatot.
   
  Kezdetben segít megdönteni egy ország vezetését és visszaadni a varázslónak a hatalmát, aztán a megbízásából kutatni kezd egy ereklye után, amely számos világot képes lenne megváltoztatni.
   
  Eljön azonban a nap, amitől Kszorvej mindvégig rettegett. Szembetalálkozik régi szektájával, amelynek tagjai ugyanazt a mágikus tárgyat keresik. Kszorverjnek el kell számolnia a múltjával, ráadásul szembesül a ténnyel, hogy az istenek nem felejtenek, és idővel minden adósságot meg kell fizetni...

  Zum Buch

• 

  Azután - All in

  Brett O'Conor

  • 0
  • 0
  • 0

  Helyszín: A földrész, melyet egykor Európának hívtak.
   
  Jeff Winter őrnagy és viharvert kommandója az ellenség utáni hajsza közben, nem várt szövetségesekre akad. A váratlan találkozás javíthat ugyan az erőviszonyokon, de az őrnagy tisztában van vele, hogy még így sem garantált a győzelem.
   
  A csapat kap egy kis időd, hogy kifújja magát, mielőtt újra elindulnak a harcba. Mielőtt elindulnak a végső harcba. De addig még vár rájuk egy kíméletlen kötelezettség. Meg kell tudniuk, hogy mi történt a világban.
   
  És az igazság sokkoló!
  
   
  Vajon helyre lehet-e állítani az elveszett bizalmat mindazokkal, akikkel együtt kell majd harcolniuk? Mert külön-külön senkinek nincs esélye.
   
  Vajon képesek-e az országot és zászlót vesztett csapatok úgy együttműködni, mint egy olajozott harci gépezet? Mert ha nem, akkor a sokszoros túlerőben lévő ellenség eltiporja őket.
   
  Jeff és a csapat tudja, hogy ezek létkérdések, hiszen a háború végeredménye áll vagy bukik rajtuk. És ez a végeredmény nem lehet kétséges. Győzelem vagy teljes pusztulás.
  
   
  - Azt mondtam, visszavonulás! – kiáltotta Jeff ellentmondást nem tűrő hangon. – Ez az egyetlen megoldás.
   
  Vitória szemeiben a tehetetlen harag tüze villant fel.
   
  - Ez nem megoldás parancsnok!
   
  - De igen, az!
   
  - Nem fog menni! Nem lesz idő a kijutásra! – szállt be a vitába Ray is.
   
  - Tudom. – felelte Jeff. – Ole, add meg az adatokat Sárkánynak! Célpont a sárga füst!
   
  - Főnök... – kezdett bele a norvég, de elöljárója letorkolta.
   
  - Sem az idő, sem a hely nem alkalmas rá, hogy ezen elmélkedjünk és nem fogom szavazásra bocsátani a kérdést. – Jeff az Őrültre nézett, vonásai megkeményedtek. – Százados, visszavonulás! … ez az utolsó parancsom.

  Zum Buch

• 

  Hétköznapi szörnyetegek

  J. M. Miro

  • 0
  • 0
  • 0

  „A Hétköznapi szörnyetegek kiemelkedő alkotás: a vad találékonyság, a dickensi különcség, a természetfeletti horror és a lebilincselő feszültség káprázatos keveréke. Vigyázzatok… ha egyszer beléptek a rémregények rémregényébe, sosem akartok majd távozni innen!”Joe Hill
   
  1882-t írunk. Edinburgh-tól északra, egy elszigetelt tó szélén található a Cairndale Intézet magányos kőépületeivel, ahol egy különös doktor természetfeletti képességekkel rendelkező árváknak nyújt otthont. Hamarosan két új gyerek érkezésére számít Londonból, azonban egy veszedelmes figura vadászni kezd rájuk – egy férfi, akiből korom és sötétség árad.
   
  A tizenhat éves Charlie Ovid kegyetlen és erőszakkal teli gyermekkora során fedezte fel, hogy a teste magától meggyógyul, ha akarja, ha nem, míg Marlowe-ra egy tehervagonban találtak rá, és furcsa, kék színű fénnyel ragyog, ráadásul képes megolvasztani az eleven húst.
   
  Két tapasztalt nyomozó feladata lesz biztonságos helyre vinni a fiúkat, ám hamarosan mindannyian a legszörnyűbb borzalmakkal kénytelenek szembenézni. Élők és holtak világa kerül összeütközésbe egymással, és miközben mélyen eltemetett titkokra derül fény, Charlie, Marlowe és a többi árva megismeri képességük valódi természetét – ráadásul nem csak arra jönnek rá, hogy mi fenyegeti őket, hanem, hogy a legádázabb szörnyetegek olykor a legkáprázatosabb ajándékokkal érkeznek.

  Zum Buch

• 

  Sehol

  Paul Hut

  • 0
  • 0
  • 0

    Miután hirtelenjében újra, de összességében már vagy ezredjére rádöbbent, hogy egyszerűen képtelen megszokni a sötét világűr rémítően végtelen „mélységét”, és szó szerint erőnek-erejével kényszerítette ki magát a külső zsilipajtón… Manu megpihent egyetlen pillanatra… majd miután az űrruha derekáról lelógó biztosítókötél karabinerét az alattomosan benne munkálkodó pánik ellenére is rutinos magabiztossággal a szerelőkorláthoz kapcsolta, vontatottan „nem akarom” mozgással, mondhatni már-már majdhogynem négykézláb megindult a napvitorla beragadt „csápja” felé…  Miközben mindvégig erőnek-erejével próbálta kizárólag a hamiskás biztonságérzetet nyújtó hajótestre fókuszálni a tekintetét…  Ameddig csak lehetett.  Vagyis addig a nem egészen negyed óráig, míg el nem érte a biztos támpontokhoz ragaszkodó emberi agya által fentnek kinevezett „hajóhát” azon pontját ahonnan már nem folytathatta tovább ezt a furcsa „négykézlábasdit”… és bármennyire is ódzkodott a következményektől, muszáj volt felegyenesednie… amihez előbb a lábán viselt ormótlan csizmaorrokat egymás utánijában akkurátusan beakasztotta a speciálisan erre a célra kialakított „papucsokba”… majd a legalább ugyanannyira bumszli kesztyűbe bújtatott ujjainak ezúttal már idegesen esetlen mozdulataival kiakasztotta a karabinert… hogy szabályos lassított felvételként, szó szerint milliméterről-milliméterre nyújtóztatva ki a lábait, tétován felegyenesedhessen…  És az űrhajó jótékony „fedezékéből” kibukkanva, a Merkúr pályasugaránál jóval közelebbi, tőle alig hatvanmillió kilométerre lángoló Nap minden mást elhomályosító fénye még a speciális szűrőn keresztül is szinte azonnal elvakította!

  Zum Buch