D'autres livres qui pourraient vous intéresser

• 

  Én Mosra - Roswell túlélője

  B. Mich. Grosch

  • 0
  • 0
  • 0

  Leírás: 
  Az „Én, MOSRA” című tudományos-fantasztikus regény a roswelli balesetet és az ahhoz vezető eseményeket meséli el az „idegen” Mosra szemszögéből. Az olvasó megtudhatja, hogyan és miért történt az, hogy az emberiség a Földön kiirtotta magát, és hogy az „elit” néhány túlélőjének nem sikerült befejeznie egy régóta építés alatt álló űrhajót, hogy elmeneküljön és az emberiség többi részét elpusztítsa. A kalandos regény a modern politika irracionalitását és kopottságát, valamint az emberi jövő és az emberiség utódai lehetséges forgatókönyveit világítja meg. Itt nem a vérszomjas „csillagháborúkról” van szó, hanem az emberiség jövőjének lehetőségeiről, ha- és bukásáról. 
  (Lefordítva, mesterséges intelligencia segítségével) 
  Beszélte: Tamas Kovács. (M I)

  Voir livre

• 

  Hyperborea titkai - Az erdő lánya

  Éléonore Devillepoix

  • 0
  • 0
  • 0

  Hyperborea nemrég még virágzó, csodálatos kupolavárosa romokban hever. A themisszirai csapatok látszólag felszabadították, valójában azonban megszállták a várost. A politikai hatalomátvétel leple alatt a magatehetetlen themisszirai uralkodó fia, Alkandresz mozgatja a szálakat, aki sötét mágikus erővel bír, és hatalma van a holtak felett is.Akadnak azonban még néhányan, akik nem hódolnak be. A fiatal mágus, Lastyanax és társai a város felszabadításáért küzdenek, ám a zsarnok számára a legnagyobb fejfájást Arka, az amazonok között nevelkedett kislány jelenti, akivel elválaszthatatlanul összeköti a nevezetes tükörátok. Arka egy különös fordulat révén ismét gyerekkora helyszínén, az amazonok erdejében találja magát. Ott egyre több titokra derít fényt a múltból - olyan titkokra, amelyek nem csak a saját sorsát tárják fel új színben, de az amazonok teljes világát is. Éléonore Devillepoix második regénye a Hyperborea titkai - A város, ahol sosem fúj a szél fordulatokban bővelkedő folytatása. Lapjain politikai cselszövés keveredik mágikus praktikákkal, szerelmi bonyodalmak családi titkokkal, és feleletet kapunk az első kötet megválaszolatlan kérdéseire is.

  Voir livre

• 

  Glint - Tündöklés

  Raven Kennedy

  • 0
  • 1
  • 0

  "Könnyíteni akarsz az életeden? Akkor légy a kalitkába zárt madár, és énekelj!"Tíz éven át Midász király arany kastélyában éltem egy aranykalitkában.Most azonban a Negyedik Királyság hadseregének foglya vagyok, és nem tudom, kikerülök-e innen valaha is egy darabban. A hadsereg csatába indul, és én vagyok a tárgyalási előny, ami vagy eloltja a tüzet, vagy kirobbantja a háborút.Félelmem, aggodalmam forrása nem más, mint Rip parancsnok.A csatában brutalitásáról híres, felülmúlhatatlan a gonoszsága. De én pontosan tudom, micsoda.Szellem. Tündér.Az árulók, a gyilkosok közül való, akik majdnem elpusztították Oreát, és közben eltörölték a Hetedik Királyságot. Ripet a hatalomvágy fűti, és tüskék csillognak a gerince mentén. de a szeme...a tekintete a legparancsolóbb.Amikor rám szegezi fekete szemét, egészen más okból érzem rabnak magam. Lehet, hogy nem vagyok már a kalitkámban, de nem vagyok szabad sem. Egyáltalán nem.Királyok és hadseregek játékában én vagyok az arany játékszer. A kérdés csak az, túl tudok-e járni az eszükön?Az aranyozott fogoly sorozat lebilincselő második kötete. Nagyívű, felnőtteknek szóló fantasy történet, amiben szerelem, intrika és a képzelet teremtette csodálatos világ keveredik. Visszatér a Midász király mítoszán alapuló, varázslat inspirálta, elbűvölő történet. Merüljünk el Orea világában!Éldekorált kiadás

  Voir livre

• 

  Robot ember

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  2074-ben kifejlesztenek egy mikrochipet, amely kizárólag szerves anyagot tartalmaz. Ezáltal kompatibilisebb az emberi szervezettel, mint bármilyen szintetikus implantátum. Ezzel a technológiával három évvel később már komplett emberi szerveket képesek létrehozni. Nem kell többé donorra várni a transzplantációnál. A szerveket egyszerűen legyártják, akár a gépalkatrészeket.
  2100-ban megalkotják az első szerves anyagokból álló androidot, azaz embernek látszó robotot. Mivel a lény minden alkatrésze szerves és élő, így valójában nem is minősül gépnek. Ez egy új faj, új törvények vonatkoznak rájuk. Az élő robotokat először veszélyes munkákra, életmentésre használják, mivel ugyanarra képesek, mint az ember, ám életük „mégsem ér annyit”. Egyre nagyobb számban gyártják az olcsó, feláldozható munkaerőt, egészen addig, amíg számuk már elér egy veszélyes szintet. Mire az emberiség észbe kap, háború tör ki. A robotok fellázadnak teremtőik ellen. Az első robotháborút az emberiség nyeri. Ám egyvalamivel nem számoltak: A robotoknak nincs szükségük húsz évre ahhoz, hogy csecsemőből felnőtté fejlődjenek. Néhány nap alatt újragyártják magukat, és pótolják veszteségeiket. Ekkor tör ki a második robotháború. Ezt már a gépek nyerik. Az emberiség kipusztul. A legendák szerint legalábbis.
  2500-ban senki sem biztos benne többé, hogy pontosan mi is történt négyszáz évvel azelőtt. A több milliárd ember és robot harcának és megsemmisülésének senki sem ismeri a pontos eredményét. A Föld lakossága elvileg robotokból áll. Azonban mivel nincs műszer, ami képes lenne kimutatni bármilyen különbséget is a robot és az ember között, így senki sem tudja egymásról, hogy micsoda. Sőt, még önmagukról sem.
  A robottársadalom paranoiásan keresi az emberiség utolsó túlélőit, és nyomoz önmaga után. Többé senki sem biztos semmiben.
  Egyetlen dologra emlékeznek csak az emberekkel kapcsolatban: arra, hogy mind őrültek voltak. Vagy lehet, hogy inkább a robotok azok?

  Voir livre

• 

  Repedés a térben

  Philip K. Dick

  • 0
  • 0
  • 0

  Egy szerelő felfedez egy lyukat egy hibás Surranóban, abban a különös közlekedési eszközben, amely alagútszerűen köt össze távoli helyeket. Ez a lyuk azonban egy másik, párhuzamos Földre nyílik.
   
  Jim Briskin, aki az Egyesült Államok első fekete elnökének címére pályázik, ebben a másik Földben látja a megoldást a krónikus túlnépesedésre. Tito Cravelli magánnyomozó arra kíváncsi, hogy a híres szervsebész, dr. Lurton Sands miért ott rejtette el a szeretőjét. A milliárdos mutáns iker George Walt pedig egy saját világra pályázik.
   
  Csakhogy kiderül: ez a másik Föld nem lakatlan, ami mindent megváltoztat. Vajon az ott élő emberek békések? Vagy ugyanolyan korruptak és mohók, mint a repedésnek ezen az oldalán? Philip K. Dick 1966-os regénye olyan kérdéseket és problémákat feszeget, melyek a mai napig változatlanul aktuálisak.

  Voir livre

• 

  Robot ember

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  2074-ben kifejlesztenek egy mikrochipet, amely kizárólag szerves anyagot tartalmaz. Ezáltal kompatibilisebb az emberi szervezettel, mint bármilyen szintetikus implantátum. Ezzel a technológiával három évvel később már komplett emberi szerveket képesek létrehozni. Nem kell többé donorra várni a transzplantációnál. A szerveket egyszerűen legyártják, akár a gépalkatrészeket.2100-ban megalkotják az első szerves anyagokból álló androidot, azaz embernek látszó robotot. Mivel a lény minden alkatrésze szerves és élő, így valójában nem is minősül gépnek. Ez egy új faj, új törvények vonatkoznak rájuk. Az élő robotokat először veszélyes munkákra, életmentésre használják, mivel ugyanarra képesek, mint az ember, ám életük „mégsem ér annyit”. Egyre nagyobb számban gyártják az olcsó, feláldozható munkaerőt, egészen addig, amíg számuk már elér egy veszélyes szintet. Mire az emberiség észbe kap, háború tör ki. A robotok fellázadnak teremtőik ellen. Az első robotháborút az emberiség nyeri. Ám egyvalamivel nem számoltak: A robotoknak nincs szükségük húsz évre ahhoz, hogy csecsemőből felnőtté fejlődjenek. Néhány nap alatt újragyártják magukat, és pótolják veszteségeiket. Ekkor tör ki a második robotháború. Ezt már a gépek nyerik. Az emberiség kipusztul. A legendák szerint legalábbis.2500-ban senki sem biztos benne többé, hogy pontosan mi is történt négyszáz évvel azelőtt. A több milliárd ember és robot harcának és megsemmisülésének senki sem ismeri a pontos eredményét. A Föld lakossága elvileg robotokból áll. Azonban mivel nincs műszer, ami képes lenne kimutatni bármilyen különbséget is a robot és az ember között, így senki sem tudja egymásról, hogy micsoda. Sőt, még önmagukról sem.A robottársadalom paranoiásan keresi az emberiség utolsó túlélőit, és nyomoz önmaga után. Többé senki sem biztos semmiben.Egyetlen dologra emlékeznek csak az emberekkel kapcsolatban: arra, hogy mind őrültek voltak. Vagy lehet, hogy inkább a robotok azok?

  Voir livre